Újra terítékre került a CIA az Egyesült Államokban. A Washington Post című amerikai napilap ugyanis egy jelentés alapján arról számolt be, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség éveken át félrevezette a kormányt és a közvéleményt a terrorizmus elleni háborúban alkalmazott vallatási módszerekről. A washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága ezért úgy döntött, hogy feloldja a titkosítás alól a kínzásokról szóló dokumentumokat.

Habár a Ciprus görög és török területeinek újraegyesítését célzó tárgyalások már évek óta zajlanak, mindeddig nem volt reális esély a megegyezésre. A napokban a különszakadt török fél Németországhoz fordult segítségért, mert megelégelte az Európai Unióból való kirekesztettséget.

A forradalmak gyakran felszínre hozzák egy társadalom alját, így az események felszíne alatt meg-erősödik a banditizmus. Ezért az ukrán törvényhozás terrorellenes intézkedéseket hozott, és a nemzetközi törvényekkel összhangban szigorúan szankcionálja az illegális fegyvertartást. Ez az egyik válasz arra, hogy a kelet-ukrajnai régióban az utóbbi napokban megerősödtek a fegyveres szeparatista akciók – a másik pedig a hadsereg-összevonások az orosz határ közelében. Lapzártánk idején a luhanszki városi adminisztráció ostromára készülnek mind az orosz-párti szeparatisták, mind az ukrán haderő.

A szélsőséges időjárás és ennek következtében az élelemért és vízért vívott küzdelem, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenség a jelen­leginél sokkal inkább destabilizálhatja a világot a jövőben. A globális felmelegedésnek köszönhetően 5-10 éven belül a szárazság miatt szárnyaló élelmiszerárak, éhínségek és fegyveres konfliktusok jellemezhetik Földünket – áll az ENSZ Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Testületének legfrissebb jelentésében.

Április elején egy lengyel ellenzéki képviselő, Artur Debski arra vállalkozott, hogy minden külső segítség nélkül pár hétre Londonba költözik, és mindössze heti 100 fontból fog megélni. Mindezt azért teszi, hogy megértse, vajon miért döntött az utóbbi években 1 millió lengyel honfitársa úgy, hogy inkább a szigetországban boldogul. Persze van, aki szerint ez az egész csak olcsó politikai PR-fogás.

A hétvégi választás a viszonylag alacsony részvételi arány (60 százalék) ellenére alapvetően mégis a demokrácia ünnepe volt. Az emberek örömmel, kiöltözve, reménységgel mentek szavazni. A probléma inkább azzal volt, hogy nem igazán volt túl jó a választék. Fontos kiemelni, hogy a végeredmény az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, nem tért el a közvélemény-kutatók előrejelzéseitől, így meglepetést sem okozott. A két bizonytalan pont közül a kellemes meglepetés az LMP bejutása. Azonban a Fidesz kétharmada is olyan kevés szavazaton múlt, hogy az előre kalkulálhatatlan volt.

A világsajtó nemcsak a választási eredményekről számolt be április 6-a után, hanem több szempontból is részletesen elemezte a helyzetet. Az értékelések öt fő kérdéssel foglalkoztak: Hogyan érte el Orbán Viktor az újabb győzelmét, és mit jelent a várható kétharmados többség Magyarország számára? Mit jelent az eredmény az Európai Unió és a közelgő európai választások szempontjából? Mi okozta a baloldal súlyos vereségét? Mekkora veszélyt jelent a Jobbik erősödése? Várható-e gazdasági fellendülés az új kormánytól? Összeállításunkban e témák szerint gyűjtöttünk össze lapvéleményeket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.

Bár a választások éjszakáján Vona Gábor kudarcként értékelte a Jobbik eredményét, másnapra már derűsebben látta a történteket. A számok a másnapi Vonát igazolják, és egyben azokat, akik aggodalommal tekintettek a legnagyobb európai  szélsőjobbos alakulat további térnyerésére. A Jobbiknak csak néhány civil állt útjába.

„Először el kell ejteni a medvét, utána tárgyalunk csak a szűccsel” – fogalmazott egy lapinterjúban Orbán Viktor a jövendőbeli miniszterek névsorát firtató kérdés hallatán. A Fideszben általános érvényű irányelv volt ugyanis, hogy miniszteri pozíciókról a választások végéig nem tárgyalnak. A párt­vezetés így akarta biztosítani, hogy mindenki gőzerővel dolgozzon a sikerért. Most eljött viszont az osztozkodás ideje, a legnagyobb meccs a fejlesztési pénzek feletti ellenőrzésért megy a háttérben.

Budapest VIII. kerületéből, Gyöngyösről, Gyöngyöspatáról, Nyíregyházáról, Szolnokról, Tiszabőről, Tiszaburáról, Tiszavasváriból és Törökszentmiklósról tudósított a Roma Sajtóközpont (RSK) az országgyűlési választások napján.

Azonnal benyújtható közoktatási törvénytervezetet dolgoztak ki szakmai szervezetek, amellyel korrigálhatók az államosított rendszer problémái. Szerintük a 2013-ban bevezetett új köznevelési rendszer bombái kormányrendeletekben vannak elrejtve, melyeknek hatásait a különféle választások után fogjuk csak érzékelni iskolabezárások, elbocsátások, egyentanrend formájában.

Fehér, negyvenes éveiben járó, családos férfi, jogász végzettséggel – nagyjából így néz ki a magyar parlamenti képviselő prototípusa. Úgy tűnik, a sajátos politikus-kiválasztódási rendszerben újak, fiatalok  nehezen rúghatnak labdába, romák, nők, művész­emberek, nem értelmiségiek pedig mintha eleve ki lennének onnan rekesztve.

Tíz évvel Mel Gibson Passiója után újra Jézus-filmet vetítenek a mozikban. Mark Burnett reality show producer egyszerű és gazdaságos megoldást választott: saját tízrészes Biblia című tévésorozatából kivágott 138 percet és új főcímmel ellátva megcélozta vele az amerikai keresztány közösséget. A film öt hét alatt 58 millió dolláros forgalmat ért el Amerikában, ami azt jelzi, hogy az összebevétel jócskán elmarad majd a Passió 600 millió dollár feletti összebevételétől. Az alkotók és a forgalmazók így is elégedettek lehetnek: a film nem csak sokkal olcsóbban készült, mint a Passió, de a bemutatóját sem kísérték botrányok. Az Isten Fia című alkotást ezen a héten mutatják be Magyarországon, 12 év feletti nézőknek.

Kai-Olaf Lang a berlini Tudomány és Politika Alapítvány kutatási részlegének vezetője. Fő kutatási területéhez tartoznak a balti országok, Közép- és Kelet-Európa, illetve az unió bővítési politikája. Szerinte a magyar kormányoldal egyértelmű és nagyarányú győzelme – még a Fidesz 700 ezres szavazatvesztése ellenére is – jelentős legitimációs lökést adott Orbán Viktornak. „A miniszterelnök hivatkozhat arra, hogy őt és a politikáját a magyar választók egyértelmű többsége külföldi kritikák ellenére is megerősítette hivatalában. Míg Orbán 2010 után azzal érvelhetett, hogy a nagy többség őt Magyarország alapvető átalakítására hatalmazta fel, most azt mondhatja, hogy arra kapott mandátumot, hogy tovább folytassa ezt a politikát” – fogalmazott a kutató. 

„Egy szomorú történelmi folyamatnak vagyunk az elszenvedői: a hanyatlásnak” – mondta el lapunknak a kreativitást mérő PISA-teszt kapcsán Czeizel Endre professzor (kis képünkön), aki 1998 óta kutatja a magyar géniuszok sorsát. Úgy véli, a fénykort a kiegyezés, azaz az 1867 utáni időszak jelentette, amikor Eötvös Józsefnek és Trefort Ágostonnak köszön­hetően a magyar oktatásügyet európai színvonalúra emelték, és emellett biztosították a felekezeti egyenjogúságot is. Így a Galíciából idemenekült zsidók megmutathatták, hogy az ő tudáscentrikus kultúrájuk milyen csodákra képes. 1880 és 1914 között itt fantasztikus teljesítmények születtek mind a tudomány, mind a művészetek terén, a magyarság akkor csodálatosan be tudta bizonyítani a kreativitását, és az sem véletlen, hogy a 16 magyar Nobel-díjas tudósunk közül 11 zsidó származású volt.

A kreatív problémamegoldás terén a magyar diákok a legrosszabbul teljesítő bolgárokkal és törökökkel vannak egy szinten az OECD- országok kibővített rangsorában – derül ki a PISA 2012 felmérés legfrissebb adataiból. A kreativitás egyáltalán nem függ a tantárgyi tudástól, viszont jóval fontosabb annál a mai világban való boldoguláshoz – állapították meg az oktatáskutatók.

Idén is elkezdődött a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány akciója, melynek során 20 ezer család kap vetőmagcsomagot, 1700 pedig haszonállatot: malacot, csirkét és kacsát. Az alapítvány egyik fő partnere a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata (HISZ), ennek aktivistái négy év óta rendszeresen segítenek a magánadományokból származó segélyek kiosztásában.

Március végén került ismét hazánkba a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű Seuso-kincs tizennégy darabjának fele, melyet a 15 millió eurós vételárról döntő miniszterelnök „Magyarország családi ezüstjének” nevezett. A nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst dísztárgyegyüttes több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta a nevét, aki a mai Polgárdi területén élt, és ő vagy örökösei vélhetően valamelyik katonai betörés alkalmával rejtették el az edényeket a 4-5. század fordulóján. A kincs 1990-ben bukkant fel a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén, ám arra először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be. Hazánk az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni az ezüstkincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.

Régóta tudjuk, hogy a magyarok idegennyelv- tudása – finoman szólva – nem kielégítő. Újabban viszont már az angolszászok is keményen ostorozzák ifjaikat, mert azok nem hajlandók más nyelvet beszélni, mint az angolt.

Az elmúlt hétvégén köszöntötték országunk egyik legnevesebb építészét, Ybl Miklóst születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ünnepség résztvevői a rekonstruálást végző építészek társaságában járhatták végig az Ybl által tervezett és mára felújított Várkert Bazárt. De vajon ki volt ő, hogy vasárnap a tiszteletére misét celebráltak a Szent István-bazilikában, koncertet adtak az Operaházban, nemrég még csillagot is neveztek el róla, és akiről azt írták, hogy „megkedveltette a nemzettel az építészetet”?

Valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki ne hallotta volna ifj. Rubik Ernő nevét. A Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező és feltaláló azonban maga sem gondolta 1974-ben, hogy a térbeli szemléltetésnek induló eszköz rövid idő alatt hatalmas sikert fog hozni számára. A világhírű Rubik-kocka feltalálója 2014-ben ünnepelheti 70. születésnapját és a hírnevet hozó kocka feltalálásának 40. évfordulóját. A jeles évforduló alkalmából március végén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is személyesen gratulált munkásságához, melynek a magyar kormány 2014-ben egy Rubik-kocka formájú múzeummal kíván emléket állítani Budapesten.

A természet újjáéledésével egyre gyakrabban hangzik fel az önfeledt, gondűző madárcsicsergés. Ha szeretnénk többet gyönyörködni szárnyas barátainkban, érdemes vendégül látni őket a kertünkben, erkélyünkön vagy akár az ablakunkban. Kis ráfordítást igénylő madárbarát megoldásokkal, mint a kihelyezett madárodú, a fürdésre is alkalmas itató a madarak számára vonzóvá tehetjük kertünket-ablakunkat, s így hosszú távon visszajáró vendégekre és tartós madárfüttyre tehetünk szert…