Sokak számára a Balaton egyet jelent a nyári fürdőzéssel; a sekély vízben való testáztatással, a kiégett füvön árnyék nélkül aszalódással, a sebtében felhúzott bódék előtti ácsorgással. Pedig a tó ennél több: Kossuth Lajos szerint „tükör, melyet ön­szemléletének teremtett a mindenható”. Jókai Mór, aki a gyógyulását köszönte a vidéknek, így írt tapasztalatairól: „az éltető alkatrészekkel terhelt lég, melly a Balaton hullámairól jő, milly áldott hatással lepi meg az életműszert, és a kedélyt”. Az író azt vallotta, hogy csak az fáj neki, hogy nem tudja olyan szépnek leírni a szeretett tavat és környékét, mint amilyennek látta.

„Lehet-e kettesben időt tölteni a másik nem tagjai közül olyasvalakivel, aki nem a házastársunk?” Már az ilyen és ehhez hasonló kérdések feltevése is érthetetlen sokak számára manapság, a hagyományos értékek és párkapcsolatok felbomlásának az idején. Mégis vannak olyanok, akik fontosnak tartják házasságuk megőrzését, még akkor is, ha óvintézkedéseik másokat megdöbbentenek. Például Mike Pence, az USA alelnöke is meghúzta a maga határait: a feleségén kívül egyetlen más nővel sem hajlandó kettesben vacsorázni. Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeutát arról kérdeztük, hogy van-e értelme az ilyen szabályoknak, és fenntartható-e ezek segítségével a hűség a mindennapokban?

Tartuffe, a vallásos képmutató figurája ma is élő. Talán azért, mert az európai emberek gondolkodásmódjába az elmúlt évszázadok során beleégett, hogy ha valaki vallásos, az nagy valószínűség szerint képmutató is: a kegyes cselekedetek mögött pénzsóvárgást, az önmegtartóztató viselkedés mögött illegális vágyakat érdemes keresni. Ennek hordalékaként azok is számíthatnak rá, hogy Tartuffe-ként bánnak velük, akik őszintén próbálják követni Istent.

A környezetvédelem ügye mára olyan üggyé vált, ami mellé igen könnyen oda lehet állítani a társadalmakat és újabban a politikát is. Lehet vele hatni az értelemre („fogynak az energiahordozók”), az érzelmekre („a rossz emberek szemetelnek”), a lelkiismeretünkre („nem lesz a gyerekeidnek mit enni”). Földünk védelme egyike azon kevés aktuális mozgalmaknak, amelyekért még illik lelkesedni és lehetséges elköteleződni. Ha azonban jobban megkaparjuk érvrendszerét, olyan szinkretista világnézeten alapuló küldetéstudatot találunk, amely nyílt sisakkal harcol a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapvető igazságai ellen.

A pálinkafzés és a házi disznóvágás tekervényesre sikeredett uniós „jogharmonizációjához” hasonlóan a gyógynövények és a feldolgozott gyógynövényeket tartalmazó gyógyhatású termékek szabályozásában is találunk sajátosan hazai vonásokat. Hamarosan azt találgathatjuk majd, hogy a kezünkben tartott, gyógynövényeket tartalmazó doboz vajon a gyógyszer, étrend-kiegészít, vagy éppen élelmiszer besorolás alá esik. Ha ugyan kapható lesz még kereskedelmi forgalomban.

Gyakran találkozni foglalkozásról foglalkozásra igyekvő, szinte állandóan fáradt gyerekekkel, de olyanokkal is, akik rengeteg szabadidejüket plázázással, tévézéssel ütik el. A különórákról, illetve ezek hiányáról gyermekekkel foglalkozó szakembereket kérdeztünk meg.

Az anyukák jelentős része otthon is a maximumot akarja hozni, miközben dúl köreikben egy sajátos versengés: ki nevel jobban, kinek a gyereke szebb, okosabb, fejlettebb. A „tökéletes anya” ideája különbözőképpen hat az eltérő lelkialkatú nőkre. Van, aki felveszi a versenyt, és megpróbál mindent tökéletesen csinálni. Más viszont megretten a feladattól, és átadja az irányítást és a felelősséget másnak, például az anyósának. A szakemberek régóta hangoztatják, hogy nem muszáj tökéletesnek lenni: a gyerek szempontjából az „elég jó” anya is teljesen megfelelő.

„Költő vagyok és katolikus” – írta magáról Pilinszky János, aki az emberi lét alapvető kérdéseit próbálta megfejteni. Vallásossága azonban nem könnyítette meg számára a létezést: nemcsak saját sorsa és bűnei nyomasztották, hanem bevallása szerint a világé is. Talán ez is emelte ki őt a huszadik század második felének magyar költői közül.

A horkolás nemcsak a házastárs éjszakáit keseríti meg, hanem annak a jele is lehet, hogy alvás közben légzéskimaradás lépett fel. Ez az állapot nem csupán nappali fáradtságot okozhat, hanem növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A ma emberének egy maradandó alkotása biztosan lesz: ez az a szeméthegy, amit maga után hagy. Ugyanis a műanyagok több ezer év alatt bomlanak le, az üveghulladék pedig örökéletű. A saját hulladékhegyünk csökkentése érdekében több mindent tehetünk, például elindíthatjuk azt az újrahasznosítás felé vezető úton, amire egyre több lehetőségünk nyílik.

A nyugati ember lassan kezdi felismerni, amit ősei már évezredekkel ezelőtt tudtak, hogy egyes testi betegségek kialakulásához, de a meggyógyításához is szükség van a lélekre. A pszichoszomatikus betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a pajzsmirigybetegségek, ízületi gyulladások és még számos kór, ami a ma emberét kínozza. A sikeres kezeléshez jobban kellene ismernünk a lelket. „Ilyenkor télen gyakran előfordul velem, hogy nem bírok kiegyenesedni, így kényszerűségből az ágyat kell nyomnom egész nap – meséli Róbert. – Évekkel ezelőtt ez az állapotom részvétet váltott ki, ma viszont egyre többet találkozom önjelölt pszichológusokkal, akiktől ilyenkor megkapom, hogy ideje lenne már úrrá lennem a problémáimon, és végre legyőznöm a stresszt.” „A betegek leggyakrabban nincsenek tisztában azzal, hogy mi is állhat tüneteik hátterében, például nem tudják, hogy a magas vérnyomást krónikus stressz is előidézheti – tájékoztatta lapunkat Balázs Csaba, a Budai Allergiaközpont endokrinológus professzora, aki a következő példát mesélte ezzel kapcsolatban: – Egyik betegünk vérnyomását több intézményben sem lehetett beállítani. Mivel az átlagosnál több feszültségoldó tablettát vett be, hozzátartozói behozták a kórházba. A beteg vérnyomása négy-hat nap alatt minden vérnyomáscsökken­tőtől függetlenül rendeződött. Pszichés panaszainak feltárása és a családi háttér részleges rendezése után addigi panaszai meg­szűntek, vérnyomása beállíthatóvá vált.” Régóta ismert, hogy már egyetlen katasztrófa is megnövelheti a megbetegedésre való hajlamot. A St. Helen vulkán 1980-as kitörését követően a közeli Othellóban 34 százalékkal megnőtt a rendelőt felkere­sők és 19 százalékkal az elhunytak száma. Ám sokan rendkívüli esemény bekövetkezése nélkül is fenyegetésként élik meg mindennapjaikat. Ilyenkor az agy az ingerek hatására folytonosan cselekvésre ösztönzi a szerveket. A kiváltó ok lehet például munkahelyi stressz, a pénzügyi nehézségek, az állandósult családi hadiállapot vagy csak egyszerűen annyi, hogy valaki túlreagálja a hétköznapi eseményeket. A sok bejövő és fel nem dolgozott információ hatására könnyen kialakul a stressz-szindróma (nyak-, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése stb.). A tartósan fennálló stressz aztán könnyen vezethet betegségekhez. Pedig a stressznek amúgy igen hasznos szerepe van: elősegíti a mindenna­pokban való helytállást és a váratlan helyzetekre való reagálást is. De az állandó információözön, a folyamatos veszélyeztetettségérzés felborítja a szervezet egyensúlyát. Az agy nem tudja leállítani a reakciókat, hiszen nem kapja meg az információt arról, hogy „minden rendben van”.A kialakuló pszichoszomatikus betegségek fajtáiban nagy szerepe van az egyéni sajátosságoknak, hiszen a stresszhelyzetekre sem egyformán reagálunk. A tünetek gyakran jelzés­értékűek. Bizonyított például, hogy az ellenségeskedés összefügg a szívbetegségekkel, de az is, hogy a pozitív megküzdési stratégiákkal rendel­kező embereket kevésbé terheli meg a tartós negatív élethelyzet. A stressz kezelésében a nemek között is megfigyelhető bizonyos különbség. Freud például azt állította, hogy azért van több női betege, mint férfi, mert a férfiak elisszák a szorongásaikat. A stressz-szindróma a statisztikák szerint elsősorban a nőket érinti, akik hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán. Persze vannak olyan körülmények, melyek típustól függetlenül szinte mindenkit megviselnek. „Az állástalanság óriási stressz az emberek életében, ezért az állástalanok döntő többsége a nagyobb kockázati csoportba sorolható. A kilátástalanság, a bizonytalanság, a munkahelyi kapcsolatok elvesztése nagyon komoly veszélyforrás” – állítja Balázs professzor. A szociális támasz és az összetartozás az immunrendszerre és a stressz kezelésére is jótékony hatással van. A hagyományosan pszichoszomatikusnak tartott betegségek – gyomorfekély, szívkoszorúér-betegség, asztma, krónikus fejfájás, magas vérnyomás – keletkezésében mind fizikai, mind pszichológiai tényezők közrejátszanak. Gyerekeknél az asztmás rohamok jelentkezéséért felelős lehet a szorongás, de a zavaros családi viszonyok is. Természetesen előfordulhat, hogy ezeket a betegségeket fiziológiai zavarok váltják ki, de például a magas vérnyomásos eseteknél ez az arány csupán 5-10 százalék. A stressz nem csak a hagyományosan pszichoszomatikusnak tartott betegségek terjedéséhez járulhat hozzá. Az immunrendszerre gyakorolt hatása miatt vírusok és baktériumok is könnyebben fertőzhetik meg a szervezetet. Leglátványosabban ezt az állítást egyetemistákon végzett kísérletek igazolják. A hallgatók vérében a fertőzéseket kivédő ellenanyagok szintjét vizsgálták, és azt találták, hogy a nyugodtnak mondható szep­­temberben az értékek normálisak voltak, míg a stresszel teli vizsgaidő­szakban az immunrendszer csökkenő aktivitást mutatott.Balázs professzor meglátása szerint a gyógyuláshoz vezető úton az első és legnehezebb kérdéskör, amikor a betegnek szembesülnie kell a problémával. Ha ezen túl vagyunk, meg kell keresni és ismerni azokat a stresszkezelő módszereket (és nem feltétlen gyógyszereket!), melyek segíthetnek. „Az életmód-változtatás kérdése összefüggésben van sok társadalmi gonddal és az értékválsággal is: az emberek nem az egészséget tekintik a legfőbb értéknek, mindenre van idő, néha még pénz is, de erre nincs” – összegzi tapasztalatait a szakember, aki szerint a társadalom „mikro­textúrájának” helyreállítása alapvető feltétele egy új nemzeti egészségvédő, megelőző programnak.

Budai Bernadett kormányszóvivõ látványosan illusztrálta nemrég, hogy hazánkba is megérkezett az influenzajárvány. A vasárnapi rendkívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztató végén lett rosszul, és össze is esett volna, ha a kormányfõ nem kapja el. Esete jól mutatja, hogy az influenza hirtelen támadja le az embert, sokszor magas lázzal, erõs levertségérzéssel. De nem csak a tünetek lehetnek súlyosak, a betegség megterhelõ lehet az egész szervezet számára.

A gázcsap elzárása után azzal kellett szembenéznünk, hogy szmogriadó miatt korlátozásokat vezettek be a közlekedésben. Azóta a levegő tisztult, így fellélegezhetnek azok, akik autó nélkül nem is tudják elképzelni a hétköznapokat. Az igazán mély lélegzetvétellel azonban még várniuk kell a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban élőknek.

A nyilatkozatokból úgy tűnik, minden érintett szeretné, hogy valami történjen az egykori Honvéd Főparancsnokság maradványaival. Ennek ellenére mégis patthelyzet alakult ki a budai Vár szívében lévő terület rendezése kapcsán. Ennek okait mindenki a másik oldalon állókban látja. Így hiába lenne lehívható uniós forrásból a felújításhoz szükséges pénzösszeg, nem tudni, még meddig nézhetjük a romokat.

A múlt héten letartoztattak három férfit, mert erőszakkal több mint 400 ezer forintot fizettettek ki svéd turistákkal néhány italért. Ez az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a vendéglátósok egy része csupán megkopasztani való balekot lát a külföldiekben. Bizonyos helyeknek arra is jól bevált módszereik vannak, hogy a pénzes kuncsaftok akkor is hozzájuk térjenek be, ha esetleg nem is oda indultak, és sokat költsenek akkor is, ha ez nem állt szándékukban.

Kiváló utakon, völgyhidakon és alagutakon áthaladva lehet immár leszáguldani Pécsre; igaz, hogy még csak virtuálisan. De van esély arra is, hogy 2010 tavaszára a valóságban is autópályán érkezzenek meg a vendégek a Pécs 2010 Kulturális Főváros programjaira. Természetesen csak akkor, ha minden a tervezett ütemezésnek megfelelően halad, hiszen a pálya egy jelentős szakaszán csak ezután kezdik el a tényleges építkezést.

Mostanában sokat hallhatunk arról, hogy belátható időn belül kimerülnek földünk kőolajkészletei. Bizonyított tény azonban, hogy az olajnál is hamarabb fogy el a rohamosan növekvő számú emberiség rendelkezésére álló termőföld. Az élelmiszerválság jeleit hazánkban még alig érezzük, a világ kevésbé szerencsés felén viszont már mindennapi tapasztalat az éhezés.

Az augusztus végén átadásra kerülő Megyeri híd műszaki szempontból bravúrnakszámít, kérdéses ugyanakkor, hogy be tudja-e tölteni funkcióját, hiszen budai szakasza a „semmibe” vezet, és máig nincs terv arra, hogy milyen csatlakozások épülnek ki hozzá. Természetesen politikai csatározásokra vezethető vissza, miért is nem tudtak elkezdődni az MO-ás budai szakaszának munkálatai.

A Tempus Közalapítványnál ezen a héten ismertették a párizsi központú OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legfrissebb felsőoktatási jelentését „Felsőoktatás a tudástársadalomért” címmel. A dokumentum a magyar viszonyokról is tartalmaz megszívlelendő állításokat. Többek között rámutat arra, hogy hazánkban a felsőoktatás finanszírozásában igen nagy a háztartások szerepvállalása, s e teher ráadásul „igazságtalanul és egyenlőtlenül” oszlik meg az érintettek között.