hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Korszakok árnyékában: a magyar nacionalizmus

2016. 12. 17.
„Lassan odáig jutunk, hogy már nem is értjük egymás nyelvét. Nem abban az értelemben, hogy az alanyt, állítmányt nem úgy használjuk, hanem a kulcskifejezések, a történelemhez és a politikához való viszonyunk diametrálisan eltér egymástól” – mondta Gyurgyák János magyar történész, szociológus egy interjújában. A Brexit, az amerikai elnökválasztás, majd az október 2-ai népszavazás igencsak aktualizálta a nemzethűség kérdéseit. Jelen írásunkban a hazai nacionalizmus történetéről és annak sajnálatos zsákutcáiról kívánunk vázlatos áttekintést adni.

A nemzet fogalma pár századdal korábban egészen mást jelentett Nyugat-Európában, mint napjainkban. A latin natio kifejezés az egy uralkodó alá tartozó, földbirtokkal rendelkező, fegyverfogásra jogosult, kollektív jogokkal bíró nemesek összességét jelentette; nem foglalta magába a parasztokat és a városi polgárságot sem. A francia forradalmárok célkitűzése volt, hogy etnikai hovatartozásra, nyelvre és rendre való tekintet nélkül, a köztársaságban élőket mind franciának nevezzék. Az addig ismert nemzet fogalom kereteinek fokozatos kitágításával született meg a modern nemzeti érzés. Többé már nem a vallás vagy rendi születés, hanem a szülőföld határozta meg a nemzetet.

Herder nemzethalál-víziója

Hazánkban a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békének sikerült ugyan negligálni a Habsburgok abszolutista céljait, a szerződés azonban olyan társadalmi berendezkedést konzervált, mely ellen küzdöttek: visszaállította a rendi kiváltságokat. Így a polgárosodás és a modern társadalomszerkezet kialakítása közel száz évvel későbbre tolódott. Ez idő alatt Mária Terézia és II. József rendeletei nyomán megkezdődtek a betelepítések. A 18. század végére az ország lakosságnak csupán 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Ebből kiindulva jósolta Johann Gottfried Herder a magyar nyelv rövid időn belüli eltűnését.
„A magyar nacionalizmus emocionális többletét az okozta – bár ez a jelenség nem volt kivételes a nacionalizmusok történetében –, hogy paradox módon egyszerre volt jelen benne egyrészt a herderi jóslattól (tudniillik hogy a magyar nyelv egy-két nemzedéken belül kihal) való rettegés, a nemzethaláltól való – ha nem is teljességgel légből kapott, de alapvetően indokolatlan – páni félelem, másrészt a mértéktelen magabiztosság, önteltség és fölényesség; az ezeréves dicsőséges múlt örökös felidézése a hazai nemzetiségek előtt, a kultúra és a civilizáció tanítómesteri szerepében való tetszelgés, tehát a magyar nemzet reális helyzetének és szerepének totális félreismerése és valóságos erejének túlbecsülése” – írja Gyurgyák János Ezzé lett magyar hazátok című könyvében.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!