Kim Dzsong Un, akinek hosszú, rejtélyes és a szó legszorosabb értelmében vérzivataros pályájáról a Hetek előző oldalain olvashattak, a jelek szerint telibe találta a pillanatot, amikor kihívást intézhet a Föld legerősebb hatalma ellen. Amerika ugyanis komoly bajban van – persze a legkevésbé a phenjani rezsim fenyegetése miatt; ám cselekvőképességét biztosan nem javítják hazai problémái.

Ahogyan egyre élesedik a konfliktus az Egyesült Államok és Észak-Korea között, a kommunista diktátorral kapcsolatos gúnyolódást úgy váltja fel egy általános aggodalom: tényleg egy félkegyelmű őrült kezében van a harmadik világháború sorsa? A jelek arra utalnak, hogy óriási hiba lenne a gátlástalan és véreskezű koreai diktátort alábecsülni.

Augusztus 20. a magyar államalapítás és államalapító Szent István király emlékünnepe. Szent István király a független magyar államot jelképezi. Nem véletlen, hogy ezt az ünnepet az 1848–49-es szabadságharc leverését követően hosszabb ideig egyáltalán nem is lehetett megünnepelni. A kommunista rendszer pedig megpróbálta kiiktatni az ünnep eredeti tartalmát: e napot az „új kenyér”, illetve az 1949-es – direkt augusztus 20-án hatályba léptetett – kommunista alkotmány ünnepeként aposztrofálva igyekezett az idevágó nemzeti emlékezettudatot módosítani.

„Nem oda Buda!” – mondta a Benedek Elek-féle Toldi-történet főhőse, amikor útba igazított egy csapat eltévedt katonát, akik a magyar fővárosba szerettek volna eljutni. A szólásból azóta közmondás lett, Gárdonyi nyomán az értelme is megváltozott. („Oda Buda!” - szól az Egri csillagok egyik fejezetcíme, így a mondás új értelme ennek megfordításával „nincs veszve semmi” lett). Az utóbbi időben azonban egyre több kutató véli szó szerint úgy, hogy „nem oda Buda”, mondván nem ott volt a magyarok eredeti székhelye, ahol ma a Duna partján áll a világ egyik legszebb fővárosa áll, és nem is a királyi koronázó városként ismert Székesfehérváron. Most induló sorozatunkban a magyar történelem néhány izgalmas rejtélye nyomába eredünk, elsőként arra keressük a választ, hogy hol terült el Sicambria, vagyis Ős-Buda, ahol hajdan Attila, jóval később pedig Árpád uralmi központja és palotája is állt.

Sikerrel módosították humán embriók genetikai állományát amerikai és dél-koreai tudósok, akik a kísérlet során olyan genetikai mutációkat „töröltek” az embriók DNS-éből, amelyek szívleállást okoznak fiatal emberek esetében. A sikeres eljárás megosztotta még a tudóstársadalmat is, sokan ugyanis, akik etikai alapon ugyan nem ellenzik a módszert, megkérdőjelezik annak értelmét, hogy dollármilliókat költsenek olyan eljárásokra, amelyeket nem lehet majd széles körben alkalmazni.

„Lehet-e kettesben időt tölteni a másik nem tagjai közül olyasvalakivel, aki nem a házastársunk?” Már az ilyen és ehhez hasonló kérdések feltevése is érthetetlen sokak számára manapság, a hagyományos értékek és párkapcsolatok felbomlásának az idején. Mégis vannak olyanok, akik fontosnak tartják házasságuk megőrzését, még akkor is, ha óvintézkedéseik másokat megdöbbentenek. Például Mike Pence, az USA alelnöke is meghúzta a maga határait: a feleségén kívül egyetlen más nővel sem hajlandó kettesben vacsorázni. Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeutát arról kérdeztük, hogy van-e értelme az ilyen szabályoknak, és fenntartható-e ezek segítségével a hűség a mindennapokban?

Egy év alatt újjáépítik a gyimesbükki Rákóczi-várat az „ezer­éves határnál”, Székelyföldön, a Kárpátokban. Az ezeréves határ mára ismert turisztikai- és emlékezőközpontjává vált az erdélyi turiz­musnak, ahol nemcsak a nemzeti érzéseiket éleszthetik újjá, ha­nem rendhagyó történelem előadás keretében a gyimesi csángó sors és élet küzdelmeivel ismerkedhet meg a láto­gató. Az elmúlt két és fél évtized során Deáky András nyugalma­zott iskola­alapító és igazgató apró lépésekkel igyekezett előbb vissza­vásárolni, majd újjáépíteni a Gyimesi-szoros emlékhelyeit, amely­nek a legfontosabb állomása a sziklaoromra épült várrom újjáépítése lesz. Hat év kellett a Bákó megyei hatóságoknak az engedély kiadására, ami alatt talán meg­győ­ződ­tek, hogy nem nacionalista szándék áll a vállalkozás mögött - mondja a „nagy csángó” Deáky. A 200 ezer eurós munkálatokat adakozásból kívánják fedezni, amelyre máris jelentős összeg folyt be, első­sorban magánszemélyektől.

Szaúd-Arábiában gyakoriak a halálos ítéletek, melyeket végre is hajtanak nyilvános helyeken, a nők nem vezethetnek autót, férfi felügyelete nélkül nem léphetnek utcára. Hogyan lehet az, hogy ezt az országot beválasztották májusban az ENSZ nők jogainak védelmével foglalkozó tanácsába? Nem ez volt az első ilyen eset: 2016-ban is közfelháborodást váltott ki, hogy a király­ság helyet kapott az ENSZ emberi jogi bizottságában.

Roberto Saviano olasz újságíró több mint 10 éve él rendőri őrizet alatt a maffiáról szóló leleplező írásai kapcsán érkezett fenyegetések miatt. Pár hete a La Republica hasábjain közölt terjedelmes cikket, melyben három, a közelmúltban lezárult rendőrségi nyomozás eredményeit tárta a nyilvánosság elé. Ezek alapján kijelenthető, hogy Róma a nemzetközi drogkereskedelem központjává vált az elmúlt években. A római bűnszervezetek a ’ndragheta (a calabriai maffia) és a camorra (a nápolyi maffia) vezetőivel is kapcsolatban állnak, és évente mintegy 1,3 milliárd eurót kasszíroznak, ami több mint az AS Roma és a Juventus focicsapatok piaci értéke összesen.

Tizenhat éve az úszósportunk fundamentuma, előfordult, hogy ő volt az egyedüli éremszerzője a csapatunknak. Négyszeres olimpiai ezüst­érmes, kétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok. Az egyetlen sportoló a világon, aki egymást követő négy olimpián és nyolc világbajnokságon érmet szerzett.

Köztudott, hogy a joghurt nemcsak egészséges, hanem finom is. Azt viszont kevesebben tudják, hogy számos módon, finom ételek részeként lehet fogyasztani.

Miért válnak nők milliói számára divatikonokká, követendő példákká a hírességek? Vajon a stílus, a jó megjelenés csak a kiváltságosok luxusa lenne? Az öltözködési stílusból lehet-e messzemenő következtetéseket levonni? Egyáltalán kell-e a legutolsó divatot követni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat? A jólöltözöttség pusztán stílusérzék dolga vagy netán pénzkérdés?