Az Öbölmenti Együttműködési Tanács (GCC) 2013-as csúcstalálkozóján Szaúd-Arábia és Bahrein már határozottan egy szorosabb unió mellett érvelt. A tanács többi négy tagállama azonban elvetette az elképzelést. A térség helyzete azóta sokat változott, ami a szaúdiak és bahreiniek szerint még inkább indokolttá teszi a lépést. Úgy látják, hogy az idei csúcson komoly esély van arra, hogy a többi olajmonarchia is támogassa a felvetést. Ez azonban korántsem ilyen egyértelmű.
A térségbeli országok ugyanis nemcsak fontos szövetségest látnak Szaúd-Arábiában – állítja Giorgio Cafiero, az öbölmenti régió elemzője –, hanem egy olyan ambiciózus szomszédot, amely nem mindig tartja tiszteletben a kisebb államok szuverenitását. A szakértő szerint azért sem biztos, hogy létrejön a Rijád és Manáma által óhajtott unió, mert számos nemzetközi, illetve térségbeli fejleményt az egyes országok másképp értelmeznek.
A GCC országai közül Cafiero Kuvaitot tartja a legdemokratikusabbnak. Példaként hozza fel a múlt hónapban tartott választásokat, amelyeknek eredményeképpen a kuvaiti nemzetgyűlésben olyan liberálisokból és iszlamistákból álló ellenzék alakul, akik a többi GCC-államban semmiféle hivatalt nem tölthetnének be. Sok kuvaiti büszke erre a viszonylagos demokráciára, ezért valószínűleg az unió elképzelése heves ellenvéleményeket fog kiváltani az országban.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »