hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fogások és kifogások
Leépít az építés költségvetése

Az ellenzék részéről számos kritika fogalmazódott meg a költségvetéssel kapcsolatban. Varga Mihály fideszes gazdaságpolitikus szerint hiteltelenség és a korábbi ígéretek be nem tartása jellemzi a jövő évi költségvetést. Bírálta a kormány jövedelempolitikáját, amely életszínvonal-csökkenést eredményezhet, és az önkormányzatok drámai elszegényedéséhez vezethet. Úgy látja, a Medgyessy-kabinet semmilyen gazdaságpolitikát nem dolgozott ki, és nem védi meg a gazdákat az uniós csatlakozás előtt. Lapunknak nyilatkozó gazdasági szakértők részben osztják az ellenzék bírálatait. 

A kormány nem teljesíti a gyermekeknek, a szülőknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és a mezőgazdaságban dolgozóknak tett ígéreteket – mondta Áder János a költségvetési vita során. "A kormány rútul becsapta a választókat" – jegyezte meg. Csökkentette a lakáshitelek után visszaigényelhető támogatást, a növekvő infláció miatt emelkedik az élelmiszerek, a gyógyszerek ára, magasabbak lesznek az áram- és a gázdíjak, amivel egy havi járadékot vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből. A Fidesz kifogásolta, hogy drámaian megnőtt az önkormányzatok hitelállománya, a költségvetésben nincsen meg a fedezet a béremelésekre, amit csak további létszámcsökkentéssel tudnak kigazdálkodni. 

A Fidesz szónoka, Varga Mihály volt pénzügyminiszter így sommázta a jövő évi költségvetési tervezetet: "a kormány elvesz, elad, eladósít, elbocsát", a kormány viszont az "építés" büdzséjének nevezte a tervet. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Heteknek kifejtette: Bizonyos szempontból valóban a leépítés költségvetése a parlament előtt levő tervezet a tekintetben, hogy leépíti az adósságállomány növekedéséből finanszírozott, fogyasztáshúzta, zsákutcát jelentő gazdasági pályát. Azt üzeni, vége van annak a 2001 második fele óta zajló gazdaságpolitikának, amely révén a termelés oldaláról megalapozatlan reálkereset-növekedés zajlott éveken keresztül. Nem az a cél, hogy csökkenjen jövőre a reálkereset, hanem az, hogy szinten maradjon. A nyugdíjak és a családi pótlék reálértéke sem csökken, de összességében változni fog a családok bevételének növekedési üteme. Mivel jövőre emelkedik az infláció, várhatóan csökken az alacsonyabb jövedelmi rétegek életszínvonala, akiknek a fogyasztásában nagyobb súllyal szerepelnek a nagyobb drágulást jelző élelmiszerek és szolgáltatások. De messze nem olyan mértékben, mint a Bokros-csomag idején, amikor két év alatt 17 százalékkal zuhantak a reálbérek. 2005-ben már esély van 2-2,5 százalékos reálkereset növekedésre is. A büdzsé a fogyasztásról a felhalmozásra helyezi át a hangsúlyt, és ebben az értelemben helytálló azt jövőépítőnek tartani. Igaz, jövőre reálértéken kevesebb pénz jut a sport, a kultúra, az oktatás, a hitélet támogatására. Ám mindez a jövő építése érdekében történik, a súlypontok csak így voltak áthelyezhetők, ha kevés az elosztható többlet – valamit valamiért. 

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a társadalom, az egyén szempontjából jogosak az ellenzék felvetései, a mindenkori kormány szempontjai azonban ettől némiképp eltérőek. A Medgyessy-kormány a jövő évi büdzsé megalkotásakor elsősorban a gazdaság egyensúlyi kérdéseit és az európai valutaunióhoz való sikeres csatlakozást helyezte előtérbe, ennek a célnak vetette alá a különböző szempontokat. Az eurózónába való belépés által támasztott kényszer vezérli a jövő évi költségvetést, így tehát elsődleges szempont a magasba szökött államháztartási hiány kívánt szintre való csökkentése. A tavalyi 9,5 százalékról az idén várhatóan 4-5 százalékra csökken a deficit, jövőre azonban nem lehet magasabb 3,8 százaléknál, azért, hogy a következő két évben teljesíteni tudjuk az euró bevezetéséért előírt úgynevezett maastrichti kritériumok egyikét, a 3 százalékban maximalizált deficitet. Így tehát jogosak lehetnek azok a kifogások, miszerint az idén és az előző években tapasztalt 10 százalék feletti bérnövekedés jövőre nem folytatódik, hanem várhatóan egy-két százalék körül lesz csupán. 

Nagyon nehéz az egyéni szempontok és a technokrata közgazdasági szemlélet között lavírozni – mondta Hegedűs Miklós. Sok egyensúlyi kényszer nehezedik a vezetésre ezért mindig ki kell választani azokat a területeket, ahol egy egy-két évig tartó szűk ellátás kevésbé jelentkezik a versenyképességben. Ilyen területek a 2004-es tervezetben az oktatás, a sport és a fiatal korosztály támogatása – bár ez teljesen
ellentmond a tudásalapú, jövőorientált társadalom felfogásának, mégis úgy gondolják egy-két szűkös esztendő után lesz miből kárpótolni őket. Mindig vannak vesztes területek.

Az áfakulcsok általános megemelkedése miatt biztosan meg fog ugrani az infláció 2004 első félévében. 

A kérdés az, hogy az ezt követő félévben mennyire fog mérséklődni. Hegedűs, az éves átlagot tekintve, egy 6-6,2 százalék közötti árszínvonal-emelkedés mellett 1-2 százalékos reálbér-növekedésre számít. Ez az arány megfelel a Fidesz kormányzása első éveiben gyakorolt szigorú költségvetési politikának. Az 1-2 százalék a teljes lakossági átlag, de ezen belül közel "nullszaldós" lesz a közigazgatási szféra, 3-4 százalékkal fog viszont növekedni a reálbér a versenyszférában.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!