hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Durva adó a telkekre
Drágulhatnak az ingatlanok

2003. 10. 20.
A kormány, uniós előírásokra hivatkozva, 2004. január 1-jétől 25 százalékos általános forgalmi adót vetne ki az építési telkekre. Bár ez az adóösszeg biztosan nem terhelhető rá egy az egyben a vevőkre, az ingatlanpiac elemzői átlagosan 10 százalékos áremelkedéssel számolnak. Az áfamódosítás teljes kör? bevezetését azonban átmeneti időszak előzi meg. A még 2003-ban kötött szerződések jövő évre vonatkozó terhei biztosan mentesek maradnak az említett adótól. Mindezek ellenére a szakmai szervezetek szükségtelennek és indokolatlannak tartják az építési telkek megadóztatását, hiszen – a jelenleg amúgy is nehézkesen mozgó piacon – az intézkedés árszínvonal-emelő hatása várhatóan még jobban visszafogja majd a vásárlókedvet.



Építkezés a fővárosban. Drágulhatnak a lakóparkok Fotó: Somorjai L.

Már az elején fontos leszögezni, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a magánszemélyek nem tartoznak az úgynevezett áfakörbe, ezért a kizárólag magánforgalomban vásárlókat közvetlenül nem érinti a változtatás. Ha viszont a magánszemély egy építési vállalkozótól vagy egy cégtől vásárol újépítés? ingatlant, akkor az áremelkedés már jelentős lehet. Bár a gazdasági társaságok ez esetben is
visszaigényelhetik vásárlásaik áfatartalmát, mint eladók bizonyára nem fognak 25 százalékkal kevesebb bevétellel megelégedni, hiszen az értékesítésük az áfa befizetését vonja maga után. Szakértők szerint az adóemelés elsősorban azoknak lesz kedvezőtlen, akik vállalkozói alapon építenek lakóparkokat. Ők biztosan kénytelenek lesznek alacsonyabb profittal megelégedni, habár a vevők szempontjából az ő eladási áraik is emelkedni fognak. 

Abban az esetben, ha az eladó önkormányzat, kétféle módon alakulhat az ügylet. Alapesetben az önkormányzatok sem áfaalanyok, tehát nem érintettek. Négymillió forint feletti telekértékesítés esetén azonban már ugyanúgy áfával kell számolniuk, mint egy gazdasági társaságnak. 

Az alapvetően a telkes ingatlanokat terhelő módosítás legkevésbé a panellakásokat érinti, ahol a telekhányad szinte elenyésző a lakás értékében. A változás mindenesetre kedvezőtlenebbül érinti a főváros vásárlóközönségét, hiszen a budapesti ingatlanok átlagos telekhányada 30 százalék körüli, szemben a vidéken tapasztalható 15 százalékos aránnyal.

Habár az unió a jelenleg érvényes áfadirektíva bevezetésekor meghagyta azon tagállamokban az építési telkek áfamentességét, ahol ez már a közös szabályozást megelőzően is így volt, ez a könnyebbség a tíz újoncra nem vonatkozik. A most csatlakozóknak a normál áfakulcsot kell alkalmazniuk. Ennek legfőbb oka, hogy az építési telek nem szerepel a kedvezményes termékek között. 

Horváth Csaba, az Infra-struktúrafejlesztési és Lakásügyi albizottság elnöke lapunknak elmondta, hogy lényegében az előző kormány figyelmetlensége miatt szükséges bevezetni az említett adóterhet. Ha a Fidesz derogációt, vagyis mentességet kért volna erre a területre, most nem kerülne sor erre a lépésre. Horváth maga is szerencsésebbnek tartotta volna, ha az építési telkek megőrizhetik az áfamentességüket. Emellett hangsúlyozta, az adó bevezetésének kiváltó oka kizárólag az uniós direktíva. Az intézkedés nem tartozik a költségvetési döntések közé, habár kétségtelenül bevételt jelent az állam számára – tette hozzá. Horváth nem hiszi, hogy egy az egyben megnövekednének az ingatlanárak a telek áfájának bevezetésével, átlagban csak egy 5-8 százalékos ingatlanár-emelkedést tart valószínűnek. Lényeges azonban, hogy a területek frekventáltsága nagyban módosíthatja ezt az arányt. Egyes vélemények szerint az új ingatlanok ára, főleg ha közkedvelt helyen fekszenek, akár 20 százalékkal is drágulhat az áfaátsorolás miatt. Az új lakások piacán megcsappanó kereslet várhatóan felpezsdíti majd a használtlakáspiacot. 

A jelenleg Brüsszelben tartózkodó Surján László Fidesz – MPSZ képviselő a Hetek kérésére reagált Horváth Csaba derogációval kapcsolatos megjegyzésére. "Horváth úr ezen megnyilvánulása csak azt mutatja, hogy ő egyáltalán nincs otthon az európai ügyekben. Az Orbán-kormány idején ugyanis az uniós fejezetek lezárása mindig a pártok közötti konszenzussal történt. Emiatt visszamutogatni tehát egyáltalán nem ildomos."

A Heteknek nyilatkozó Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) alelnöke azonban a kormány határozott szándéka mögött inkább a bevételnövelés szükségét látja, mintsem az előírásoknak való megfelelést. A MAISZ úgy tudja, hogy az uniós ingatlanpiaci jogharmonizációval kapcsolatban nincsenek olyan előírások, amelyeket át kellene vennünk. 

Mivel ezzel kapcsolatban jelentős az ellentmondás az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között, csak az tudhatja meg az igazságot, aki pontról pontra végigolvassa a társulási szerződést. Ami tény viszont, hogy a tizenöt jelenlegi tagállam egyikében sincs 25 százalékos áfa az építési telkeken. Sőt.

A tagállamok több mint 70 százalékában valóban áfa-mentes ez a kategória.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info[email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!