„Négy szülő elegendő egy iskola felforgatásához” – áll abban a vitatott hitelességű dokumentumban, amely a közelmúltban bukkant fel a brit sajtóban. A Trójai faló akció címet viselő írás azt tárja fel, milyen stratégiával próbálják keményvonalas muszlim csoportok befolyásuk alá vonni a birminghami közoktatást. Bár az érintett muszlim vezetők iszlámellenes sajtókacsát kiáltanak, a dokumentum valós eseményekre hivatkozik, és a tendencia kétségkívül megfigyelhető az utóbbi években.

Foggal-körömmel küzd a hatalomért a török miniszterelnök. Recep Tayyip Erdogan még a törvénytelen eszközöktől sem riad vissza, hogy pártja győzelmét bebiztosítsa a hétvégi helyhatósági választásokon. A kormányfő egyúttal az Ottomán Birodalom újjáélesztésével kapcsolatos ambícióit is félti. Az elmúlt években ugyanis nagy erőfeszítéseket tett a török befolyás növelésére azokon a területeken, amelyek egykor a török uralom alatt álltak.

Súlyos vereséget szenvedett a baloldal Franciaországban a helyhatósági választások első fordulójában. A kormány eddigi teljesítményét tekintve az eredmény borítékolható volt, meglepetést okozott viszont a szélsőjobboldali Front National, amely több városban végzett első helyen, és úgy tűnik, hosszú idő után meg tudták vetni a lábukat az önkormányzatokban is.

Teljesen magára maradt a Krím félszigeten szolgálatot teljesítő ukrán haderő. Saját hazájuk hadügyminisztere tétlenül nézte végig 51 hadihajójának és hadserege, valamint haditengerészete krími bázisainak elfoglalását. Akik szolgálatuk kezdetén Ukrajna legjobb tudásuk szerinti, akár életük árán való védelmezésére esküdtek fel, egyik napról a másikra hirtelen az orosz vezetés parancsainak kénytelenek engedelmeskedni. Noha az ukrán védelmi miniszternek, Ihor Tenyukhnak ez a székébe került, a Krímben szolgálatot teljesítő tisztek mélységesen csalódottak és tanácstalanok: vagy átállnak az orosz hadvezetéshez, és Ukrajnában élő családtagjaiktól szakadnak el, vagy elhagyják a félszigeten addig felépített egzisztenciájukat, otthonukat, és személyes ingóságaikkal elhagyják a Krímet. Több mint hatezren döntöttek úgy, hogy fegyvereiket beszolgáltatják, elhagyják korábbi állomáshelyüket, és az ukrán államhoz hűségesek maradnak, ugyanakkor viszont mintegy tizenötezren Oroszország kötelékében szolgálnak tovább.

„Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan, a következő néhány hét folyamán megkössék a társulási egyezményt Moldovával” – mondta Jean-Claude Juncker a Die Welt am Sonntag című német lapnak. A volt luxemburgi miniszterelnök az egyik legbefolyásosabb európai politikusként úgy véli, hogy Brüsszelnek Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten: „Máskülönben Moldova lesz az orosz agresszió következő célpontja.” Közben egy geostratégiai elemzőközpont már fel is vázolta, melyek lehetnek Moszkva következő területszerző lépései.

Rengeteg új párt jelent meg, amivel a meglevő feszültségeket parlamenti keretek között lehet rendezni - állítja a Heteknek adott interjújában Makay Zsolt. A JESZ-MDF elnöke elmondta, hogy miért tartja kedvezőnek a Fidesz által kialakított új választási rendszert.

Paks bővítése megmutatja, hogy a Fidesz vezetői mennyire szűklátókörűek, illetve, hogy mennyire hülyének nézik a magyar embereket – foglalható össze Szél Bernadett véleménye az Orbán–Putyin megállapodásról. Az LMP társelnöke a Heteknek adott interjújában azt is elmagyarázta, hogy miért nem akarnak összefogni sem a Fidesszel, sem a szocialistákkal. A válasz egyik fele, hogy azok, akik közösködtek a „kartellpártokkal”, így példának okáért az FKgP és az SZDSZ, a frigy következtében az enyészeté lettek.

Hosszú évek óta hozzászokhattunk, hogy kormányzás helyett társadalomátalakító kísérletek alanyainak használnak bennünket a politikusok. Habár a közvéleményben sokszor úgy jelenik meg, hogy programpontok között döntünk, a program­elemek összekapcsolódnak, világképek csapnak össze, világok harca zajlik. A Jobbik programjának megismerése abban segít, hogy megtudhassuk, milyen kísérletet terveznek velünk a szélsőjobboldali párt boszorkánykonyhájában.

Aki nem hitte el, hogy a Simon-üggyel tetőzött a baloldali összefogás távirányított kálváriája, meg sem lepődött, amikor a sztori koronatanújának halálhírét bemondta a rádió. Mióta felmerült, hogy a 41 éves vállalkozó pincéje a kormányoldalra vonatkozó titkokat is rejthetett, egyre bonyolultabb összeesküvés-elméletek látnak napvilágot Welsz Tamás váratlan elhunytáról.

A rendszerváltás óta először nem fog megjelenni a Társadalmi riport című tanulmánykötet. A jelek szerint a független, tényfeltáró kutatásokra a jelenlegi kormányzat nem tart igényt, miközben a tetemes állami dotációk révén kialakítja saját értelmiségi holdudvarát.

Egyes kispártok képviselői nem zárják ki, hogy történhettek visszaélések a képviselőjelöltek ajánlásához szükséges aláírások gyűjtésénél – azt viszont kizárják, hogy az ő szervezetük ebben érintett lenne. Egy választási szakértő szerint a milliárdokat húzó kamupártok miatt kódolva vannak a visszaélések az új rendszerben is, és hiába kérdőjeleződik meg a választás legitimitása: komolyabb következményre nem számíthatunk.

Ellenzékből, négy év alatt, 1928 májusa és 1932 júliusa között a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tizenhétszeresére tudta növelni támogatóinak számát. Bár a példátlan előretörésben külső okok – elsősorban a gazdasági világválság – is szerepet játszottak, történészek azóta a modern tömegpolitika első totális, minden korszerű eszközt és elemet felhasználó kampányaként elemzik a nácik mozgósítását. Adolf Hitlert és pártját nem az SA keretlegényei, hanem a művelt értelmiségiek által professzionálisan felépített, gátlástalan propagandakampány tette potenciális kormánytényezővé. Philip Gavin amerikai történész a weimari Németország utolsó öt választásáról szóló tanulmányában azt vizsgálta, miként válhatott az NSDAP demokratikus keretek között a legerősebb németországi párttá.

Elítélik a Jobbikot, amellyel minden alapvető kérdésben vitában állnak. Elfogadhatatlannak tartják a magyar szélsőjobboldal antiszemitizmusát és idegengyűlöletét. Elutasítanak minden antidemokratikus alapokon álló mozgalmat és szervezetet, védelmezik minden személy alapvető emberi méltóságát, valamint minden nép függetlenséghez és demokratikus fejlődéshez való jogát. A jelenlegi felmérések szerint a harmadik legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, a Svéd Demokraták parlamenti képviselője és külügyi igazgatója,  Kent Ekeroth lapunknak azt is elmondta, arra számítanak, hogy a következő választáson megkerülhetetlen koalíciós tényezővé válhatnak.

Majdnem elájult, amikor meghallotta, hogy milyen emlékművet terveztek a Szabadság térre a német megszállásra emlékezve – Zinner Árpádné Mimi nénit ugyanis nem a német tisztek, hanem magyar csendőrök és rendőrök rakták az Auschwitzba tartó vonatra Kecskeméten, csaknem 70 éve. Előtte Horthy vezérőrnagya még udvarias kézcsók kíséretében adta édesanyja tudtára, hogy 50 hektáros birtokukat nézte ki magának, de megígérte, hogy értékeikre vigyázni fognak, amíg „visszatérnek”. A ma 90 éves asszony a felszabadulásnak sem sokáig örülhetett: a kommunisták szemében ugyanis kuláknak számítottak.

Miközben a krími lakosok az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való visszatérésről szavaztak, Európa szeparatista mozgalmai vigyázó szemmel figyeltek. Bár a tanulságok ellentmondásosak, a krími népszavazás eredménye elgondolkodtató lehet mindannyiuk számára. Ahogy az adósságsújtotta európai kormányok az egyenlőtlenségek leküzdésén fáradoznak és a túlélésért küzdenek, a kontinens hagyományos nemzetállamainak a szeparatizmus és a szétforgácsolódás régi démonaival is farkasszemet kell nézniük.

„Ezt a csatát meg lehet nyerni” – vallja dr. Berzéki Ferenc oxiológus (sürgősségi szakorvos), a Százhalom Egészségügyi Központ főigazgatója, aki orvosként ment át a rákos megbetegedés és az abból való felépülés stádiumain. A megelőzés elkötelezett híveként úgy látja: egyre gyakoribb a rákbetegség, az emberek rettegnek tőle, de semmit sem tesznek az elkerülésére.

Tartuffe, a vallásos képmutató figurája ma is élő. Talán azért, mert az európai emberek gondolkodásmódjába az elmúlt évszázadok során beleégett, hogy ha valaki vallásos, az nagy valószínűség szerint képmutató is: a kegyes cselekedetek mögött pénzsóvárgást, az önmegtartóztató viselkedés mögött illegális vágyakat érdemes keresni. Ennek hordalékaként azok is számíthatnak rá, hogy Tartuffe-ként bánnak velük, akik őszintén próbálják követni Istent.

Paul Johnsont karrierje elején a politikai baloldallal hozták kapcsolatba, ma már jelentős és népszerű konzervatív, katolikus történészként tartják számon. Csípős, de bölcs humora, hatalmas lexikális tudása tette híressé és hitelessé fejtegetéseit. Az Értelmiségiek című könyve tizenkét intellektuel életéről ad számot.

„Akkor lennék igazán elégedett, ha a világon élő több millió futó legalább egyszer eljönne Jeruzsálembe is futni. Biztos vagyok benne, hogy akik egyszer ellátogatnának, azok aztán újra eljönnének” – nyilat­kozott nem­régiben Nir Barkat, Jeruzsálem polgármestere, akinek a várakozása a statisztikák alapján beteljesülni látszik: a két évvel ezelőtti eseményhez képest ugya­nis az összlétszám és a külföldi résztvevők száma is duplájára emelkedett a március 21-én megrendezett negyedik Jerusalem Winner Marathonon. Ami hazán­kat illeti, a verseny a magyarok körében is egyre népszerűbb, hiszen idén nagyjából 100 futó állt rajthoz a Hit Gyülekezete és a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány képviseletében.