A felmondás szabályai
Az elszámolás megküldéséig a pénzintézet felmondhatja a szerződését, azonban a felmondás nem léphet hatályba, és azt követően is csak akkor, ha a felmondás feltételei az elszámolást követően is fennállnak. Ez azt jelenti az ön esetében, hogy a felmondás jogkövetkezményei (pl. követelés behajtása, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtása, bírósági végrehajtás kezdeményezése stb.) nem alkalmazhatók az elszámolás megküldését követő napig. A felmondás tehát nem hatályosul, ha a felmondási feltételek az elszámolást követően már nem állnak fenn.
Peres eljárásokra vonatkozó szabályok
Ha ön korábban polgári peres eljárást kezdeményezett a kölcsönszerződése miatt a pénzügyi intézménnyel szemben, akkor jelen pillanatban semmi teendője nincs, mivel a bíróságok legkésőbb 2015. december 31-ig hivatalból elrendelték a – vonatkozó törvényhez kapcsolódó – folyamatban lévő perek felfüggesztését. Az eljárások folytatására az elszámolásnak az ön részére történő megküldését követően kerülhet sor.
Mikor kérheti a felfüggesztett peres eljárás folytatását?
Abban az esetben, ha önnek a korábban elindított polgári peres eljárásában az elszámoláson felül még van egyéb, az elszámolási törvény által nem rendezett igénye (pl. kártérítés, elmaradt haszon, egyéb költség, semmisség), kérheti a peres eljárás folytatását, egyéb esetben a pénzügyi intézmény kezdeményezi az eljárás folytatását.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2015. 04. 03. (XIX/14)
