hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2016. 12. 09. (XX/49) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Donald Trump az év embere

Miután az újraszámlálási kísérletek kudarcot vallottak, azok, akik képtelenek belenyugodni  Donald Trump győzelmébe, most az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, és az elektori testülettől várják, hogy megakadályozza a megválasztott elnök beiktatását. Úgy látszik, a média és az amerikai liberális értelmiség egy részének nem volt elég a november 8-ai kínos szembetalálkozás a valósággal, tovább próbálkoznak, egyre irreálisabb terveket javasolva.

Új kihívások az öbölmenti együttműködés előtt

Unióvá alakítaná az Öbölmenti Együttműködési Tanácsot Szaúd-Arábia és Bahrein. A két monarchia szerint Irán növekvő befolyása, valamint a Közel-Keleten uralkodó bizonytalanság miatt lenne szükség egy erőteljesebb regionális tömörülésre. Az elképzelés szerint a tagállamok összehangolnák gazdasági és politikai programjaikat, valamint közös katonai műveletekben vennének részt. Ugyanakkor nem minden öbölmenti ország lelkesedik Rijád és Manáma ötletéért.

Megosztott Ausztria

Harmadik nekifutásra sikerült megválasztani Ausztria elnökét; a májusi eredményekhez képest csak annyi a változás, hogy Alexander Van der Bellen független zöldpárti politikus ezúttal meggyőző fölénnyel győzött a hétvégén. Az eredményt az EU-párti politikusok a „populista” irányzatok feletti győzelemként ünneplik.

Háborús bűnök és felelősök - A boszniai háború utóélete

Miközben végéhez közeledik Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok pere a hágai Nemzetközi Törvényszéken, a boszniai rendőrség nyolc egykori rendőrt és katonát tartóztatott le annak vádjával, hogy a háború alatt részt vettek 120 nem szerb személy meggyilkolásában. Hogy az 1992–1995-ös boszniai háború mennyire nem lezárt fejezete a történelemnek, az is mutatja, hogy a tömegsírok feltá-rása és az áldozatok azonosítása nemzetközi szervezetek segítségével a mai napig tart.

Ígéretéhez híven távozik az olasz miniszterelnök

Vereséget szenvedett a vasárnapi referendum során, és lemondott Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Ugyan az olasz választópolgárok egy alkotmányreform-tervezetről szavaztak, elemzők szerint valójában Renzi teljesítményét értékelték, és elégedetlenségüknek adtak hangot az országban tapasztalható alacsony életszínvonal és a migrációs válság következményei miatt.

Belföld

Akiket a metró füstje megcsapott

A sorozatos metróleállások folyamatosan koptatják a kormánypárti főpolgármester hitelességét, a kormány mégsem hajlandó plusz 40 milliárd forintot megszavazni a legveszélyesebb vonal felújítására.

Drámai PISA-eredmények

Az alulteljesítő magyar diákok aránya minden vizsgált területen megnőtt a PISA 2015 nemzetközi kompetenciamérés friss adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy folytatódott 2012 óta a romló tendencia, egyre jobban nyílik a szakadék a szűk elit és a lemaradottak növekvő tömege között, s az összteljesítményünk tartósan átlag alatti.

Gera Zoltán is részt vett a HISZ által szervezett ünnepségen

Az időjárás stílusosan fogadta a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának Mikulását december 5-én Miskolcon, hiszen csikorgó hideggel köszönte meg a puttonyos fehérszakállúnak azt, hogy a borsodi megyeszékhely Gyermekvárosában 100 gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorút jött megajándékozni.

Jó ügyet szolgált a Vidám Szimfonikusok nagy sikerű koncertje

Négy tonna szárazélelmiszer-ajándékot osztott szét ezen a héten a pécsi Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata (HISZ) mintegy négyszáz rászoruló gyermek számára az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ aktív segítségével.

Közösen a gyermekéhezés ellen

Közel 9 hónapon át tartott a Minden Gyerek Lakjon Jól! (MGYLJ) Alapítvány gyermekétkeztetési programja, melynek keretében az ország 44 halmozottan hátrányos helyzetű kistérségében élelmiszercsomagokkal segítették a kisgyer­me­kes családokat. Az adományok a leginkább rászorult családokhoz jutottak el, oda, ahol valamilyen problémából fakadóan a gyerekek nem tudnak élni az egyébként törvény által számukra is biztosított ingyenes ellátás lehetőségével. Az adományok kiosztását országszerte a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának (HISZ) az aktivistái szervezték meg.

HÁTTÉR

A nemzetté válás pozitív szerepet játszott a történelmünkben

Hogyan befolyásolta Magyarország történetét a 18-19. században a liberalizmussal egyszerre megszületett nacionalizmus? Hogyan befolyásolták a magyar nemzetfelfogást a 20. század traumái? Van-e különbség a vidéken élő és a fővárosi lakosság nemzeti identitása között? Milyen stratégiák léteztek a holokauszt borzalmait túlélő magyar zsidók számára a háború után? Örkény Antal szociológussal beszélgettünk.

Jared, a Big Data és a Fehér Ház

Úgy rakta össze apósa elnöki kampányát, mint egy menő startupot, és működött! – méltatta a Forbes magazin Jared Kushnert, a fiatal zsidó milliárdos üzletembert, aki a magazin szerint „megölte a hagyományos választási kampányt”. Ugyanis míg Hillary jól beváltnak hitt kampánydömpinget üzemeltetett, addig Jared Kushner fele annyi pénzből felépített egy precíz adatelemzésre (Big Data) és a közösségi média újszerű használatára építő 21. századi stratégiát, ami a választás napjára pirosra színezte Amerika térképét. „Ő az idei év legnagyobb meglepetése, úgy érti az online világot, ahogy a tradicionális médiaguruk sosem fogják” – nyilatkozta róla Eric Schmidt, a Google egykori vezérigazgatója, Henry Kissinger szerint pedig Jared lesz majd az új elnök jobbkeze.

Korszakok árnyékában: a magyar nacionalizmus

„Lassan odáig jutunk, hogy már nem is értjük egymás nyelvét. Nem abban az értelemben, hogy az alanyt, állítmányt nem úgy használjuk, hanem a kulcskifejezések, a történelemhez és a politikához való viszonyunk diametrálisan eltér egymástól” – mondta Gyurgyák János magyar történész, szociológus egy interjújában. A Brexit, az amerikai elnökválasztás, majd az október 2-ai népszavazás igencsak aktualizálta a nemzethűség kérdéseit. Jelen írásunkban a hazai nacionalizmus történetéről és annak sajnálatos zsákutcáiról kívánunk vázlatos áttekintést adni.

Trump győzelme felforgatta a médiát

A választási kampányt egy korábbi interjúban az elit elleni lázadásként jellemezte. Ez beigazolódott, és az egyik fő mozgatórúgó lett Donald Trump győzelmében. Amiről kevesebbet beszélnek, az, hogy Trump a médiában, ha úgy tetszik, hazai pályán győzte le a demokratákat. Korábban Barack Obama számított a mintának arra, hogyan kell hatékonyan használni a közösségi médiumokat politikai célok érdekében. A főáramú sajtóból most is azt lehetett érzékelni, hogy Hillary Clinton professzionálisan uralja a médiát. Mint kiderült, távolról sem volt így. Miért lőttek ennyire mellé?– A probléma ennél mélyebben gyökerezik. A média nem egyszerűen tévedett a valóság értelmezésében, hanem aktívan kampányolt Hillary Clinton mellett. Sok-sok bizonyíték van erre. És nem csak együttműködtek a kampánnyal, hanem aktívan bedolgoztak ebbe, mint amikor a demokrata választmány elnöke küldött kérdéseket a médiának, amelyeket a választási vitákban felhasználtak. Ebben volt szubjektív elem is, mert egyszerűen utálják Donald Trumpot, ezért aztán igyekeztek minél jobb színben feltüntetni ellenfelét. És ez az elfogultság el is vakította őket, mert nem az eredeti formájukban figyelték Donald Trump beszédeit és megnyilvánulásait, hanem azt olvasták, amit az interneten más – hozzájuk hasonlóan gondolkodó – újságírók írtak ezekről. Trump emellett fantasztikus munkát végzett a közösségi médiában, nagyon célzott formában szólította meg a választókat. Hatalmas adatmennyiséget elemeztek a kampányközpontjukban, még azt is tudták, hogy a választók milyen reality műsort néznek, és az üzenetekben ezt figyelembe vették, személyre szabottan. Nagyon okosan dolgoztak, és szinte teljesen megkerültek ezzel a hagyományos médiát. Pontosabban használták a hagyományos médiát, de ennek a feltételeit és módját ők szabták meg. Amikor vitát akartak provokálni, sajtótájékoztatót hívtak össze, ahol kiosztották az újságírókat, és ezzel sokkal nagyobb médiafelülethez jutottak ingyen, mint Hillary Clinton, annak ellenére, hogy a demokrata jelölt közel húszszorosát költötte a médiakampányra. A főáramú média nem vette észre azt, mennyire elegük van az embereknek Hillary Clintonból, és milyen lázadás formálódik az elit ellen, és Trump ezt könyörtelenül ki is használta.Hosszabb távon milyen hatással lehet ez a kampány az amerikai médiára? Lehet forradalomról beszélni abban az értelemben, hogy az emberek nem bíznak többé a hagyományos médiumokban? Vagy ez most csak az elmúlt néhány hónapban volt így, és a dolgok utána visszarendeződnek?– Úgy látom, hogy hosszabb távú trendről beszélhetünk. Négy fontos dolog történt 2016-ban, amit a média teljesen félreértett, és ez alapjaiban rengette meg az emberek bizalmát. Az első a Brexit volt, amiről minden előzetes felmérés azt mutatta, hogy nem fog megtörténni. Aztán mégis meglett. A második a kolumbiai FARC-alku volt, amikor közel negyvenévnyi háborúskodás után az elnök népszavazást írt ki a gerillákkal való megegyezésről. A felmérések egyöntetűen azt mutatták, hogy az emberek támogatják a megállapodást, miközben a valóságban nagy különbséggel elutasították azt. Ugyanez történt az amerikai elnökválasztáson is, és a negyedik példa pedig az olaszországi népszavazás, amire a kormányfő a politikai karrierjét is feltette, mert a kiírás pillanatában úgy tűnt, hogy semmi nem fenyegeti hatalmát. A sajtó a kívánt eredményt hangsúlyozta, és nem vették észre, hogy az emberek teljesen másként gondolkodnak. Ez jelentősen csökkentette az emberek bizalmát.Ez azt jelenti, hogy nem is fognak visszatérni a korábbi médiumaikhoz?– Nem fognak visszatérni, de ennél több is történt. Trump haragszik a médiára a kampányban való magatartásuk miatt, ezért a választás után nem sokkal találkozóra hívta a legismertebb tévés műsorvezetőket, hírproducereket és hírigazgatókat, összesen 20-30 embert. A találkozón leteremtette őket, közel egy órán át sorolta nekik, hogy mi mindent hazudoztak össze és torzítottak a kampányban, hogyan vezették félre az embereket és így tovább. Mit üzent Trump ezzel? Egyrészt azt, hogy nem érdekli, mit mond róla a média, sőt kész is harcba szállni velük, és számon kérni őket, mit mondanak. Most, hogy elnökké választották, sokkal nagyobb lehetőségei vannak erre, ezért én arra számítok, hogy ha a média valamit ferdít vele kapcsolatban a jövő­ben, nyilvánosan újra a szőnyeg szélére fogja állítani őket. Az újságíróknak meg tudósítaniuk kell majd erről, mert Trump elnökként történő megszólalásai közérdekűek, és ha ők nem is tudósítanának, más megtenné helyettük. Ezért szerintem folytatni fogja harcát a médiaelfogultságokkal szemben. Másrészt Trump példát mutatott arról, hogyan kell kampányolni egy ellenséges médiakörnyezetben, és hogyan lehet legyőzni mégis az elitet. Ennek pedig lesznek következményei, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában, Dél-Amerikában, és talán más országokban is. De leginkább Európában számítok arra, hogy ilyen típusú jelöltek feltűnnek a politikában. Az még kérdés, hogy sikeresek lesznek-e vagy sem, de a Trump-hatás tartósnak ígérkezik. Sokak számára bátorítást adhat, hogy bebizonyította: sokkal kevesebb pénzből, a hagyományos politológiai sémákat félretéve is sikeresen lehet kampányolni. Trump győzeleme ilyen értelemben magát a politikai eszköztárat és módszereket is újraértelmezte.Mi volt a kampányban az úgynevezett alt-right média szerepe? Láttuk, hogy a Breitbart News végig kiállt Donald Trump mellett, és a portál volt vezérigazgatója, Steve Bannon a megválasztott elnök stratégiai főtanácsadója lett.– Nos, az alt-right média – ahogy manapság nevezik a főáramon kívüli médiumokat – eredetileg a talk-radióból indult, és a beszélgetős műsorok házi­gazdái – Rush Limbaugh és Sean Hannity – voltak az első sztárjai a műfajnak. Innen haladt tovább a közösségi médiába, blogokra és hírportálokra. Ma már az alt-right média is a hírműfaj része – tudósítóik vannak, mint a CNN-nek, saját, nagy nézett­ségű felületeken jelennek meg. A népszerűségük tovább erősödhet, mert az embereknek elegük van a hagyományos média elfogultságaiból. Szeretnék, ha a világot az ő szempontjaik szerint mutatnák be a médiában. Emiatt az ágazat kinőtte magát, nagy és rendkívül jövedelmező felületei vannak. Egyik példa erre a Drudge Report című oldal, ami a leglátogatottabb amerikai híroldal, mások a közelébe sem férnek. A mainstream média persze elfogultnak bélyegzi őket, és azzal vádolja a Drudge-ot, hogy hamis híreket közöl, pedig valójában szinte semmilyen saját hírük nincsen, csak máshol megjelent hírekből válogat, és a legérdekesebbnek tartott cikkeket emelik ki. A hagyományos média azért orrol rájuk, mert sokszor csinálnak ügyet olyan hírekből, amit a maistream szeretne elhallgatni. A kampányban például napokon át a címlapon tartották Bill Clinton állítólagos házasságon kívül született fiáról szóló híreket, amiről a hagyományos médiumok nem tudósítottak. Végül mégis kénytelen volt mindenki írni róla, mert olyan sokan olvasták a sztorit a Drudge-on.           Mi a véleménye arról, hogy a Facebook és más közösségi oldalak ígéretet tettek, hogy szűrni fogják az úgynevezett „álhíreket”?– Valójában ez a szűrés már most is működik, és miután ezeknek a felületeknek az alapítói, tulajdonosai és vezetői többnyire kifejezetten liberális és baloldali elkötelezettségűek és ellenségesek Donald Trumppal szemben, ezért várható, hogy a platformjaikat is a saját nézeteik erősítésére használják fel, ahogyan ez a nagy hírmédiumoknál is van. Ahogy a CNN vagy a The New York Times a tulajdonosaik nézeteit tükrözik, nem csodálkoznék, ha az online világ is követné ezt a trendet, különösen a Trump-adminisztráció idején. Persze ennek is megvan a kockázata, mert ha nagyon sok ember azt érzi, hogy a Facebook manipulálja a hírfolyamot és cenzúrázza a posztokat, akkor más alternatívát keresnek maguknak.Ön egy befolyásos lobbicsoport, az Izrael Szövetségesei Alapítvány amerikai vezetője is. Hogyan látja, Trump elnöksége pozitív irányba befolyásolja majd a kapcsolatokat Amerika és Izrael között?– Ha Trump eddigi kijelentéseit nézzük, akkor bizakodóak lehetünk. Mert Trump nemcsak a nagykövetség áthelyezéséről beszélt Tel Avivból Jeruzsálembe, hanem például a Júdeában és Szamariában fekvő településeket is legitimnek tartja, elismeri továbbá Izraelnek az önvédelemhez való jogát. Nagyon ígéretes volt látni azt, hogy a nyáron a republikánus jelölőgyűlésen Trumpnak hogyan sikerült megváltoztatnia a párt hivatalos álláspontját egy Izrael iránt sokkal elkötelezettebb programra. A Romney-időszakban a republikánusok is hivatalosan a kétállami megoldás mellett álltak ki, de ma ennek vége, mert Trump nem erőlteti azt, hogy Izrael a saját érdekei feladásával egyoldalúan egyezzen meg olyan ellenséggel, aki semmi jelét nem mutatja a béke szándékának. Emellett kifejezetten Izrael-barát emberekkel veszi körbe magát, mint amilyen például Mike Pence alelnök, aki képviselőként korábban közel öt éven át volt az Izrael Szövetségesei képviselőcsoport amerikai elnöke, és ebben a minősé-gében nagyon szorosan együttmű-ködtem vele. Pence számos törvényjavaslatot kezdeményezett, amelyeknek az elő­készítésében részt vettünk, és szóban is rendszeresen kiállt Izrael mellett. Az elmúlt évtizedben sokszor járt Izraelben, gyakorlatilag az egész izraeli vezetést személyesen ismeri. Egy másik kulcsember Donald Trump környezetében a veje, Jared Kushner, aki a kampány során számunkra is végig a legfontosabb kapcsolatunk volt a stábban, és személyesen közremű­ködött a pártprogram átalakításában is. De nemcsak kettőjükről, hanem szinte az egész most formálódó adminisztrációról elmondható, hogy sokkal nyitottabbak Izrael felé, mint az előző kormányzat. Ezért nem túlzás azt mondani, hogy Donald Trump az eddigi leginkább Izrael-barát amerikai elnöknek ígérkezik.

Szegények reménysége

„Amikor elkezdünk egy helyi civil szervezettel dolgozni, mindig azt mondjuk: ti nem azért vagytok, hogy az önkormányzattól pénzt kérjetek, és azt elköltsétek. Ez így nagyon könnyű lenne. Azért vagytok, hogy önállóan végiggondoljátok, hogy a közösségetek mit szeretne, és ennek ti teremtsétek meg az anyagi és egyéb feltételeit” – mondja Farkas Zsuzsa szociológus, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) egri szervezetének vezetője, aki munkatársaival húsz év alatt a régió mintegy 30 településén végzett elképesztő közösségépítő munkát.

Kevesen voltak, sokan maradtak

Számos rendellenességet talált a román miniszterelnök ellenőrző testülete a forradalmárigazolványok kibocsátásával kapcsolatban – írja a testület honalapja. Az ellenőrzés nyomán arra jutottak, hogy a forradalmárok nyilvántartására vásárolt számítógépes program használhatatlan, így a nyilvántartások számtalan pontatlanságot, sőt sok hamis adatot is tartalmaznak. Az ellenőrzések során arra is találtak példát, hogy olyan személyek is kaptak forradalmárigazolványt, akik 1989-ben mindössze ötévesek voltak. A botrány egyre szélesedik, az egykori forradalmárokat tömörítő testületek és a forradalom emlékét őrző egyesületek az ügy gyors és maradéktalan vizsgálatát követelik.

Kasmír robbanás előtt

A Kasmír régióért már három háborút vívott India és Pakisztán. A térségben, melynek nagyobb része Indiához tartozik, változatlanul fegyveres konfliktusok vannak. A helyzet békés megoldását nehezíti, hogy a két atomhatalom még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán tárgyalnak-e egymással a kérdésről.

Az amerikai álom új záloga?

Az OECD szerint nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ gazdasági növekedése is felgyorsulhat, ha Donald Trump beváltja választási ígéreteit. Mások viszont éppen attól tartanak, hogy az országgal szoros kereskedelmi kapcsolatban állók csak rosszul járhatnak, hiszen az olcsó, de képzett külföldi munkaerő (így a magyar is) az amerikai munkásosztály legnagyobb ellensége. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindennek levezénylésére egy nulla politikai vagy kormányzati tapasztalattal rendelkező üzletembert nevezett ki a leendő amerikai elnök.

Hogyan nem kopogtat az üzleti siker?

Habár hazánkban még mindig napirenden van a panaszkultúra, a felesleges megszokások is akadályt gör­­díthetnek kreativitásunk és előre haladásunk útjába. Tonk Emil üzleti kommunikációs tréner, marketing-szakember minderről egy nemrégiben zajlott női konferencián beszélt népes hallgatóságának. A Womanityn adott ösztönző tanácsai azonban bármely nemnek és bármilyen életkorban megszívlelendő lehet.  

KÁVÉSZÜNET

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Néhány érintés az okostelefon képernyőjén, és már indul is a YouTube-on a kedvenc mese a mai gyerkőcök tenyerében — 3D-s figurákkal. És természetesen színesben. Most egy pillanatra vegyük le szemünket az elektronikus kütyü kép­er­nyő­jé­ről, és induljunk pár évtizedes időutazásra, amikor a mozgó­kép világában még csupán gyerekcipőben jártunk. A magyar rajzfilmgyártás történetében 1951-ben érkezett el az a pillanat, mikor már nem fehéren-feketén látták a világot.

Az illemtan klasszikusa

Ha kezünkbe veszünk egy régi klasszikus regényt vagy bekapcsolunk egy kosztümös filmet vagy sorozatot, láthatjuk, hogy a történetek szereplőinek mindennapjait, kommunikációját és társasági életét mélyen áthatotta az etikett ismerete és betartása. De mit is takarnak pontosan ezek az oly gyakran hangoztatott szavak, mint „illem” és „etikett”? Az illem fogalmát az emberi kapcsolatokat szabályzó viselkedéskultúraként határozhatjuk meg, mely kultú­ránként, koronként változik. Az adott korban, egy bizonyos társadalmi közegben jelen lévő viselkedésszabályok összességét pedig etikettnek nevezzük.

Szupergyümölcsök terítéken

Általánosan elmondható, hogy a gyümölcsök rendszeres fogyasztása önmagában már egy szuper dolog az egészségünk megőrzése szempontjából. Azonban a sok választási lehetőség között érdemes megismerni azon gyümölcsöket, amelyek kiemelkednek társaik közül, különösen hasznos tulajdonságaik révén. Fontos ásványi- és tápanyagtartalmuk, vitaminban gazdag összetételük, bőséges rosttartalmuk miatt terjedt el a „szupergyümölcs” elnevezés ezekről a termésekről, mely alapvetően nem orvosi meghatározás, de mégis a szuperként számon tartott élelmek mögött állnak tudományos bizonyító erejű eredmények. E nívós társaságból most egy leginkább karácsony idején vásárolt, távol honos gyümölcsről szeretnénk említést tenni.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!