Az ENSZ genfi, rasszizmus elleni világkonferenciájáról sok mindent el lehet mondani, de egy biztos: ennél ellentmondásosabb nemzetközi találkozóra ritkán kerül sor. Zimbabwe, Líbia, Szudán, Irán és a harmadik világ számos fél-diktatúrája helyett a vita újra Izrael létrejöttéről, létjogosultságáról, illetve az anticionizmust hirdető országok elítéléséről szólt. Az ENSZ pontosan tudta: botrányt fog kiváltani az, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt hívták meg a rendezvény főszónokaként. Nem kellett csalódniuk: így is lett.

Bezárt a Zoom.huAlig egyévnyi működés után megszűnik a Zoom.hu hírportál. A miértre a válasz: a tulajdonos eladta a portált, és az új gazda nem kívánja működtetni a Zoomot – áll a híroldal búcsújában.

„Könnyű az áldozatokat megérteni: velük valami rettenetes történt, és ennek megfelelően reagáltak. De reakcióik érthetők. Nehezebb az elkövetőket megérteni, de ha sikerül őket megérteni, ebből tanulhatunk, ez befolyásolhatja világszemléletünket” – állítja az utóbbi évek legsikeresebb és egyben legvitatottabb holokausztregényének szerzője, Jonathan Littell.

Saját bevallása szerint is fegyveres ellenállási mozgalom megszervezése céljából utazott Bolíviába Eduardo Rózsa- Flores. A magát konzervatív anarchista világforradalmárnak valló férfi a Hetek információi szerint nemcsak a kommunista elhárításnak dolgozott, hanem feltehetően III/III-as jelentéseket is készített. A rendszerváltást követően a délszláv háborúban is részt vett horvát oldalon, legújabban pedig Morales elnökkel szemben segítette volna a bolíviai ellenzéket. Múlt héten csütörtökön azonban két társával – a román állampolgár Magyarosi Árpáddal és az ír Michael Martin Dwyerrel – együtt egy Santa Cruz-i szállodában lőtték le bolíviai rendőrök egy „terrorelhárító” akció keretében. Két másik férfit, a magyar állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Fardig Tadic Astorgát pedig letartóztatták.

„Költő vagyok és katolikus” – írta magáról Pilinszky János, aki az emberi lét alapvető kérdéseit próbálta megfejteni. Vallásossága azonban nem könnyítette meg számára a létezést: nemcsak saját sorsa és bűnei nyomasztották, hanem bevallása szerint a világé is. Talán ez is emelte ki őt a huszadik század második felének magyar költői közül.