„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak. Az optimizmus nemcsak az „örök álmodozónak” tartott veterán izraeli politikusnak szólt, hanem a rendezvény egészét jellemezte, Bill Clinton felszólalásától kezdve a világ vezető gazdasági és pénzügyi szereplői részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésekig. A „közel-keleti Davos”-ként is jellemzett rendezvényen Magyarországot hivatalos formában a Mazsihisz részéről Frölich Róbert főrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor képviselte, aki a konferencia keretében tárgyalásokat folytatott több nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel is.

Hiába a nagy focikultusz, a brazilokat sem a jelenleg zajló Konföderációs Kupa, sem a jövő évi futball-világbajnokság, sem pedig a 2016-os riói olimpia előkészületei nem teszik elégedetté. Sőt, a tömegközlekedési díjak emelkedése az utolsó csepp volt a pohárban, ami heves utcai tiltakozásokat váltott ki. Brazíliában a demokrácia 1988-as helyreállása óta nem volt példa ilyen demonstrációkra, amelyek időnként erőszakba torkolltak.

Egy afrikai törzsfőnök fia megismerkedik a nyugati civilizációval, felháborodik a népét érő igazságtalanságokon, előbb szabadságharcos, majd fegyenc lesz belőle, hosszú évek múlva pedig az elnöki székben és a történelem ünnepelt nagyjai közé kerül.

Világszerte a nők majdnem egyharmada szenvedett valaha párja fizikai vagy szexuális agressziója miatt, és a meggyilkolt nők 38 százalékának halálát a velük intim kapcsolatban élő férfi okozta. Európában pedig minden negyedik asszony vált már erőszak áldozatává – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júniusi jelentéséből, amely felhívja a figyelmet a nőkkel szembeni brutalitás hosszú távú, egészségüket súlyosan károsító hatásaira is.

Miloš Zeman cseh államfő a közgazdász és politikus Jirí Rusnokot nevezte ki kormányfővé – az előzetes terv szerint szeptemberig. Az újdonsült miniszterelnök a keddi döntés után a kötelező hivatali esküt is azonnal letette. A széles tömegek előtt mindezidáig kevéssé ismert államférfi korábban miniszterhelyettes volt, valamint rövid időszakokban a pénzügyi, illetve az ipari és kereskedelmi minisztériumot is vezette a rendszerváltozás után.

A magyar nagykövetek a kormány utasítására egyenként igyekeztek meggyőzni az Európa Tanács tagjait, hogy ne szavazzák meg a Magyarországgal szembeni monitoring eljárást – nyilatkozta a Heteknek Harangozó Gábor, az Európa Tanács MSZP-s tagja. A legkönnyebben az olyan „jelentős demokráciákkal” sikerült megegyezni, mint Oroszország és Törökország – az alku része volt például az is, hogy a magyarok támogatásukról biztosították az ankarai kormányt. Úgy tűnik, ha gazdaságilag még nem is, diplomáciai szempontból igencsak gyümölcsözőnek bizonyult a keleti nyitás.

A Jobbik provokatív akciója miatt botrányos körülmények között fogadta el az Országgyűlés az új földtörvényt, amit két fő kritika ér: külföldieknek „árusítja ki” a magyar anyaföldet, illetve dél-amerikai viszonyokat teremt.

A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.

A régi Btk.-ban egységesen 14 év volt a bün­tethetőségi alsó korhatár, ami az új törvényben öt kiemelt bűncselekmény (emberölés, halált vagy életveszélyt okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás minősített esetei) esetén 12 évre csökken. A változtatást felkonferáló Répássy Róbert szerint 12 és 14 év között a bíróságok büntetést nem szabhatnak ki, csak intézkedést alkalmazhatnak az elkövetővel szemben, ami legsúlyosabb esetben 4 év javítóintézeti nevelést jelent.

Szigorú – ez az a kifejezés, amellyel politikai oldaltól függetlenül mindenki leírja a július elsején életbe lépő új büntető törvénykönyvet. A véglegesített szöveg körülbelül tíz százalékban tér csak el a korábbi kódextől, és azokon a pontokon is inkább jogpolitikai szempontok vezérelték a kabinet témafelelőseit. A Hetek által megkérdezett szakértők szerint, bár a bíróságok mozgástere nem szűkült számottevően, a változtatások némely bűncselekmény megítélése kapcsán magukban hordozzák egy olyan ellentmondásos joggyakorlat kialakulását, amellyel a társadalom várhatóan nem tud majd azonosulni.

A reneszánszukat élő képregényhősök sorában legutoljára Az Acélember címmel megjelent Superman mozifilm kasszírozott be már az első hétvégén 116 millió dollárt az Egyesült Államokban. Hazánkban számos cikk jelent meg a film kapcsán, amelyek a legapróbb részletekbe menően tárgyalják Superman karakterének 1932-es megjelenése óta zajló fejlődését, vagy inkább alakulását, beleértve a mozgóképes feldolgozásokat is. Egy szempont azonban következetesen kimarad a magyar sajtóból, amit nem csak az amerikai média „látott bele” a filmbe, hanem maga a Warner Brothers fogalmazott meg.

Az iszlámban a tetoválás és a test bármiféle megváltoztatása tilos. A muszlimok halálos bűnnek tartják, egyes szélsőséges iszlamista terrorszervezetek azonnal kivégzik azt a túszt, akin tetoválást találnak. Egyiptom kopt keresztényei azonban, dacára az állandó szektáriánus erőszaknak, a mai napig tetoválják magukat. Így tudják a legmarkánsabban kifejezni vallási hovatartozásukat. Helyszíni riport.

Hogy mi a Bitcoin? Nem könnyű megérteni, de állítólag megéri, mert egy olyan globális változás alapja, amelynek – ha időben kapcsolunk – a nyertesei lehetünk. Még csak kevesen kapisgálják, de ők már paradigmaváltásról beszélnek, a világ pénzügyi rendszerének revolúciójáról. „Ami a zeneiparnak az Mp3, vagy a telekommunikációnak a VoIP, az a pénzvilágnak a Bitcoin” – állítja Blummer Tamás, egy magyar start-up, a Bits of Proof Zrt. alapító igazgatója, aki szerint olyan exponenciálisan fejlődő rendszerről van szó, amely zárójelbe teszi a bankok monopolhelyzetét, megváltoztatja a pénzügyi tranzakciók játékszabályait, és nemsokára megkerülhetetlen lesz, akár csak a Facebook a közösségi hálózatok területén.

Nyolc kiemelkedően sikeres év után távozik hivatalából az izraeli jegybank kormányzója, Stanley Fischer. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság ellenére mandátumának nyolc éve alatt az izraeli gazdaság évente átlagosan 4,3 százalékkal nőtt, az államháztartás hiánya a GDP 93 százalékáról 73 százalékra csökkent, az infláció folyamatosan az alacsony, 1-3 százalék közötti sávon belül maradt, az ország tartalékai jelentősen növekedtek, míg a munka­­nélküliség a legalacsonyabbak között van a nyugati világban.

Évek óta érvel a műveltség fontossága mellett korunk pedagógiai kihívásaival kapcsolatban. Miért tartja annyira fontosnak a műveltséget, illetve egyáltalán mit értsünk a kifejezés alatt?

Amikor 2008-ban a dán kalandvágyó üzletember, René Kaerskoy közvetlenül a jéghideg Északi-sark felett kiugrott ejtőernyőjével egy helikopterből, még nem gondolta, hogy egy teljesen új érzésvilág meghódításának útján fog elindulni.

Március 21-én a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli magazinműsorában a Rádió angliai tudósítója arról számolt be, hogy Nagy-Britannia magas, 7,6 százalékos államháztartási hiánya miatt minden minisztérium költségvetését csökkentik 10 százalékkal két minisztérium kivételével. A kedvezményezettek az oktatás és az egészségügy. Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltozás 23. esztendejének talán legmostohábban kezelt területe éppen ez a két stratégiai ágazat, amelyet folyamatos forráskivonás és kézi vezérléssel terhelt irányítás sújt.

Festői környezetben, a Kékes- és Galyatető szomszédságában, négyszáz méter magas fennsíkon helyezkedik el Parádsasvár, melynek üveggyára közel 300 éven át a környék egyik legjellegzetesebb színfoltjának számított. A gyárat, melynek elődjét még II. Rákóczi Ferenc fejedelem alapította 1708-ban, ismétlődő gazdasági sikerei sokáig a környék legnagyobb munkaadójává tették. Az ezredforduló után mégis hamar csődbe ment, és 2005-ben véglegesen bezárta kapuit. Az épület azóta a katasztrófaturizmus célpontja lehetne – mondják a helyiek. Idén azonban egy új hajtás fakadt a történelmi múlt árnyékában: a régi szakikból néhányan egy kisvállalkozás (Art Glass Parád Kft.) keretein belül újra hagyományos módon fújják az üveget a hajdani gyárhoz vezető út melletti, magánépítésű műhelyben, s tudományukat a kíváncsi turistáknak is szívesen bemutatják.

Apai ágon Dickens leszármazott, anyai ágon annak a gróf Wenckheim családnak a sarja, mely többek közt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak is otthont adó kastélyt építtette. Magánszigeteken dolgozott évekig a Karib-térségben. Vendégei voltak Steven Spielberg, Tom Hanks és Mel Gibson. A karibi csillogást hátrahagyva ma Magyarországon él, és rendhagyó vendéglátással foglalkozik. Birtokán csodaszép „cottage”-eket (villaház) ad ki, ahová érkeztek már Dél-Afrikából, Szingapúrból is. Catherine Dickensszel beszélgettünk, hol angolul, hol magyarul.

Pókok szőtte ruhatár, az embert láthatatlanná változtató ruha, egy érintésre világító kezeslábas, egy gombnyomásra elkészülő cipő, vagy csipkét varró zöldségeskert. Nos, ebben a nem teljes felsorolásban nem egy új sci-fi film kellékeit, jelmezeit mutattuk be, hanem korunkban már létező és haszná­lat­ban lévő találmányokat, illetve olyan ötleteket, amelyek megvalósítása – habár fikcióknak tűnnek – nem lehetetlen a távoli jövőben.

A július 18-ai megnyitóval hamarosan kezdetét veszi Izraelben a 19. Maccabiah. Az olimpiai játékokhoz hasonlóan négyévente rendezik meg a világ harmadik legnagyobb sporteseményének számító Maccabiah-t, más néven a „Zsidó Olimpiát”, amin idén 60 ország közel 9000 sportolója vesz részt Izraelben. A részt vevő országok legkiválóbb zsidó sportolóikkal indulnak.

Mekkora létszámú lesz az idei magyar csapat?