hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 06. 24. (XV/25) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Élen járnak

A „kis nemzet csodája" szlogennel beharangozott 2004-es athéni olimpia közel 12 milliárd dollárba került a jelenlegi árfolyamon számolva, ami a kezdeti költségvetés duplája, és ez még nem tartalmazza az utolsó pillanatban elkészült infrastruktúra költségeit. A mostani gazdasági válság kialakulásához azonban az országban sok másfajta krízis vezetett, a megoldásához pedig a társadalmon belüli válság kezelése is szükséges lenne.

Belföld

Miért zavarják a Fideszt az ügyvédek?

„Tisztaság és gyorsítás": így nevezi Lázár János a büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagot, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg - érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.

Ez vérre megy

A véradások alkalmával egyre több fiatal bizonyul alkalmatlannak szerhasználat, soványság, testékszer, tetoválás - vagy akár egyszerre mindezek - miatt. Az esetleges fertőzések ugyanis csak fél év múlva mutathatók ki a donorok véréből.

Razzia helyett mészárlás

A Fvárosi Bíróságon hétfn ismertették a háborús bŐntett elköveté­sével vádolt Képíró Sándor volt csendr százados büntetperében azokat a tanúvallomásokat, amelyeket az újvidéki razzia során meg­gyilkolt emberek hozzátartozói tettek még 1944–45-ben a jugoszláv tényfeltáró bizottság eltt.

Megszavazzák magukat a szocik

Üss meg, könyörgött a mazochista. Nem ütlek, vigyorgott a szadista. Nos, többé-kevésbé ezzel a hasonlattal lehet leírni az MSZP-ben uralkodó állapotokat. A küls szemlélnek úgy tŐnik, hogy Gyurcsány Ferenc szinte szívesen rohanna bele egy pofonba, ám senki nem hajlandó arcon illetni. A volt pártelnök ellenfelei szerint a korábbi miniszterelnök hatalmas pofont kapott a hétvégi kongresszuson, csak épp nem csattant, így a nyilvánosság eltt meglehetsen nehéz házalni vele.

Hit és értékek

Életveszély a Föld határán

A reformáció megcsontosodása elleni reakcióként a valószínűleg Hollandiából kiinduló pietizmus a 17. századtól jó ideig hatott valamennyi főáramú protestáns egyházban, mégis leginkább lutheránus megújulási mozgalomként tartják számon. Képviselői vallották, hogy ők hozták el a reformáció második fázisát. Érdekes módon a protestáns körökön túl is megjelentek az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó „pietista elemek" - például a janzenista katolikusok között, majd a zsidó hászid mozgalomban.

HÁTTÉR

Elszigetelődés

Akár mulatságosnak is tekinthető, hogy Szájer József, magyar EP-képviselő, az új alkotmány egyik legfőbb kodifikátora azzal szólta le az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot, hogy az nem érti a magyar jogrendet, ezért kritizálja az általa vizsgált normaszöveget. Szájer tehát tudatja a világgal, hogy ennek a hozzá nem értő nemzetközi testületnek a véleményét Magyarország nem fogadja el.

A béke záloga az elrettentés

Teller Ede a tudós, aki megérdemelte volna, mégsem kapott Nobel- díjat, vagy az atomfizikus, aki emberek tömegeinek a haláláért felel?–ŰKezdjük a Japánra ledobott két atombombával, aminek valóban sok tízezer ember esett áldozatául, ugyanakkor a második világháború gyors befejezése amerikai és szövetséges katonák száz­ezreinek életét és japánok millióinak életét mentette meg. A kérdés első fe­­lére visszatérve: Teller Ede olyan szintű tudós volt, aki ugyanúgy megkaphatta volna a Nobel-díjat, mint ahogy nem kapta meg, de ez nem meghatározó szempont, az ő teljesítményét nem ebben mérik.Hanem miben?–ŰOlyan hatásokban, amelyek messze túlmutatnak a Nobel-díjon. Többször adtak már ilyen elismerést például egy-egy új elemi részecske felfedezéséért, ami fontos volt a világ megismerése szempontjából, míg Teller Ede tevékenysége kihatott arra, hogyan alakult a 20. század. Ebben az esetben nem egy fő szempont a Nobel-díj, bár – hozzáteszem – néha túl is értékelik Teller hatását. Sokan azt hiszik, hogy Teller rákényszerítette az akaratát az Egyesült Államok kormányára, mikor Truman elnök 1950-ben úgy döntött, hogy az Egyesült Államok ki fogja fejleszteni a hidrogénbombát, vagy amikor Reagan elnök 1983-ban bejelentette a stratégiai védelmi kezdeményezést. De ez így túlzás, még ha ezeket a túlzásokat esetenként ő maga is táplálta. Az ő szerepe abban állt, hogy a tudományos világon kívül is lobbizott – a katonai és a politikai vezetők köreiben. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején kevés amerikai tudós volt, aki a hidrogénbomba kifejlesztése mellett érvelt volna, míg ma már tudjuk, hogy ez elengedhetetlen volt. A Szovjetunió már 1946-ban – amikor még atombombával sem rendelkezett – elhatározta, hogy kifejleszti a termonukleáris fegyvereket, miközben az amerikai tudósok véget nem érő vitákat folytattak erről. Ezek szerint a hidrogénbomba kifejlesztésének igazi értelmét az adta meg, hogy létezett egy olyan diktatúra, amely előbb vagy utóbb termonukleáris fegyverre tehet szert? Joggal merül fel a kérdés, hogy ebből következően a demokráciáknak felelősségük-e küzdeni az offenzív diktatúrák ellen.–ŰHadd bontsam kétfelé a kérdését! Ha azt vizsgáljuk, hogy a demokráciáknak elég erősnek kell-e lenniük, hogy megvédjék magukat a diktatúrákkal szemben, akkor erre a válaszom egy határozott „igen”. Ha nem erősek, könnyen megszűnhetnek önálló, független demokráciák lenni. Lásd Svájc esetét, amely évszázadok óta semleges, de nagyon erős hadsereggel és védelmi politikával rendelkezik. A másik kérdés már összetettebb: milyen szinten harcolhatnak a demokráciák a diktatúrákkal szemben. 1956-ban hiábavaló várakozás volt a nyugati demokráciák beavatkozása a magyar forradalom érdekében. Ebben a küzdelemben a demokráciák lehetőségeinek szigorú korlátai vannak.A demokráciák önvédelmi potenciálját termonukleáris fegyverek vagy más bombák darabszámában lehet mérni? –ŰCsak erős demokráciák tudják megvédeni magukat, a diktatúrák másból nem értenek. A hidegháborúban egyik fél sem akarta megtámadni a másikat, mert tudta, hogy a visszacsapás számára halálos lesz. Tudósok már a negyvenes évek végétől látták, hogy minél rettenetesebbek a fegyverek, annál kevésbé valószínű, hogy az egyik nagyhatalom megtámadná a másikat. Ezért van, hogy olyan kiváló tudós és ember, mint Szilárd Leó, és persze mások is, egyre pusztítóbb fegyverek létrehozását tartották fontosnak. Ez egy borzasztó paradoxon, de csak ilyen fegyverek birtokában lehetett azt remélni, hogy béke marad. Szilárd Leó óriási megrökönyödést keltett, mikor azt javasolta, hogy a nukleáris fegyvereket vonják be radioaktív kobalttal, hogy még szörnyűbb pusztítást vihessenek véghez. Pedig ő ezt pontosan abból a célból tette, hogy minél elrettentőbb legyen a háború gondolata, senkinek se jusson eszébe nukleáris háborút indítani.  Van különbség a között, ha ilyen javaslattal a tudós egy demokráciában él, és a között, ha egy diktatúrában?–ŰTermészetesen van, mindkét esetre van példánk. Az előbbit már láttuk, az utóbbira Andrej Szaharov példáját hoznám, aki később emberjogi harcosként méltán vívta ki elismerésünket, de amikor még a sztálini hatalmat támogatta, felvetette, hogy egy tengeralattjáróval küldjenek hidrogénbombát az egyik nagy amerikai kikötővárosba, és robbantsák fel. Vegyük észre a különbséget: ez nem az elrettentés, hanem a megvalósítás javaslata volt. Milyen felelőssége van akkor a tudósnak felfedezése felhasználásában?–ŰSokan vannak még ma is azon az állásponton, hogy a tudós felelőssége véget ér azzal, hogy megteszi a felfedezést, mivel annak felhasználásáról való döntés már a társadalom dolga. A kutatónak azonban abban is van felelőssége, hogy kellően tájékoztassa a társadalmat a találmány vagy felfedezés alkalmazásának esetleges következményeiről. Szilárd Leó példájánál maradva, ő még ennél is tovább ment: mozgalmat indított az élhetőbb világért, amennyiben kisebb amerikai államokban a békés egymás mellett élés politikájával azonosuló szenátorok megválasztását támogatta. Az atombomba bevetéséről hány ember döntött?–ŰVégső soron egyetlen ember, Truman elnök, miután kis számú tanácsadó, köztük néhány vezető tudós véleményét is meghallgatta.A közvélemény tehát akkor találkozott az atombombával, amikor azt már ledobták.–ŰÍgy van. Érzékelhető ellentmondás feszül a demokratikus, nyitott társadalom és egy titkos projekt között. Kétmilliárd akkori dollárt fordítottak az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-tervre, de erről senki sem tudhatott. Bevetés előtt Truman egy négytagú tudós bizottsággal is konzultált. Ők adtak tanácsot arra vonatkozóan is, hogy egyáltalán hol vessék be az atombombát. Az amerikaiak szándékosan érintetlenül hagytak néhány japán várost – köztük Hirosimát és Nagaszakit is –, hogy az atombomba hatását le tudják mérni. Itt szúrnám közbe, hogy kevéssé ismert tény, de Tokió szőnyegbombázásai több áldozatot követeltek, mint az atombombák.Az elrettentő hatás azonban jóval kisebb volt.–ŰAz atombomba stratégiai hozadéka Japán kapitulációjának kikényszerítése mellett az is volt, hogy elrettentette a Szovjetuniót, amelyről egyre inkább látszott, hogy az USA ellensége lesz. De azt is tudjuk, hogy a japán szigetek megtámadása iszonyú áldozatokkal járt volna mindkét részről. A japánok elszántak voltak, a császárt istenségnek tekintették, rendkívül elvakultan harcoltak volna. Az első atombomba után még nem változott semmi, a háborús kabinet tovább akarta folytatni a háborút, és úgy tűnik, szükség volt a másodikra is, hogy a japán hadvezetés és a császár is megértse, hogy a háború véget ért.Teller soha nem költözött haza Magyarországra, de néhányszor visszalátogatott, nem tagadta meg magyar származását, gyökereit. Mit gondol, ha Teller itthon marad, és túléli a háborút, hasonló sikereket ért volna el, mint Amerikában?–ŰNagy valószínűséggel nem élte volna túl a zsidóüldözést, de a következő rendszer is kitelepítette és meghurcolta a Teller családot az 1950-es években. Tudományos eredményeit sem érte volna el szerintem, ami persze csak feltételezés, de vannak példák, amelyekből következtethetünk. Nézze meg a szerves kémikus Furka Árpádot, aki egy új tudományágat fedezett fel a kémiában, a kombinatórikus kémiát, de itthon maradt, így alig kapott támogatást és elismerést – kivéve egészen a legutóbbi időket. Ez a megkésett elismerés a tudományos előrehaladás szempontjából már nem sokat jelentett. Magyarország nehezen teremt olyan körülményeket, melyekben ezek a tehetségek virágozhatnának. Az Akadémián van most olyan program – a „Lendület” nevet viseli –, melynek célja hazahozni azokat a külföldre települt tehetségeinket, akik úgy vélekedtek eddig, hogy tehetségük kibontakoztatására csak Nyugaton van lehetőségük.Ez tényleg csak pénz kérdése lenne?–ŰDehogy, a problémák része az irigység és a féltékenység is. Nagyon sok összetevője van annak, hogy miért látszik úgy: a fiatal tehetségek nálunk nem tudnak érvényesülni. Sokszor az idősebb kutatók „ráülnek” a fiatal tehetségekre, amire esetenként a körülmények szinte kényszerítik is őket, mert mondjuk a sikeres pályázás esetleg megköveteli, hogy a nevük szerepeljen a publikációkon. Ezen a problémán nem a mindenkori kormánynak kell segítenie, hanem egy igazán demokratikus, versenyt támogató, nyitott társadalomnak. Hadd kanyarodjak vissza itt beszélgetésünk elejére: a kifelé erőt mutató demokráciának befelé toleránsnak kell lennie. Teller szinte mindenkit legyőzött nyilvános vitáiban, de amikor például ellenfelének elfogyott a rendelkezésre álló ideje, saját idejéből adott át neki, hogy az befejezhesse mondanivalóját. Ez egy gyakorlati példája annak, amit Teller mindig is vallott: nem elhallgattatni kell az ellenfeleinket, hanem meg kell őket hallgatni. Ma Magyarországon pont nem ilyen irányba látom alakulni a dolgokat.Mennyiben lehet elvonatkoztatni Teller Ede pályájának megítélésekor attól a ténytől, hogy ő maga zsidó származású volt?–ŰTeller azt mondta magáról, hogy háromszáz százalékos ember, mert hogy ő százszázalékos zsidó, százszázalékos magyar, és százszázalékos amerikai. Az életét, pályáját nem tekinthetjük mindettől függetlennek: a kilátástalan magyar viszonyok (amelyek nem csak zsidók számára voltak kilátástalanok) késztették arra, hogy külföldre menjen, azután a nácik uralomra jutása kényszerítette Európa elhagyására. Ennek ellenére sem gondolta, hogy hátat kellene fordítania magyarságának, amit nem csak hirdetett, hanem cselekedeteivel is képviselt. Könyvében nemcsak Teller Ede személyét, hanem a szűkebb-tágabb környezetét is igyekezett bemutatni. Lát hasonlóságot a tudós korabeli és napjaink Budapestje között? –ŰTeller kétféle világban élt Magyarországon: egyrészt a boldog békeidőkben, amelyekről másoktól hallott, és azokban az 1920-as években, amikor gyakori volt, hogy a zsidó diákokat megverték a nacionalista diákok a Műegyetemen. Ez a két világ nagyon különbözött egymástól, mégis mindkettő benne élt. A két világháború közötti idők Magyarországának restaurációs törekvéseit én személy szerint országpálya-tévesztésnek látom. Az egész Horthy-korszak hozzájárult ahhoz, hogy olyan tudósok, mint Wigner Jenő, Szilárd Leó vagy Teller Ede – és még sokan mások – végül is elhagyják az országot. És tegyük hozzá, ez nem csak egy kisebbség problémája. Nemcsak a zsidók vagy zsidó származásúak érezhetik rosszul magukat a felújított harmincas évek légkörében, hanem származásától függetlenül bárki, aki inkább alkotni akar, és nem azzal foglalkozni, hogy ki honnan jött.

Újraírt füveskönyv

A pálinkafzés és a házi disznóvágás tekervényesre sikeredett uniós „jogharmonizációjához” hasonlóan a gyógynövények és a feldolgozott gyógynövényeket tartalmazó gyógyhatású termékek szabályozásában is találunk sajátosan hazai vonásokat. Hamarosan azt találgathatjuk majd, hogy a kezünkben tartott, gyógynövényeket tartalmazó doboz vajon a gyógyszer, étrend-kiegészít, vagy éppen élelmiszer besorolás alá esik. Ha ugyan kapható lesz még kereskedelmi forgalomban.

Ütközőzóna lett a Hit Gyülekezete

Az elkeseredett politikai sárdobálás erdélyi fejezeteibe olykor avatatlanok is belekeverednek. Így járt a Romániai Hit Gyülekezete (RHGY) is, amelyet Tőkés László új pártja és annak politikai, egyházi holdudvara próbál az RMDSZ ostorozására felhasználni. Szűcs István, a Hit Gyülekezete nagyváradi csoportjának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a lavinát egy tavaly ősszel a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelem indította el, melyben a keresztény közösség egy használaton kívüli, lerobbant lovardát igényelt meg, hogy azt a hívek adományának köszönhetően a város dicsőségét is szolgáló, virágzó közösségi színtérré alakítsa (a terület tulajdonjoga továbbra is az önkormányzatot illette volna).

Hátszél az új pártnak

A Fidesz egyre nagyobb intenzitással küzd a határon túli szavazók megnyeréséért, ám a lendületet az utóbbi hetekben több diplomáciai bonyodalom is megtörte. A szavak mellett ráadásul a finanszírozási oldal felbukkanása is feszültségekhez vezethet, mely a magyar kormány bábáskodásával zajló új erdélyi párt esélyeit hivatott ersíteni.

Széll Kálmán a kínai piacon

Napjaink politikai élete az eszmék és értékek kínai piacát teremtette meg. Az árucikkeken történelmi és nemzetközi emblémák díszelegnek: ha kell, európaiság, ha kell, patriotizmus. Széchenyi, Széll Kálmán, Semmelweis – agyagfigurák, kerti törpe méretben.

Zorba-tánc a szakadék szélén

A görög átlagpolgárnak már elege van a megszorításokból, a recesszióból és a deficitből, nem hisznek sem a kormány, sem az IMF, sem az unió intézkedéseiben. Elemzők egyre szkeptikusabban értékelik Görögország kiútkeresését a mélyülő pénzügyi krízisből. A görög kormány még hisz a sikerben, de ehhez meg kellene nyerni a görög polgárokat is, nélkülük ugyanis az eurózóna, sőt egész Európa pénzügyi stabilitása megrendülhet.

KÁVÉSZÜNET

Egymásra hangolva

Mi történik a szerelemmel az esküvő után? - kér­dezhetik jó páran, akik a legjobb szándékkal házasodtak. Azt gondolták, hogy a roman­tikus, lángoló érzés örökké fog tartani, mégis egy idő után kiüresedést tapasztaltak, és nem érezték társuk szeretetét. Vajon szükségszerű ez, vagy tehetünk valamit ellene?

Búcsú a megavárosoktól

Amióta léteznek, a városok mindig is az élet középpontjában álltak, minden itt volt, ami számított: a templom, a bíróság, a piac és az iskola. Sőt, azok számára, akikben erősen izzik az ambíció, a városi létnél jobb választás nem is létezik. Ahogy mondani szokták, Shakespeare London miatt hagyta el Stratford-upon-Avont, nem pedig fordítva. A jövőre nézve azonban egyre több negatívumot is rejt magában a városi lét - a rohamosan fejlődő ázsiai nagyvárosok ugyanis a Financial Times összeállítása szerint nem az idilli életmódot, hanem a sötét középkor gondjait hozhatják elő: szennyezett vizet, akadozó energiaellátást és a higiénia hiánya miatt kitörő járványokat.

Újra a csúcson a szolnoki férfi kosárlabda

Harmadik bajnoki trófeáját szerezte meg a Szolnoki Olajbányász férfi kosárlabdacsapata nem mindennapi izgalmak között. 17 éve volt arra utoljára példa, hogy egy csapat a rájátszásban 2:0-ról a következ három meccsen fordítani tud, és végül megnyeri a bajnokságot. Akkor a bravúrt végrehajtó csapatot ZTE-nek hívták, idén történetesen Szolnoki Olajnak – ráadásul a csapat a Magyar Kupát is megszerezte, valamint nemzetközi porondon is remekül helytállt. Tóth Zoltánnal, a klub ügyvezetjével beszélgettünk.

Globális kedvenc a tészta

Az Oxfam segélyszervezet a közelmúltban feltérképezte, hogyan és mit esznek a világ különböz pontjain. Mint kiderült, a tészta a legnépszerŐbb eledel, és a fogyasztók többségét, mintegy 66 százalékát leginkább az árak emelkedése aggasztja az élelmiszerek kapcsán. A felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint a fele változtatott az étkezési szokásain az utóbbi két évben.

Borkultúra újratöltve

„Szeretem, mikor kikerekedik a szemem a finom íztl” – mondja Pampetrics György, aki borkereskedésével 2010-ben elnyerte a Decanter Bormagazin által létrehozott „a borászok legkedveltebb borkereskedése” címet. Az alábbiakban az elkel díj birtokosa vall a hazai bor és vinotéka kultúrájának újrafelfedezésérl.

Kartondobozról a luxushotelbe

Furcsa együttes járt a közelmúltban Magyarországon: tagjai első látásra igazi anticelebek. Külsejük és életkoruk miatt sokan leírnák őket, hogy nem „médiaképesek”, mégis ünnepelt sztárok lettek. A kongói zenészek gyermekbénulásban váltak mozgáskorlátozottá, speciális triciklivel és mankóval közlekednek. Bár zenéjük az európai füleket láthatóan hamar megragadja, az élethez való hozzáállásuk talán még nagyobb elismerést vált ki a közönség körében.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!