Sokak számára a Balaton egyet jelent a nyári fürdőzéssel; a sekély vízben való testáztatással, a kiégett füvön árnyék nélkül aszalódással, a sebtében felhúzott bódék előtti ácsorgással. Pedig a tó ennél több: Kossuth Lajos szerint „tükör, melyet ön­szemléletének teremtett a mindenható”. Jókai Mór, aki a gyógyulását köszönte a vidéknek, így írt tapasztalatairól: „az éltető alkatrészekkel terhelt lég, melly a Balaton hullámairól jő, milly áldott hatással lepi meg az életműszert, és a kedélyt”. Az író azt vallotta, hogy csak az fáj neki, hogy nem tudja olyan szépnek leírni a szeretett tavat és környékét, mint amilyennek látta.

„Lehet-e kettesben időt tölteni a másik nem tagjai közül olyasvalakivel, aki nem a házastársunk?” Már az ilyen és ehhez hasonló kérdések feltevése is érthetetlen sokak számára manapság, a hagyományos értékek és párkapcsolatok felbomlásának az idején. Mégis vannak olyanok, akik fontosnak tartják házasságuk megőrzését, még akkor is, ha óvintézkedéseik másokat megdöbbentenek. Például Mike Pence, az USA alelnöke is meghúzta a maga határait: a feleségén kívül egyetlen más nővel sem hajlandó kettesben vacsorázni. Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeutát arról kérdeztük, hogy van-e értelme az ilyen szabályoknak, és fenntartható-e ezek segítségével a hűség a mindennapokban?

Tartuffe, a vallásos képmutató figurája ma is élő. Talán azért, mert az európai emberek gondolkodásmódjába az elmúlt évszázadok során beleégett, hogy ha valaki vallásos, az nagy valószínűség szerint képmutató is: a kegyes cselekedetek mögött pénzsóvárgást, az önmegtartóztató viselkedés mögött illegális vágyakat érdemes keresni. Ennek hordalékaként azok is számíthatnak rá, hogy Tartuffe-ként bánnak velük, akik őszintén próbálják követni Istent.

A környezetvédelem ügye mára olyan üggyé vált, ami mellé igen könnyen oda lehet állítani a társadalmakat és újabban a politikát is. Lehet vele hatni az értelemre („fogynak az energiahordozók”), az érzelmekre („a rossz emberek szemetelnek”), a lelkiismeretünkre („nem lesz a gyerekeidnek mit enni”). Földünk védelme egyike azon kevés aktuális mozgalmaknak, amelyekért még illik lelkesedni és lehetséges elköteleződni. Ha azonban jobban megkaparjuk érvrendszerét, olyan szinkretista világnézeten alapuló küldetéstudatot találunk, amely nyílt sisakkal harcol a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapvető igazságai ellen.

A pálinkafzés és a házi disznóvágás tekervényesre sikeredett uniós „jogharmonizációjához” hasonlóan a gyógynövények és a feldolgozott gyógynövényeket tartalmazó gyógyhatású termékek szabályozásában is találunk sajátosan hazai vonásokat. Hamarosan azt találgathatjuk majd, hogy a kezünkben tartott, gyógynövényeket tartalmazó doboz vajon a gyógyszer, étrend-kiegészít, vagy éppen élelmiszer besorolás alá esik. Ha ugyan kapható lesz még kereskedelmi forgalomban.

Gyakran találkozni foglalkozásról foglalkozásra igyekvő, szinte állandóan fáradt gyerekekkel, de olyanokkal is, akik rengeteg szabadidejüket plázázással, tévézéssel ütik el. A különórákról, illetve ezek hiányáról gyermekekkel foglalkozó szakembereket kérdeztünk meg.

Az anyukák jelentős része otthon is a maximumot akarja hozni, miközben dúl köreikben egy sajátos versengés: ki nevel jobban, kinek a gyereke szebb, okosabb, fejlettebb. A „tökéletes anya” ideája különbözőképpen hat az eltérő lelkialkatú nőkre. Van, aki felveszi a versenyt, és megpróbál mindent tökéletesen csinálni. Más viszont megretten a feladattól, és átadja az irányítást és a felelősséget másnak, például az anyósának. A szakemberek régóta hangoztatják, hogy nem muszáj tökéletesnek lenni: a gyerek szempontjából az „elég jó” anya is teljesen megfelelő.

„Költő vagyok és katolikus” – írta magáról Pilinszky János, aki az emberi lét alapvető kérdéseit próbálta megfejteni. Vallásossága azonban nem könnyítette meg számára a létezést: nemcsak saját sorsa és bűnei nyomasztották, hanem bevallása szerint a világé is. Talán ez is emelte ki őt a huszadik század második felének magyar költői közül.

A horkolás nemcsak a házastárs éjszakáit keseríti meg, hanem annak a jele is lehet, hogy alvás közben légzéskimaradás lépett fel. Ez az állapot nem csupán nappali fáradtságot okozhat, hanem növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.