2003. 07. 04. (VII/27)
Előrehozott ítélet

Előrehozott ítélet

2003. 07. 07.
Július elsején ötesztendős huzavona után hatályba lépett az új Büntetőeljárási törvény. A törvényt vélhetően a jövőben is viták fogják kísérni. Cikkünk a viták hátterébe próbál bepillantani, illetve a törvény néhány új megoldását ismerteti. Az elmúlt napokban gyakran hallhattuk a híradásokban, hogy az új Büntetőeljárási törvény hatálybalépésének napján közel egy tucat "veszélyes bűnözőt" kellett szabadlábra helyezni. Egyes híradások részletesen ismertették, hogy milyen gyalázatos bűncselekményeket követtek el azok, akiket az új törvény miatt ki kellett engedni. Arról azonban semmit sem hallhattunk, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás három év alatt miért nem tudott elegendő bizonyítékot összegyűjteni ezen személyek bűnösségének bizonyítására. Az új törvény ugyanis csak abban az esetben rendelte el az előzetes letartóztatottak szabadlábra helyezését, ha letartóztatásuk óta már több mint három év eltelt, és az ügyben az elsőfokú bíróság még nem hozott döntést. Magyarán, a törvény szerint olyan embereket kellett csak szabadon engedni, akik már három éve meg vannak fosztva a szabadságuktól, miközben bíróság még nem állapította meg bűnösségüket.
2002. 12. 20. (VI/51)
Elértük a csatlakozást

Elértük a csatlakozást

2002. 12. 23.
Magyarország uniós csatlakozása minden korábbinál konkrétabb és elérhetőbb valósággá vált. A dátum meghatározása és az addig vezető út konkrétumai megrázó felismerésekhez vezetnek, egyre többen szembesülnek azzal, hogy tizenhat hónap múlva európai állampolgárok is leszünk.  A koppenhágai csúcs után az unió részéről elhárult minden akadály a bővítés útjából. A tizenöt tagállam vezetői kinyilvánították szándékukat, hogy 2004. május 1-jétől tíz ország, Magyarországon kívül Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia lesz az Európai Unió tagja. A bővítésnek most már csak két feltétele van: az egyik, hogy a tagországok egyen-ként elfogadják a döntést, a másik, hogy a csatlakozó országokban rendezendő népszavazásokon a lakosság többsége támogassa országa csatlakozási szándékát. Az unió fennállása óta a legnagyobb méret? bővítési döntésre szánta el magát, amivel kapcsolatban sok elemző felhívja a figyelmet, hogy történelmi tapasztalatok híján jelenleg még nehezen felbecsülhető ennek a folyamatnak minden lehetséges következménye. 
2002. 11. 22. (VI/47)
Egy senkiért, mindenki egyért

Egy senkiért, mindenki egyért

2002. 11. 25.
Nagy bajban van a katolikus egyház. Az egyházak hitéleti tevékenységének költségvetési pénzből való támogatása kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi katolikus klérus feladta az aktív hívőkért folyó harcot, és inkább a nem katolikus hívők adójáért indult harcba. Ezt bizonyítja az a mód is, ahogyan a katolikus egyház az Orbán-kormánnyal összejátszva költségvetési támogatásának növelését elérte.  A rendszerváltás után a különböző egyházak, így a római katolikus egyház is azzal az ígérettel állt a magyar társadalom elé, hogy az elnyomás alól felszabadulva, a társadalom számára erkölcsi mintát nyújtva új vallási reneszánsz élenjárója lesz. Az elmúlt tizenkét esztendő tapasztalata azt bizonyította, hogy bár a kilencvenes évek elején némileg megnőtt a templomlátogatók száma, ez a felvirágzás csak rövid ideig tartott. A szabadság viszonyai között a magukat történelminek nevező egyházak nem tudták elérni a hívők tömegeit. Egy ideig lehetett ugyan arra hivatkozni, hogy az egykori elnyomás hatása még tovább él, de több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után ez már nyilvánvalóan tarthatatlan. A kudarcot jól jelezte, hogy lényegében nem növekedett azoknak a hívőknek a száma, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát valamely történelmi egyháznak ajánlották volna fel. 
2002. 07. 05. (VI/27)
A hálózat csapdájában

A hálózat csapdájában

2002. 07. 07.
Pokorni Zoltán lemondásával újabb fordulatot vett a múlttal való szembenézés folyamata. Annak ellenére, hogy az úgynevezett véleményformálók folyamatosan arról beszélnek, hogy a lakosság többségét nem érdekli a múlt, a legutóbbi he-tekben másról sem szólnak a híradások. Az egyre-másra felbukkanó ügyek a rendszerváltás lényegét érintik. Az elmúlt napokban három esemény is fenntartotta a téma iránti érdeklődést. A legnagyobb figyelmet kétségtelenül Pokorni Zoltán ügye váltotta ki. Az egyik kábeltelevízió műsorvezetője bejelentette, hogy tudomása van arról, hogy a legnagyobb ellenzéki párt egyik prominens vezetőjének édesapja több mint harminc éven keresztül a III/III-as ügyosztály ügynöke volt. Ugyanebben a műsorban elhangzott, hogy egy nemrég még zászlókat szentelő pap Szabadi néven szintén az állambiztonság ügynöke volt. A parlamentben Tóth Károly szocialista képviselő egy olyan fiatalemberre vonatkozóan tett fel kérdéseket, aki katona korában katonatársai vallási szokásairól jelentett az állambiztonsági szerveknek. Folyosói pletykák szerint ebben az ügyben is a Fidesz egyik meghatározó személyisége érintett. Az egymás után robbanó aknák és a potenciális érintettek között kialakult pánik egyre erőteljesebben irányítják rá a figyelmet a rendszerváltás máig rendezetlen kérdésére.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!