Tiltakozások, heves viták és a tettlegességig fajuló tüntetések kísérik kezdettől fogva azt a kiállítást, amely mellett idén decemberben Berlin polgármestere is kiállt, jelezve: a Wehrmacht második világháborús tetteit bemutató tárlat a német történelem egy olyan szeletét dolgozza fel, amelyet eddig sokan elnyomtak magukban. A vándorkiállítás anyaga sokakat olyan mértékben sokkolt, hogy a látottak feldolgozásához lelkigondozásra volt szükségük. 

Veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége – állapították meg a résztvevők az Ügyészek Országos Egyesülete, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetőinek megbeszélésén. "Érezhető ez például a törvényhozó hatalom részéről, amikor a legfőbb ügyészt szakmai kérdésekben interpellálják, a végrehajtó hatalom részéről, amikor az ítélőtáblá(k) felállításáról vagy a bírósági szervezet költségvetéséről van szó, és hasonló a veszély a médiumok részéről, amikor a folyamatban lévő ügyekről avagy jogerős bírósági ítéletekről nem mindig szakszerűen és teljes mértékben hűen, olykor megalapozatlanul tájékoztatják a közvéleményt" – olvasható a távirati irodához eljuttatott közleményben. 

Júdea különleges helyet foglalt el az ókori Izraelben, mivel az Örökkévaló "Júda törzsét választotta, a Sion hegyét, melyet szeret". Egyedül ez a törzs és ez a terület kapott ígéretet arra, hogy a fogság és szétszóratás ellenére is "örökké megmarad, nemzedékről nemzedékre". A Jeruzsálemben felépült Szentély egy olyan teokratikus államszervezet központját képezte, melynek jogrendszere – elviekben – teljes egészében az ószövetségi kinyilatkoztatásra épült. Jákob áldása nemcsak Júda kitüntetett szerepét jelezte előre a többi pátriárka között, hanem egyben messiási prófécia is volt: "Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül, míg eljön Siló, és a népek neki engednek." Az Újszövetség megerősíti, hogy ez a kijelentés Jézus Krisztusban teljesedett be, "mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott".