Az idő múlásával nemhogy tisztulna a Quaestor-botrány körüli kép, de egyre több a bizonytalanság. Egymásnak  ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és dátumok, kaotikus államigazgatás, gyanúsan lassú nyomozás.

Mintegy 2000 fővárosi épületre tették ki a 30 centiméter átmérőjű sárga csillagot 1944 nyarán, hogy azok a budapesti zsidóság gyűjtőhelyévé váljanak. Ezekből a házakból közel 1600 ma is áll. Az egykori lakók vissza­emlékezéseiből készült a Csillagos házak – Emberek, Házak, Sorsok című dokumen­tumkönyv.

Szeptembertől újabb, 3,5 százalékos pedagógus-bér-emelés várható, majd hasonló emelésre kerül sor 2016-ban és 2017-ben is – legalábbis ezt ígérte a múlt héten Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A korábban ígért mértékű béremelés ezzel együtt is elmarad, miközben a munkaterhelés egyértelműen nőtt. A szakszervezetek felmérései szerint a szakmabelieknél kezd betelni a pohár.

A 2010-es évtized elején jelentősen erősödött a magyarországi antiszemitizmus, ami vélhetően összefügg  a Jobbik megerősödésével – állapítja meg a Medián legfrissebb kutatása. Ebből többek között kiderül, hogy Magyarországon a zsidóellenesség nem annyira a társadalmi státusszal, sokkal inkább a politikai irányultsággal és a párthovatartozással mutat összefüggést. A magyarok egyharmada egyébként nem kifejezetten a zsidókkal szemben táplál ellenérzéseket – hanem mindenkivel szemben, aki „más”, mint ő maga.

A történelem legizgalmasabb története a Názáreti Jézus feltámadása. Elképesztő dolog azt állítani, hogy valaki visszajött a halálból. Pedig a kereszténység alapja ez az állítás, a hitele ettől függ. Ha igaz, akkor a Názáreti Jézus minden bizonnyal több mint ember. Az élet meghosz-szabbítása, illetve a halál legyőzése ma is az emberiség legfőbb vágya. Az emberi hibernáció, az öregedést gátló anyagok, a tudatunk materializálására tett kísérletek, a bio-és robottechnológia, a féreglyukakon keresztül való időutazás mind egyfajta menekülés az elmúlás elől. A feltámadás valóban megtörtént? A történelmi tényeket korabeli írásos emlékeken, a szemtanúk beszámolóin és régészeti leleteken keresztül tudjuk megvizsgálni.

Nemcsak regényében, hanem a valóságban is egy vallások nélküli, a tudományos-technológiai fejlődésre alapozott társadalmat vizionál Zoltán István, magyar származású amerikai transzhumanista. A „szép új világban” a szellemmel és a lélekkel nem foglalkoznának, ellenben a biológiai élet határait kitolva legyőzhető lenne a halál, és bárki tetszése szerint változtathatná saját nemét. Zoltán szerint elérkezett az idő, hogy az „emberen túli” korszak elérése érdekében konkrét politikai programok is megfogalmazódjanak – ezért a Transzhumanista Párt képviseletében elindul a következő amerikai elnökválasztáson.

A Hetek háromrészes sorozattal kíván segíteni olvasóinak a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás és forintosítás megértésében. Erdősi Éva pénzügyi szakértő sorozatunk befejező részében a devizahitelek elszámolásához, forintosításához kapcsolódó, eddig még nem tárgyalt eseményeket, új szabályozásokat veszi végig.

A Szent Korona kalandos sorsa „jól jelképezi Magyarország és a magyar állam több mint ezeréves viharos históriáját” – írja Pálffy Géza történész, az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője legújabb könyvének bevezetőjében. A történelmi ereklyével kapcsolatban azonban nem pusztán a szakemberek részéről folyamatos az érdeklődés. A korona – ahogy a múltban is – ideológiai, államszervezési, legitimációs, sőt spirituális, misztikus szerepet is betölt sokak szemében.

„Rendszeresen járok az egyik pilisi településre, ahol tudok egy családról, akiknek négy fiuk van. A legkisebbet, aki tizenhat éves, az apja eladta szolgának pár karton cigarettáért egy jómódú cigány családnak, akik magukkal vitték a gyereket az Alföldre. A fiú nemsokára megszökött tőlük, és hetekig gyalogolt, mire hazaért. A szülei ismét eladták, és az új gazdák még messzebbre vitték el őt” – mesélte lapunknak egy kérdezőbiztos. Az Anthropolis Egyesület oktatási kézikönyvéből kiderül, hogy a csicskáztatás és a prostitúció a modern rabszolgaság két legjellemzőbb fajtája Magyarországon.

Zoltán és Ilona öt gyermeket nevelnek. Vér szerint egyik sem az övék, mégis sajátjukként szeretik és gondozzák őket. Önmagában ebből még nem születne újságcikk, csakhogy: Zoli és Ilona cigányok, a gyerekek pedig magyarok.

A második világháború harmadik évében járunk. Hitler sikeres hadjáratokat vív keleten és nyugaton egyaránt. A szövetségesek hajóit rendre megtorpedózzák a német tengeralattjárók. Rádiójeleiket hiába fogják el az angol rádiósok, semmit sem tudnak kezdeni a kódolt üzenetekkel. Sikerként könyvelik el, amikor sikerül egy német tengeralattjárót elfogni, fedélzetén egy Engima kódológéppel, azonban kiderül, a megoldáshoz semmivel nem jutottak közelebb, hiszen ismerni kellene a naponta módosuló kódot, aminek segítségével az üzeneteket értelmezni lehetne.

Múlt héten tartotta San Franciscóban az F8 nevű éves fejlesztői konferenciáját a Facebook, ahol számos új technológia és termék került bemutatásra. Ahogy azt Mark Zuckerberg, a cég vezérigazgatója nyitó előadásában elmondta, mára a Facebook kinőtte magát az egyetlen nagy alkalmazásból, helyette alkalmazások egy komplett családjáról beszélhetünk. Ennek tagjai a Groups (700 millió felhasználó), a tavaly 19 milliárd dollárért felvásárolt WhatsApp (700 millió felhasználó), a Messenger (600 millió felhasználó), az Instagram (300 millió felhasználó), valamint maga a Facebook (1,4 milliárd felhasználó).

Ezzel a címmel rendezett szakmai konferenciát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A Láthatatlan Munka Napja eredetileg egy Kanadából induló kezdeményezés, melyet Európában a franciaországi Háztartásbeli Nők Európai Szövetsége, a FEFAF karolt fel.

Mindannyian találkoztunk már az utcán olyan vak emberrel, aki mellett szorosan ott sétál egy vöröskeresztes jelzést viselő kutya. De azt már kevesen tudják, hogy mióta és miként is könnyítik meg ezek a négylábú segítők a látássérült gazdik életét. Dr. Mezősi Tamást , a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kuratóriumi elnökét kérdeztük.