Az európaiak nem dolgoznak eleget. Ezt a meglep megállapítást teszi a Világbank múlt héten közzétett nagyszabású tanulmánya. A német, francia vagy holland munkavállalók évente nagyjából egy egész hónappal dolgoznak kevesebbet, mint munkatársaik az Egyesült Államokban. A magyar – és más kelet-közép- európai – munkavállalók esetében ez a különbség legalább ilyen vagy még jelentsebb.

Néhány napja immár hivatalosan is bejelentette az olasz kormány, hogy fellebbezni kíván a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság novemberben hozott elmarasztaló ítélete ellen. Mint ismeretes, ez a verdikt arra kötelezte Olaszországot, hogy távolíttassa el iskolái faláról a feszületeket. A döntés heves ideológiai vitákat váltott ki Európa-szerte, Olaszországban pedig az olasz katolikus világ aktív támogatása mellett a  polgári engedetlenség legváltozatosabb formáit. A Corriere della Sera olasz napilap felmérése szerint az olaszok 80 százaléka elutasítja a strasbourgi döntést.

XVI. Benedek pápa vasárnap a Tiberis másik partjára látogatott, s tiszteletét tette a valamikori zsidó gettóban álló zsinagógában. Az esemény helyszíne ugyanaz az épület volt, ahol 1986-ban II. János Pál történelminek nevezett látogatása is zajlott. Katolikus egyházfő akkor lépett be először zsidó imaházba. Ám míg akkor mindenki a történelmi megbékélés első reményt keltő aktusát ünnepelte, a vasárnapi látogatás már sokkal inkább a feszültségek oldásáról szólt.

„Önök itt két napja a digitális földi sugárzásról beszélnek, pedig ahogy egyre közelebb érünk hozzá, úgy lesz egyre kevésbé érdekes. Pénzt és időt pocsékolnak a di-gitalizációra, pedig mire megvalósul, már senki sem fog sugárzott televíziót nézni, a közönség már egészen máshol lesz…” A fenti kijelentéssel Mark Pesce neves ausztrál újmédia-kutató sokkolta a tihanyi Média Hungary konferenciára összegyülekezett hazai szakembereket. Noha az előbb említett vitaindító kiszólása aligha nélkülözött némi retorikai túlzást, kétségtelen tény, hogy a sugárzott televíziózás hagyományos modellje a következő években több irányból is kihívásokkal kénytelen szembenézni. Alábbi év eleji összeállításunkban a jövőbe tekintve megpróbáljuk ez utóbbiakat – elsősorban erőteljesen az angolszász világban jelentkező tendenciákat – számba venni.

Jeruzsálem – reggel kilenc óra harminc perc. Halk szavú, intelligens fiatalember nyitja ki az intézet kávézójának ajtaját. Angol nyelven cappuccinót és croissant-t rendelünk. Kiszolgál, visszaad, mosolyogva tűri, ha válogatunk. Egy hét múlva az intézet hírlevelében döbbenten olvassuk ennek a szimpatikus fiatalembernek nem mindennapi történetét: Laurent öt évvel ezelőtt terrortámadás áldozata lett. Kritikus állapotban, súlyos agyi sérülésekkel szállították kórházba. Fizikai kondíciójának egy évig tartó rehabilitációja után került Reuven Feuerstein professzor intézetébe. Folyamatos, kétéves intenzív terápia után a fiatalember korábbi mentális képességeinek újra birtokában megnyitotta önálló kávézóját. S noha fémszilánkok még most is vannak az agyában, Laurent láthatóan nem törődik többé a traumával. Ő az egyike azon több ezer fiatalnak, akik a professzor módszereinek köszönhetik, hogy lehetőségük van beilleszkedni az élet normális rendjébe. E módszerekről – és eredményeiről – kérdeztük a professzor urat.

Múlt péntek óta a futball-világbajnokság izgalmait idéző heves megnyilvánulások kavarják folyamatosan a német közélet nyárvégi csendes állóvizét. Történt ugyanis – amint arról a világsajtó nagy érdeklődéssel számolt be –, hogy élete alkonyán, a nyolcvan felé közeledve, Németország világhírű Nobel-díjas regényírója, Günter Grass, széles nyilvánosság előtt vallott életének leginkább féltve őrzött titkáról.

Múlt péntek óta a futball-világbajnokság izgalmait idéző heves megnyilvánulások kavarják folyamatosan a német közélet nyárvégi csendes állóvizét. Történt ugyanis – amint arról a világsajtó nagy érdeklődéssel számolt be –, hogy élete alkonyán, a nyolcvan felé közeledve, Németország világhírű Nobel-díjas regényírója, Günter Grass, széles nyilvánosság előtt vallott életének leginkább féltve őrzött titkáról.

A hétvégén megtartott német tartományi választások a német és az európai közvélemény óriási megdöbbenésére Brandenburgban és Szászországban két szélsőjobboldali párt, az NPD és a DVU váratlan előretörését hozták. Bár a politológusok és a közvélemény-kutatók előrejelzései már utaltak erre, az eredmények mégis sokkolóak. Különösen az a tény, hogy a két párt elsősorban a keletnémet fiatalok szavazatainak köszönheti választási sikereit.

Az elmúlt napokban Szaúd-Arábia több alkalommal is a világ érdeklődésének középpontjába került. Az országban elkövetett robbantások, a külföldieket ért terrortámadások az uralkodó királyi ház pozícióinak gyengülését, valamint az általa évtizedek óta gyakorolt kettős politikai-ideológiai játszma kudarcát mutatják. Úgy tűnik, az évek óta másokra irányított vallási-ideológiai fegyver kezd lassanként visszafelé is elsülni, s ezt ma már az olaj eladásából származó dollármilliárdok sem tudják kellőképpen kompenzálni. Bin Laden szülőföldje, a legszentebb iszlám szent helyek, valamint a hatalmas olajmezők hazája komoly problémák elé néz – állítja a Der Spiegel cím? német hetilap összeállítása.

A német szociáldemokrata párt (SPD) hétfői rendkívüli kongresszusán Gerhard Schröder német kancellár megvált pártelnöki tisztségétől. Helyére a küldöttek a párt régi káderét, Franz Münteferinget választották meg. A döntéstől a német szociáldemokraták a megbomlott pártegység helyreállását, valamint a párt és a kormány népszerűségének javulását várják.

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a német belpolitikai életben a CDU/CSU parlamenti frakciójából kizárt Martin Hohmann körül kialakult botrány. A német képviselő antiszemita felhangú kijelentéseivel vívta ki maga ellen párttársai és a közvélemény erőteljes nemtetszését. A német jobboldal egyértelműen elhatárolódott a képviselőtől és annak zavaros történelmi nézeteitől.

Néhány héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra az amerikai biztonsági szervek a szeptember 11-ei merényletek kitervelőinek vallomását. A korábban a pakisztáni titkosszolgálat által őrizetbe vett terroristavezéreket amerikai specialisták bírták szóra, akik a terrortámadások előkészítésének mindeddig ismeretlen részleteibe is beavatták az amerikai hatóságokat. Összeállításunkban a német Der Spiegel cikke alapján idézzük fel a merényleteket megelőző eseményeket. 

A német Szövetségi Nyomozóhivatal munkatársai néhány nappal ezelőtt letartóztatták egy bérgyilkos kommandó feltételezett tagját, amely vélhetően az egykori kelet-német állami szervek megbízásából végzett tisztogató munkát. Az őrizetbe vett férfit a Der Spiegel szerint azzal vádolják, hogy egyelőre ismeretlen társaival együtt 1976 és 1987 között huszonöt alkalommal hajtott végre állami megbízásból gyilkosságot. A feltételezhetően Erich Mielke volt Stasi-főnök legtitkosabb beosztottaiból álló egység feladata a szocializmus "elárulóinak" likvidálása volt Nyugat- és Kelet-Németországban egyaránt.

A Magyar Közgazdász Társaság Sopronban a héten rendezte a 41. Közgazdász Vándorgyűlést. A tanácskozás során a szakma gyakorlatilag egyetértett abban, hogy a gazdaság kapcsán válságról ugyan nem lehet beszélni, de a látható tendenciák komolyabb beavatkozás hiányában semmi jót sem ígérnek. Sajnálatos módon azonban a szakemberek véleménye szerint a gazdasági racionalitás által megkövetelt változások és reformok véghezviteléhez sem a politikai akarat, sem a társadalmi elfogadottság nincs meg.

A német közélet nyár eleji nyugalmas hétköznapjait hetek óta a népszerű televíziós műsorvezető, Michel Friedman körül kibontakozott botrányok tartják mozgásban. Az illegális kokainbirtoklás miatt a figyelem középpontjába került Friedman azonban egy másik ügy kapcsán is érintett. Rendőrségi információk alapján Friedman is szerepel azon a neves közéleti személyiségeket tartalmazó listán, akik az illegálisan Németországban fogva tartott, fiatal ukrán prostituáltak szolgáltatásait igénybe vették. Ehhez kapcsolódóan a Der Spiegel készített összeállítást a Németországban foglalkoztatott kelet-európai prostituáltak helyzetéről.

Mostanában nem irigylésre méltó a német pénzügyminiszter, Hans Eichel helyzete. A hetek óta a 2004-es költségvetés tervein dolgozó hivatalnok és csapata több látványos vereség után a büdzsé egy erőteljesen "megszelídített" változatát lesz kénytelen a Bundestag elé tárni. Eichel helyzetét jól jelzi, hogy nemcsak a költségvetési megszorítások jelentős részéből kellett jórészt Gerhard Schröder nyomására kihátrálnia, de a napokban a szövetségi kormány még az adóreformok előrehozása mellett is döntött. Ez a döntés nem kevesebb, mint 18 milliárd euróval fogja megkönnyíteni Eichel több sebből is vérző pénztárcáját. A tervezett adócsökkentés gazdaságélénkítő hatása pedig egyelőre még kétséges.

Még mindig nem világos, vajon öngyilkos, vagy inkább baleset, netalán merénylet áldozata lett-e Jürgen Möllemann, a német politikai élet egyik legellentmondásosabb szereplője. A német liberális FDP egykori politikusa a múlt héten 57 éves korában egy ejtőernyős ugrás során, vitatott körülmények között hunyt el. A liberális politikus halálos zuhanása ugyanakkor – akár öngyilkosság volt, akár nem – szomorúan jellemző befejezése volt politikai és üzletemberi pályafutása utolsó fél évének.

Az utóbbi hetekben váratlanul felgyorsultak az események az Európai Unió bővítése ügyében. Az ír népszavazást követően nap-ról napra egyre kézzelfoghatóbb közelségbe került az az eddig jószerével lehetetlennek tűnő forgatókönyv, miszerint egyszerre tíz kelet-közép-európai tagjelölt válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává. Olyannyira, hogy az EU bővítéséről szóló határozatot akár már a december közepén megrendezésre kerülő koppenhágai csúcs is elfogadhatja. Ezzel pedig kiderül annak végső időpontja is, hogy a jelöltek – s köztük Magyarország – mikor csatlakoznak a tizenötökhöz. Ennek időpontját egyébként valamikor 2004. január 1-je és június 30-a közötti időpontra teszik. 

Újabb hullócsillaggal gazdagodott a német gazdaság története – olvashatjuk a Der Spiegel hasábjain. Az összeomlás szélére jutott a Haffa testvérek vezette EM.TV médiakonszern, a bukásba rántva ezzel nagyon sok "beetetett" kisbefektetőt. Az 1989-ben alapított, és rendkívüli karriert befutott "tőzsdekedvenc" vállalat részvényei a csúcson 120 euró körüli áron forogtak. Ma a cég papírjait a frankfurti tőzsde 1,04 eurón jegyzi. A bukás okát talán egy rövid mondatban lehetne összefoglalni: elszálltak a fiúk.