Lapzártakor újabb, különösen sunyi terrorcselekménnyel folytatódott a palesztin merénylethullám. Hebron közelében egy izraeli autóst megdobáltak kövekkel az út széléről, majd amikor megállt, és kiszállt autójából, egy teherautó elgázolta. A furgon palesztin vezetője megállás nélkül továbbhajtott, és a közeli palesztin rendőrőrsre menekült, ahol közölte, vétlen baleset történt. Az 54 éves izraeli férfi a helyszínen meghalt. A késes, gázolós intifáda szavakban is hasonló gyűlölettel zajlik: Mahmúd Abbász közölte, hogy az erőszakos támadásokért az izraeliek a felelősek, akik „mocskos lábukkal beszennyezték az al-Akszát”.

Egyre több legenda szövi át Nicolae Ceausescu bukását és halálát, ahogy az évek telnek. Egyesek szerint a diktátor eltüntetését a nagyhatalmak, illetve a „háttérhatalmak” szervezték, például az a Nemzetközi Valutaalap, amelynek Ceausescu Románia összes adósságát visszafizette, és amelytől nem is akart új hitelt felvenni. Rendre szárnyra kelnek olyan híresztelések is, miszerint a diktátor óriási vagyont rejtett el Svájcban, illetve a világ számos pontján, amely a mai napig nem került elő. Elásott kincsek, rejtett számlák, securitatés összeesküvés és a rendszerváltó elit pénzügyi felemelkedése – ezek a hírek tartják ma izgalomban a román bulvársajtót.

Érdekes kísérletet hajtott végre az orosz internetfelügyeletért felelős állami szerv, a Roszkomnadzor és a területért felelős minisztérium még tavasszal: megpróbálták lekapcsolni Oroszországot a világhálóról. A nyugati termékekről és szolgáltatásokról egyre többen mondanak le önként, de a hatóságok is hozzásegítenek ehhez az egyre jobban elszigetelődő Oroszországban.

Sikeresen felszámolta az embercsempészetet egy, a helyi lakosságból szerveződött milícia Líbia legfőbb migrációs központjában, Európa viszont még távol van a kézzelfogható, konszenzusos megoldástól. Szerbia és Horvátország között egyre feszültebb a viszony, és évtizedes sérelmek kerültek a felszínre, miközben Németország lakossága egyre elégedetlenebb Angela Merkellel, aki akár bele is bukhat a megoldhatatlannak tűnő krízisbe.

Szükség törvényt bont – akár ez is lehetne Angela Merkel magyarázata arra, hogy miért látogatott Törökországba mindössze két héttel a török választások előtt. Úgy tűnik, a migránsáradat, amelyről legjobb esetben is csak annyit lehet mondani, hogy folyamatos ütemben érkezik, olyan ütőkártyát adott Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kezébe, amely nemcsak a 2013 óta megrekedt török vízummentesség kérdését oldhatja meg, de elmozdíthatja a holtpontról a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat is.

A fideszesek szerint Orbán győzelemre áll a Simicska Lajos ellen folytatott háborújában, mert egy hétköznap – csak a közszolgálati médiaportfólióban – mérhetően 4 millió emberhez jut el a kormánypárt üzenete, míg a riválisoké ennek töredékéhez. Lehet, hogy ez így van, mindenesetre a TV2 elfoglalásának „ügye”  nem áll túl fényesen Orbánék szempontjából. Márpedig a fenti számok még „szebbek” lennének, ha a második legnagyobb kereskedelmi tévé, a TV2 is – Andy Vajna kormánybiztos révén – a jobboldal befolyása alá kerülne. Simicska Lajos viszont most megmutatta erejét.

 A most középkorú emberek társadalombiztosítási nyugellátását fenyegető demográfiai, foglalkoztatási, kivándorlási veszélyek tükrében tisztán kell látnunk a saját pénzügyi jövőnk alakításával kapcsolatos lehetőségeinket és korlátainkat.

A biztos szavazók közel fele szavazna ma a kormánypártokra, és a radikálisok negyede közéjük tartozik. A Jobbik néppártosodása, mérséklődése egyelőre nem igazolható, legalábbis még mindig ennek a pártnak a szavazótáborára a legjellemzőbb a radikális beállítottság. Viszont a teljes népesség körében nem mutatható ki egy erősödő radikalizálódás. A mély elégedetlenség ma nem szül politikai cselekvést, sőt, vidéken egyre inkább egy hűbéri társadalom van kibontakozóban – derül ki a Politikai tükör című kutatási jelentésből.

„Sokan abban bíznak, hogy Orbán és egész rendszere egyszer csak a saját korrupt súlya alatt összeomlik, vagy elsöpri őket egy nemzetközi pénzügyi, esetleg politikai válság. Ez nem zárható ki. De az az ellenzék, amely erre számít, az nem érdemli meg a kormányzást, ha meg mégis az ölébe fog hullani, akkor felkészületlenül éri” – írja Gyurcsány Ferenc abban a röpiratban, mellyel a következő évek politizálását kívánja megalapozni.

„Itt az idő, hogy Izrael teljesen kitiltsa a zsidókat a Templom-hegyről” – javasolja a U. S. News & World Report al-Monitor című rovatának vezércikkírója. Már az is érdekes kérdés, hogy lesz egy országos amerikai napilapnak arab című Közel-Kelet rovata, de még meglepőbb, hogy a vallásszabadságra oly büszke Egyesült Államokban a terrorizmusra megoldásként zsidómentes övezetek létrehozását javasolják. Hasonlóan abszurd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett francia kezdeményezés is, amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné a Templom-hegyet. Mindkét megközelítés azt jelzi, hogy jelentős nemzetközi támogatottságot élvez az Izrael ellen jelenleg zajló terrorhullám palesztin narratívája, miszerint az erőszak kiváltó oka az, hogy az izraeliek „meg akarják változtatni a status quót a jeruzsálemi muszlim szent helyeken”.

Azt, hogy 1956 októberében a különböző harcoló csoportoknál ki volt az akkor elismert forradalmi vezér, nehéz lenne megálla­píta­ni. Király Béla a nemzetőrség főparancsnoka volt, de hol volt az egységes nemzetőrség? Maléter Pál honvédelmi miniszterré avan­zsált – igazi sereg nélkül, amelyet ráadásul a döntő időben magára hagyott. Voltak viszont egyéni vezérek, akik pár napon át egy-egy fegyveres pontot, csoportot irányítottak, igaz, ők is változtak. Ilyen vezető volt a Corvin köz egyik legendás parancs­noka, Pongrátz Gergely. Öt testvérével aktívan részt vettek a har-­ ­cokban, az ő szorgalmazásukra emelték vállukra Gergelyt a forradalmárok. A szabadságharc leverése után a testvérek a bitó elől menekülve emigráltak, és a rendszerváltásig nem is tértek haza.

Az Iszlám Állam ötvenezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére Szíriában, az őt szállító sofőr pedig újból és újból le akart térni a kijelölt útvonalról – a Heteknek is dolgozó Jászberényi Sándorral a háborús tudósítók munkájáról, az európai bevándorlási hullámról és amerikai könyvbemutatójáról is beszélgettünk. 

Christine Lagarde, az IMF vezetője szerint India GDP-je akár 27 százalékkal is növekedhetne, amennyiben az országban ugyanannyi nő dolgozhatna, mint amennyi férfi – tudósított a Financial Times egy törökországi konferenciáról. India nem az egyetlen ország, ahol a nőkben levő produktív gazdasági potenciál jelenleg még kihasználatlan.

2014-re vonatkozóan több világcég is átfogó kutatást végzett a glóbusz milliomosait illetően, ám ezek mindegyike eltérő eredményt hozott. A következtetéseik nemcsak meglepőek, de ellentmondásosak is voltak. A „milliomosok” számát – úgy tűnik – egyedül a definíció értelmezése határozza meg, ebből pedig szintén akad néhány. Egy dolog viszont biztosnak látszik: a világ egyre több milliomost termel – derül ki a CNBC összeállításából.

„Louie, I think this is the beginning of a beautiful friendship” – hangzik el a mindenki által ismert, szállóigévé vált mondat a Casablanca című  Oscar-díjas amerikai játékfilm végén. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Casablancát az a magyar származású Kertész Mihály (Michael Curtiz) rendezte, akinek filmes pályája Kolozsvárott kezdődött.

Magyarországon ezer emberből mindössze 17 tudja, mit kellene tennie, ha összeesik mellette valaki. Ezen szeretnének változtatni az immár harmadik éve megrendezett nemzetközi Restart a Heart Day aktivistái. Dr. Lóczi Gerdával, a Magyar Resuscitatiós Társaság oktatási irodájának vezetőjével beszélgettünk az esemény apropóján.

Dr. Karl Pillemer amerikai gerontológus (öregedéskutató)– épp, amikor a saját öregedése is foglalkoztatni kezdte –  találkozott egy kilencvenéves, félig vak nénivel, aki minden problémája ellenére életvidám, energikus és bevallottan boldog volt. E találkozás hatására tette fel magában a kérdést: hogy létezik, hogy vannak idős emberek, akik bár az élet számos viharát átélték, van egy sor fizikai problémájuk, mégis boldogabbak és jobban élvezik az életet, mint sok fiatal?