„Lassan odáig jutunk, hogy már nem is értjük egymás nyelvét. Nem abban az értelemben, hogy az alanyt, állítmányt nem úgy használjuk, hanem a kulcskifejezések, a történelemhez és a politikához való viszonyunk diametrálisan eltér egymástól” – mondta Gyurgyák János magyar történész, szociológus egy interjújában. A Brexit, az amerikai elnökválasztás, majd az október 2-ai népszavazás igencsak aktualizálta a nemzethűség kérdéseit. Jelen írásunkban a hazai nacionalizmus történetéről és annak sajnálatos zsákutcáiról kívánunk vázlatos áttekintést adni.

„Egy barátom szürke házikabátot tart a kávéházban, de ott tartja a könyvtárát, az orvosságait, és a pincér mindennap szó nélkül hozza a Neurolinját, a könyvét, felnyitva azon a lapon, ahol tegnap abbahagyta. Ismerek kávéházat, amelyik fekete lobogót tűz ki, mikor meghal egy-egy vendége. A kávéház a mi átriumunk” – írja A Hét hasábjain Kosztolányi 1914-ben. A budapesti kávéházi kultúra színes-szagos forgatagába adunk most egy kis betekintést.

Bohém ugyan, de nem egy mindennapi ember. Lovag, aki bajtársias barátságot ápolt Churchillel; egy jó barát, akinek az ötlete nyomán megszületett Chaplin, A Diktátor című filmje; egy profi, akinek az egész szakma lekötelezettje. „Korda halálával a filmiparból kiveszett a szellem. Nincs igazi örököse, nincs senki, akivel lehetne nem filmről is beszélgetni… hanem festészetről, költészetről, zenéről, bármiről a világon, csak nem az iparról” – vallott róla Graham Greene. Egy magyar, aki Hollywoodot hazai pályán verte.

Az utolsó magyar polihisztorként is emlegetett tudós államférfi úgy gondolta: minden felkutatott igazsággal oszlik a homály, s ahol az igazság, ott az emberszeretet, ahol az emberszeretet, ott a valódi szabadság. Noha a felvilágosodás nálunk is sok nagy értelmiségi nemzeti hőst szült, kevesen vannak, akik annyi területen nyújtottak kimagasló teljesítményt, mint Herman Ottó.

Alig néhány héttel Veres Pálné halála után, azaz éppen 120 éve, Wlassics Gyula köz­ok­tatásügyi miniszter a király jóváhagyásával az egyetemi oktatást is megnyitotta a nők előtt. Ehhez azonban a lányok polgári oktatását és a „felsőbb leányiskolai képzést” valakinek meg kellett alapítania. Ez a valaki nem más, mint Beniczky Hermin, aki asszonynevén írta be magát a történelembe.

Ezzel a címmel rendezett szakmai konferenciát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A Láthatatlan Munka Napja eredetileg egy Kanadából induló kezdeményezés, melyet Európában a franciaországi Háztartásbeli Nők Európai Szövetsége, a FEFAF karolt fel.

A Funkcionális Mozgásminta Szűrés és a kettlebell hazai meghonosítója, a krav maga önvédelmi rendszer hazai társalapítója, saját üzemeltetésű edzőterem-hálózata a 360Gym koncepció megalkotója, lila öves brazil jiu-jitsu instruktor, férj és apa. Lakatos Péterrel az általa megalkotott és a speciális egységek által már jó ideje használt mozgásformáról, a Primal Move-ról beszélgettünk.

Az I. Ferenc József által bevezetett neoabszolutista államberendezkedés az 1860-as évekre oly mértékben tarthatatlanná vált, hogy retorziós politikájával szakítva, 1867-ben kénytelen volt kiegyezni Magyarországgal. Ismét életbe léptek az 1848-as törvények, az uralkodó kinevezte a (második) felelős minisztériumot, a kiegyezést követő dualista időszakban pedig Magyarország addig egy irányba törekvő politikai egysége kétpólusúvá rendeződött. Pártok jöttek és pártok mentek, olvadtak össze, váltak szét, szűntek meg, de kormányt közel negyven évig a liberális, kiegyezéspárti oldal alakíthatott.

Ismét díjat nyert a Patmos Records Bibliája. A Hit Gyülekezete hitéleti kiadványainak forgalmazója a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján kapta meg a Budapest Márka díjat, melyet belvárosi kávé­házukban (Patmos Book&Cafe) vehetett át a cég ügyvezetője. A Patmos Records négyéves fennállása alatt sikeresen gyűjtött be a legrangosabb hazai díjak közül immár kettőt.

Az elmúlt hétvégén köszöntötték országunk egyik legnevesebb építészét, Ybl Miklóst születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ünnepség résztvevői a rekonstruálást végző építészek társaságában járhatták végig az Ybl által tervezett és mára felújított Várkert Bazárt. De vajon ki volt ő, hogy vasárnap a tiszteletére misét celebráltak a Szent István-bazilikában, koncertet adtak az Operaházban, nemrég még csillagot is neveztek el róla, és akiről azt írták, hogy „megkedveltette a nemzettel az építészetet”?

Lépten-nyomon belebotlunk eme remekbe szabott mottóba, ami arra buzdít, hogy őrizzük meg hideg­vérünket, és továbbra is kitartóan haladjunk tovább. De tudjuk-e vajon, honnan származik ez a mára már sokszorosan újragondolt frappáns szlogen?

 „Támaszkodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, és minden erővel harcolj a kulák ellen” – hangzott az ötvenes években a lenini hármas jelszó. Ebben az időszakban országosan közel háromszázezer embert telepítettek ki otthonaikból, így büntetve egyszerre a városi burzsujt és a falusi kulákot. „Csakhogy az osztályharc megszállottai arra nem gondoltak, hogy a megbüntetettek hallgatólagos véd- és dacszövetségre lépnek. Ez történt ugyanis” – írja nemrég (limitált példányszámban) megjelent, Göröngyök az úton  című „emlékkönyvében” B. Thúry Zsuzsanna, mely közel hatvan év esszenciája.

Laura Bush fenti mondata kitűnően tükrözi az elnökök egyetlen választottjainak feladatkörét. Ők azok, akik nem csupán csinos, hanem központi elemei a kampánynak, mert támogatásukkal, tanácsaikkal, személyükkel nemcsak férjüket, hanem a közvéleményt is formálják. Hiszen mikor azt vizsgáljuk, mennyire támaszkodik egy elnök a feleségére, tulajdonképpen a karakteréről tudunk meg többet. Az alábbi összeállítás Kati Marton Titkos hatalom című könyve alapján készült.