hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A mélység titkai
Hatalmas óceánok a Föld mélyében?

2014. 04. 20.
Tudjuk-e, hogy mi van a talpunk alatt? A tavaszi virágszőnyeg alatt, a városi aszfalt és a metróalagutak alatt? A hegyek, a folyók, a tengerek, az óceánok alatt? Mennyire látunk bele a Föld mélyébe? A fizikai világ talán legnehezebben feltárható tartománya - paradox módon - itt a közelünkben, tízegynéhány kilométernyire kezdődik. Egy nemrég megtalált kristálytöredék arra utal, hogy lehet alapja azoknak az el­mé­le­tek­nek, amelyek szerint a föld belseje nagy mennyiségű vizet rejt.

Ha egyszer a Föld középpontjába szeretnénk eljutni, 6400 km-t kellene megtennünk lefelé. Csakhogy arra nem vezet út: a kutak néhány tíz, esetleg néhány száz méteres mélységből adják az ivóvizet, a világ legmélyebb barlangjai nagyjából két kilométeres mélységbe nyúlnak le, legmélyebb bányája – a TauTona aranybánya a Dél-Afrikai Köztársaságban – is csak 3,9 km mélyre jut le.
Fúrással persze nagyobb mélység is megközelíthető. A legmélyebbre eddig a Kola-félszigeten, az akkori Szovjetunió­ban fúrtak, kimondottan a földkéreg tanulmányozására. A hetvenes években indított kutatás a tervezett 15 kilométeres mélységből végül 12,3 kilométert valósított meg a kilencvenes évek elejéig, amikor is a vártnál magasabb hőmérséklet miatt fel kellett hagyni a fúrással. Még így is ez a legmélyebb pont a Földön, melyet valaha emberi eszközzel elértek.
Ott van aztán még a tenger mélye, ahol ásni nem kell, de a víz hatalmas nyomása új kihívást jelent. Az óceá­nok legmélyebb pontja a csendes-óceáni Mariana-árokban, 11 kilométer mélyen van. Eddig mindössze háromszor járt ember ebben a sötét mélységben, míg a Hold felszínét hatszor látogatta meg.
A képzeletnek azonban nem szabnak határt a technikai nehézségek. Jules Verne regényhősei például nemcsak az óceánok mélyét járták be egy fantasztikus tengeralattjáró fedélzetén, de a Föld középpontját is meg­célozták: útjuk során egy hatalmas barlangban hullámzó tengeren vitorláztak, míg a vulkáni működés újra a felszínre nem lökte őket.
A valóságban azonban eddigi legnagyobb erőfeszítéseinkkel a Föld középpontjába vezető útnak csupán két ezrelékét küzdöttük le. Ha egy görögdinnyén élnénk, ez a teljesítmény arra sem volna elég, hogy a külső, sötétzöld héjat átütve megállapíthassuk, hogy alatta egyfajta kemény, zöldesfehér, íztelen anyag van – lédús, édes, piros belsejéről és a benne ülő magokról már nem is beszélve!

Visszhangok és rezgések

Persze a tudósok éppen azért tudósok, hogy vizsgálati módszereket dolgozzanak ki azokra a tartományokra is, melyeket közvetlenül nem érhetnek el. Ha már meglékelni – szerencsére – nem tudjuk a Földet, azért még meghallgathatjuk a „hangját”: a földrengések keltette rezgések éppúgy terjednek anyagában, mint a vasúti sínekben a távoli vonatok zakatolása. A szeizmológusok ezeket az ember számára sokszor érzékelhetetlenül finom rezgéseket rögzítik műszereikkel szerte a világon, és terjedési mintázatukból kiindulva igyekeznek felrajzolni a Föld nagy léptékű belső szerkezetét.
Eszerint a Föld kívülről befelé haladva egyre sűrűbb és forróbb anyagokból áll. A számunkra ismerős kőzetekből felépülő kéreg vastagsága eléggé változó; 8–80 km mélységben az úgynevezett földköpeny legfelső, szilárd rétegével érintkezik, és azzal együtt az 50–200 km vastag litoszférát alkotja, mely alatt a forró, sűrűn folyó olvadt kőzetből álló asztenoszféra terül el, 660 km mélységig, ahol megint egy szilárd réteg, az alsó földköpeny kezdődik. Ezt 2700 km mélységben váltja fel a nagy vastartalmú, folyékony külső mag, mely 5100 km mélyen a csaknem tisztán vasból álló, szilárd belső magnak adja át a helyét.
Az egész rendszer lassú mozgásban van: a mag hője melegíti a földköpenyt, ezért annak anyaga helyenként felfelé áramlik, a fent lehűlő anyag pedig lefelé tart – a jelenleg leginkább elfogadott elképzelés szerint ezek az úgynevezett konvekciós áramlások okozzák a kontinensek lassú, de megállíthatatlan, évente néhány centiméteres vándorlását.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!