Csiha Judit és Leitner József lakásügyi felelősök Fotó: MTI
Rögtön leszögezhetjük – mondta Leitner –, hogy viszszamenőlegesen nem lesznek változtatások, tehát, akik a régi rendszer szerint kötötték meg a szerződésüket, azok semmiképpen sem fognak rosszabb helyzetbe kerülni. Nem igaz az a felvetés, hogy ha egy családnak már van egy lakása, és szeretne egy másikat hitelből az egyik gyermek nevére, akkor ez a régi eladása nélkül nem megengedett. Ellenkezőleg, ez teljesen jogszer? lépés, csak az a lényeg, hogy egy ember nevén egy hitelből finanszírozott lakás legyen. Ugyanez a helyzet a házastársak esetében is. Ha viszont valaki lakáscsere céljából vesz fel hitelt, akkor valóban pénzzé kell tennie régi otthonát. Ennek határideje pedig – minden racionális várakozás szerint – 180 nap helyett 360 napban lesz maximálva.
A hitelek eredeti, 20 éves futamideje sem fog 10 évre lecsökkenni – tette hozzá Leitner. – Változatlan marad emellett az adósok kamatterhe is. A bankok többször is egyértelműen utaltak arra, hogy az állami kamattámogatás csökkentéséből származó veszteségüket nem fogják kamatemelés formájában a lakosságra terhelni. (Persze ettől függetlenül "behajthatják" egyéb, adminisztrációs költségek címén, de kamatemelés nem lesz.) Bár a hitelnyújtás feltételei nem fognak szigorodni, az mégis elképzelhető – mondta a főosztályvezető –, hogy a bankok ezek után még inkább górcső alá fogják venni a kliensek hitelképességét.
A kamattámogatási megvonás révén megnő majd a havi törlesztő részlet, de nem jelentősen. Ez egy 10 millió forintos hitel esetén legfeljebb 800 forinttal nagyobb befizetést jelent havonta. Az viszont várható, hogy a 30 milliós hitelfelvételi korlát 15 millióra csökken. Eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a 10 milliós összeget meghaladó hitelfelvételek száma elenyésző. Aki pedig 200 ezer forintot tud havonta törleszteni a 30 millió forintos kedvezményes hitele után, az valójában nem szorul támogatásra – indokolta Leitner az esetleges változtatás ésszerűségét.
Még nincs eldöntve, hogy mi legyen azokkal, akik már belevágtak a lakásvásárlásba, de a hitelszerződést még nem írták alá. Erre az esetre eddig csak javaslatok születtek. Azokra viszont, akik a változás időpontjában már hitelszerződéssel rendelkeznek, biztosan nem vonatkoznak a módosítások, azaz továbbra is a leszerződött kamattal és támogatással kapják a kölcsönt.
Leitnernek nincs tudomása a kamatplafon eltörléséről, sem a változtatások bevezetésének konkrét időpontjáról. A napilapok által felkapott június 1-ji dátum viszont csak egyetlen esetben valósulhat meg: ha a kormány már jövő héten döntést hoz az ügyben, majd egy kéthetes átállási időt követően életbe lépnek a változtatások. Erre azonban nincs sok esély. Egy biztos, ha a közeljövőben megszületik a döntés, akkor megkezdődik a visszaszámlálás is.
Azt a kérdést, hogy kinek állt szándékában megpiszkálni ezt a témát, természetesen a program készítői is feltették magukban. Leitner szerint nagy valószínűséggel tanulmányokból ollózták össze ezeket a meg nem alapozott vádaskodásokat. Ezek a munkaanyagok viszont távolról sem konkrétak, sőt még az sem biztos, hogy egyáltalán komoly vizsgálat tárgyát képezik. A kormányzatnak viszont még a "leghajmeresztőbb" javaslatokra is reagálnia kell, ezért nyilvánvaló, hogy mindegyik megfordul egyszer az asztalukon.
Meg nem nevezett források azonban azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a bankok dobták fel a témát, azt várva, hogy majd a kormány visszavonulót fúj a kamattámogatás csökkentésének kérdésében. Ezt azonban még egyetlen hivatalos szerv sem tudta megerősíteni.
Szolid áremelkedés a lakásfronton
2003. 05. 16. (VII/20)
