Forrás: NVVH
Három, önmagában is súlyos történet torlódott egymásra, és mindhárom ugyanarra a problémára világított rá: a tizenhat évig kormányzó politikai erő egyre nehezebben tud szembenézni saját múltjával. Előbb az Orbán Viktor öccséhez, Orbán Áronhoz kapcsolódó hatósági intézkedések híre kavart vihart, majd következett a volt miniszterelnök Ultrahang-interjúja, amelyben Király Tamás szembesítette vendégét a Fidesz-korszak örökségének kényelmetlen részével, végül jött a Seszták-ügy és az erdőben elásott milliárdok képei.
Jelen tudásunk szerint nincs arra utaló jel, hogy Orbán Viktornak személy szerint köze lett volna akár az embercsempészettel gyanúsított Orbán Áron, akár a Volánbusz-ügyben meggyanúsított Seszták Miklós ügyéhez. Ám a két eset (és a Király Tamásnak adott interjúban elhangzottak) együtt nagyon veszélyes képet sugároz a volt miniszterelnökről, aki az Ultrahangon elhangzott szavai szerint mind az öccse, mind volt miniszterei ártatlanságáról meg van győződve: ez pedig a környezetét uralni nem képes vezető képe.
Amikor Orbán és stábja úgy döntött, hogy a volt miniszterelnök hosszú idő után az Ultrahangon szólal meg, nyilvánvalóan tudták, hogy nem ellenséges közegbe érkezik, ám azt is, hogy Király Tamástól valódi kérdéseket fog kapni a Fidesz számára legkényelmetlenebb ügyekről. Valóban ez történt: Király Tamás nem a politikai ellenfél szerepét játszotta, viszont érdemi kérdéseket tett fel, majd amikor nem kapott érdemi választ, újra és újra visszakérdezett.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »