hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vérző Amerika
Charlottesville és az Egyesült Államok válsága

2017. 08. 17.
Kim Dzsong Un, akinek hosszú, rejtélyes és a szó legszorosabb értelmében vérzivataros pályájáról a Hetek előző oldalain olvashattak, a jelek szerint telibe találta a pillanatot, amikor kihívást intézhet a Föld legerősebb hatalma ellen. Amerika ugyanis komoly bajban van – persze a legkevésbé a phenjani rezsim fenyegetése miatt; ám cselekvőképességét biztosan nem javítják hazai problémái.

Annál frusztráltabb, öngyűlölőbb és megosztottabb régen volt az Egyesült Államok, mint napjainkban. Talán éppen a 19. század közepén, amikor az amerikai polgárháború során több mint félmillió, a háború következtében kitört járványokban további 1 millió 200 ezer ember halt meg az északi unionista és a déli konföderációs államok polgárai közül.

Talán nem véletlen, hogy az amerikai történelem legtragikusabb időszakának emlékművei körüli össze­csapással kezdődött el a modernkori Amerika történetének véres és tragikus fejezete. Az amerikai Dél emlékezete, amely a polgárháborús vereség ellenére másfél évszázadon át fennmaradt. A konföderációs zászló és egyéb szimbólumok a déli államok konzervatív lakóinak szemében az idők során egyre inkább (az értelemszerűen washingtoni) központi kormányzattal szembeni ellenállást, a déli államok polgárainak nyakas szabadságszeretetét testesítették meg, számos amerikai számára viszont a zászló és a déli államokban ma is álló konföderációs emlékművek a rabszolgatartás gyalázatos gyakorlatát jelképezték. Mégis – egészen két évvel ezelőttig a kétféle emlékezet úgy tűnt, megfér egymás mellett. Aztán egy júniusi napon minden megváltozott: a Konföderáció (azaz az Egyesült Államokból kiszakadt déli államok szövetsége) egykori, Dél-Karolina jelenlegi fővárosában, Charlestonban Dylann Roof 2015 júniusában egy fekete gyülekezet templomában meggyilkolt kilenc embert. A rasszista Roof gyakran pózolt a konföderációs zászlóval, és a merénylet után mozgalom indult az addig több déli államban hivatali épületeken is látható lobogó betiltása érdekében. A charlestoni áldozatok temetésén Barack Obama is erre szólított fel.

Charleston központjából hamar eltűnt a konföderációs zászló: Nikki Haley republikánus kormányzó engedett és javaslatára a dél-karolinai törvényhozás leszedette a képviselőház elől a lobogót; a washingtoni képviselőház végül 2016. májusában szavazott a szövetségi szintű betiltás mellett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!