A költségvetési szigorítások mellett kb. egy hónappal ezelőtt indított kampányát Eichel "A lehetőségeink felett élünk" szlogennel. A kampány sikeres kimenetelét mindenekelőtt azok a számítások voltak hivatottak biztosítani, amelyek szerint az államháztartásnak 15 milliárd eurót kellene már 2004-ben megspórolnia ahhoz, hogy a megengedettnél nagyobb mérték? eladósodást meg lehessen állítani. A pénzügyminiszter "szoros öv" stratégiája azonban sorra bukott el és "szelídült" meg az egyes tárcáknál, míg Ulla Schmidt szociális miniszterrel – akinek tárcáját a leginkább kívánta Eichel megrövidíteni – kirobbant konfliktust maga Schröder kancellár volt kénytelen elsimítani. Mondani sem kell, a vitából Ulla asszony került ki győztesen. A szociális tárca megvékonyításának kísérlete végül is a kancelláriahivatalban múlt ki, úgy tűnik egyelőre véglegesen.
Gerhard Schröder és a szövetségi kormány egésze egyébként visszahátrálni látszik a kiterjedt és rendkívül drága német jóléti állam költségeinek visszafaragásától.
A győztes és magabiztos államférfi pózában szívesen tetszelgő kancellár ismét kitért a konfliktusok elől, s az állami büdzsé – feltehetően igencsak szükséges – megnyirbálása helyett egy egyelőre bizonytalan, ám kétségtelenül népszerűbb utat választott. Nevezetesen az adóreform következő szakaszának előrehozását 2005-ről 2004-re. Az előremenekülés ez utóbbi optimista gesztusa, amely előzetes számítások szerint a következő évben mintegy 18 milliárd eurót hagy a polgárok és a vállalkozások pénztárcájában, tagadhatatlanul jobban eladható, s feltehetően a sikeres államvezető imidzséhez is jobban illik. Kétséges azonban mindennek közgazdasági hatása a gazdasági pangás és a recesszió, valamint az újra emelkedő munkanélküliség idején.
Bár az adóreformok nyomán a Schröder által várt gazdasági fellendülés egyelőre bizonytalan, annyi viszont már most is biztos, hogy ennek költségeit Eichel tárcája lesz kénytelen kigazdálkodni. Erre egy hónappal ezelőtt még azért ő sem számított: tizenöt milliárd eurós költségcsökkentés helyett, tizennyolc milliárd eurós bevételkiesés, amelynek előállításán egyébként majd a nyári szünetben főhet a feje.
A jövő évi költségvetés kapcsán annyi már most is látszik, hogy a nagyon komoly strukturális válságokkal terhelt német gazdaságot feltehetően a 2004-es költségvetés sem fogja hozzásegíteni ahhoz, hogy a hullámvölgyből kilábaljon. A német politikai vezetők gazdasági optimizmusa pedig egyelőre nem túl meggyőző. Csak remélni lehet, hogy döntésük valós számításokon alapul.