hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lesz-e új fegyverkezési verseny?
Bush felmondta az ABM-szerződést

2001. 12. 23.
Hathónapos meddő tárgyalások után az amerikai kormány úgy határozott, hogy egyoldalúan felmondja az 1972-ben még a Szovjetunióval körött ABM-szerződést, mivel Oroszország nem volt hajlandó olyan módosításokra, amelyek lehetővé tették volna az amerikai rakétavédelmi pajzs telepítéséhez szükséges kísérleteket, Washington pedig nem kíván minden egyes tesztet előzetesen megvitatni az orosz illetékesekkel. 



Amerikai interkontinentális rakéta indítás közben. Szabad a légtér Fotó: USAF

November elején Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában közölte Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel, hogy az amerikai tervek "kizsigerelik" a mérföldkövet jelentő egyezményt. Rumsfeld válasza erre az volt, hogy amennyiben Oroszországnak ez az álláspontja, úgy az Egyesült Államok érvényteleníti a szerződést. A végső döfést Putyin november tizenharmadikai, fehér házi látogatása adta meg az egyezménynek, hiszen egyik államfő sem tudott olyan javaslattal előállni, amely megoldotta volna a patthelyzetet. 

Ilyen előzmények után, pontosan egy hónappal Putyin fehér házi látogatását követően, Bush elnök beváltotta még a választási kampány alatt tett ígéretét, és egyoldalúan felbontotta az 1972-es ABM-szerződést, megadván a lehetőséget a Pentagonnak, hogy minden megszorítás nélkül folytathassa a rakétavédelmi pajzs kifejlesztésére és telepítésére irányuló kísérleteket. "Az ABM-egyezmény akadályozza kormányunk képességét, hogy olyan módokat találjon, amelyek megvédik nemzetünket a terroristák vagy lator államok jövőbeni rakétatámadásaitól. Mint a hadsereg főparancsnoka nem engedhetem, és nem fogom engedni, hogy az Egyesült Államok fenntartson egy olyan szerződést, amely megelőzi hatékony védelmünk kifejlesztését" – mondta George W. Bush a Fehér Ház rózsakertjében. 

A belföldi válasz az elnök lépésére gyors volt és előre látható. A konzervatív republikánusok ujjongtak örömükben, hiszen mindössze egy év alatt elérték két legfontosabb célkitűzésüket: az adócsökkentést és az ABM-egyezmény megszüntetését. 

A demokraták és a stratégiai fegyverek korlátozásának támogatói ezzel szemben azt állították: az elnök egy, még meg nem alapozott technológiát hajszolva vállalja annak kockázatát, hogy fegyverkezési versenyt idéz elő. "Hírszerzők arra a következtetésre jutottak: az ABM-szerződés felmondása ösztönzést adna a kínaiaknak, hogy tízszeresére növeljék atomfegyvertárukat. Amennyiben pedig ők ezt teszik, India is hasonlóan fog cselekedni, majd Pakisztán szintén erre az ösvényre lép. Mire fel van erre szükség? Egy olyan rendszer miatt, amelyről senki sem tudja, hogy működőképes-e?" – mondotta ifjabb Joseph R. Biden, a Szenátus Külügyi Bizottságának demokrata párti elnöke. 

A kínai hozzáállás miatti amerikai aggodalom nyilvánult meg abban is, hogy Bush elnök néhány órával bejelentése előtt telefonbeszélgetést folytatott Csiang Cö-min kormányfővel, és felajánlotta, tartsanak magasszint? stratégiai tárgyalásokat. A kínai miniszterelnök – aki korábban figyelmeztetést tett közzé, amely szerint az ABM-szerződés felrúgása fegyverkezési versenyt idézhet elő Ázsiában – beleegyezett abba, hogy a megbeszélések rövidesen megkezdődjenek. Ennek megfelelően Avis Bohlen, fegyverkorlátozási ügyekkel megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes Pekingbe utazott, ahol találkozott kínai illetékesekkel, és közölte: az Egyesült Államok azért mondta fel az egyezményt, hogy kifejlesszen egy rakétavédelmi rendszert, és megóvja magát olyan államok ellen, mint Észak-Korea, vagyis Kína nem tartozik a kijelölt célpontok közé. Peking az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz képest csekély számú rakétával rendelkezik, tehát egy amerikai rakétavédelmi pajzs semlegesítené védelmi képességeit.

Putyin elnök – ha kissé fogcsikorgatva is – elfogadta az amerikai bejelentést hangsúlyozván, hogy a lépés nem fenyegeti Oroszországot, de rövidesen új fegyverkorlátozási rendszernek kell felváltania a sutba dobott egyezményt. "Ma, amikor a világnak új fenyegetésekkel kell szembenéznie, senki nem engedhet meg egy jogi légüres teret a stratégia szilárdságát illetően. Senkinek sem szabad aláásnia a tömegpusztító fegyverek elterjedési tilalmának rendszerét. Úgy vélem: az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok kölcsönös viszonyának jelenlegi szintjét nemcsak fenn kell tartani, de arra is fel kell használni, hogy a legrövidebb időn belül ki lehessen dolgozni egy új keretmegállapodást" – hangsúlyozta az orosz államfő. Majd rámutatott: a nukleáris robbanófejek javasolt csökkentése továbbra is biztosítja, hogy Oroszország – szükség esetén – behatolhasson bármilyen amerikai rakétavédelmi pajzsba. Mivel pedig a Kreml a szeptember tizenegyedikei terrortámadásokat követően határozottan közeledett a Nyugat felé, természetes, ha azt a hitet vallja, hogy ilyen szükség sohasem fog előállni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!