hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hol volt Ősbuda?
Nyomozás Attila és Árpád fejedelmi városa után

2017. 08. 17.
„Nem oda Buda!” – mondta a Benedek Elek-féle Toldi-történet főhőse, amikor útba igazított egy csapat eltévedt katonát, akik a magyar fővárosba szerettek volna eljutni. A szólásból azóta közmondás lett, Gárdonyi nyomán az értelme is megváltozott. („Oda Buda!” - szól az Egri csillagok egyik fejezetcíme, így a mondás új értelme ennek megfordításával „nincs veszve semmi” lett). Az utóbbi időben azonban egyre több kutató véli szó szerint úgy, hogy „nem oda Buda”, mondván nem ott volt a magyarok eredeti székhelye, ahol ma a Duna partján áll a világ egyik legszebb fővárosa áll, és nem is a királyi koronázó városként ismert Székesfehérváron. Most induló sorozatunkban a magyar történelem néhány izgalmas rejtélye nyomába eredünk, elsőként arra keressük a választ, hogy hol terült el Sicambria, vagyis Ős-Buda, ahol hajdan Attila, jóval később pedig Árpád uralmi központja és palotája is állt.

A magyar őstörténet nem csak idehaza olyan népszerű téma, amiről folyamatosan jelennek meg újabb és újabb könyvek, folyóirat és online cikkek, hanem külföldön is egyre nagyobb érdeklődést vált ki. Legutóbb a Travel Channel régész-műsorvezetője, Josh Gates forgatta Magyarországon az Expedíció az ismeretlenbe című sorozatának egyik epizódját, amelyben Attila és Árpád egykori birodalma és az uralkodók temetkezési helye után nyomozott. Miközben a hivatalos akadémiai álláspont nem tartja megalapozott a hunok és a magyarok közötti kapcsolatot, Gates - aki 2015-ben Szulejmán szultán szigetvári sírjáról is forgatott egy dokumentumfilmet - egyértelműen abból indul ki, hogy Attila 5. századi hun birodalma közvetlen elődje volt a középkori magyar királyságnak. Persze, Magyarország angol neve (Hungary) készen kínálja a párhuzamot, de vajon a régészet tud-e ezzel kapcsolatban bármilyen tényt felmutatni?

Pannónia császárai  

A kapcsolatot legegyértelműbben a térképek segítségével lehet bizonyítani, ugyanis keleti irányból mindkét vezető eljutott a Dunán átkelve az egykori római Pannonia tartomány területére. Pannonia a késői római birodalom egyik legfontosabb provinciája volt, miután Tiberius i.sz. 6-ban leverte az itt élő pannonok lázadását, amelyet illír és dalmáciai törzsekkel együtt intéztek Róma ellen. A felkelés erejére jellemző, hogy az Encyclopaedia Britannica szerint „Hannibál támadása óta nem érte ilyen halálos veszély Itáliát”. Tiberius győzelme után a birodalom gyorsan meg is szervezte a provinciát, amelynek a védelmére először három, majd ezt fokozatosan növelve később hét légiót rendeltek. A harmadik századtól kezdve Pannonia provincia legalább tizenkét római császárt - köztük a két legbrutálisabb keresztényüldöző uralkodót, Diocletianust és Maximianust - adott. A pannóniai születésű császárok közül tízen a Száva folyó partján, Sirmiumban születtek. A Belgrádtól nyugatra, a mai Vajdaságban, Szávaszentdemeter közelében álló város a harmadik század végén több mint 100 ezer lakossal rendelkezett, és egyike volt a birodalom négy fővárosának.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!