hetilap

A régóta ismert európai szeparatista mozgalmak egy része pillanatnyilag veszített aktivitásából. A Franciaországhoz tartozó Korzika maffiastílusú harcban edzett szeparatistái például egy ideje hallgatnak, és a fejlett iparú Észak-Olaszországban is botrányok vetették vissza az Északi Liga erejét, amely a magas adóterhekért való felelősséget a tunya és naplopó déliekre hárítva érvelt elszakadási törekvései mellett. Jelenleg Belgiumban is csendesebbek az önállósodni kívánó flamandok, míg Katalóniában és Skóciában éppen idén tartanak népszavazást az anyaországtól való elszakadásról – aminek a gazdasági realitásai még erősen kérdésesek.

Több esetben éppen az elhúzódó európai gazdasági válság erősítette meg a szeparatista törekvéseket, elégedetlen kisebbségek tömegeit mozgósítva az önállósodás melletti kiállásra. Ez történik Spanyolországban, ahol a katalánok és a baszkok egyaránt úgy érzik, hogy egyenlőtlenül nagyobb részt termelnek meg az ország nemzeti jövedelméből, mint amennyit visszaosztanak nekik, és a valaha volt nagyság iránti nosztalgia érintette meg az elmúlt héten a velencei függetlenség álmára szavazókat is.

Miközben Európa egésze az egyre szorosabb egység felé halad, a regionális kulturális és politikai függetlenség gondolata folyamatosan felszínen maradt számos államban, és újabb lendületet kaphat a krími eseményeket követően. Unió ide vagy oda, mindez jelentősen átrajzolhatja Európa térképét.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek