Morvay Péter

"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja. A héten aztán a britek is – akik júliustól átveszik az unió soros elnöki tisztét – letették a maguk koszorúját az európai alkotmány képletes ravatalához, miután Jack Straw külügyminiszter a parlamentben bejelentette: Nagy-Britanniában egyelőre nem folytatják az uniós alkotmányról rendezendő brit népszavazás törvényi előkészítését. Tony Blair miniszterelnök ugyanakkor bízik abban, hogy az alkotmány elutasítása új lehetőséget ad Európának, hogy ismét az emberek, és nem a politikai elit érdekeit igyekezzen megvalósítani.

– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?– Azért vált szükségessé egy ilyen törvény megfogalmazása, mert a tajvani hatóságok már hosszú ideje elszakadási politikát folytattak, és lépésről lépésre arra törekednek, hogy megtörjék Kína egységét. Ezért helyezték kilátásba az alkotmánymódosítást, és kezdeményeztek népszavazást az önállóságról.

Ariel Saron győzött – de még kérdéses, hogy milyen áron. Két nagyhorderejű szavazásra is sor került a hét elején az izraeli parlamentben. Előbb a gázai kivonulásról kezdeményezett népszavazás tervét utasították el a képviselők, majd pedig a jövő évi költségvetés elfogadásával gyakorlatilag egy évre szabad kezet adtak Ariel Saronnak, hogy végrehajtsa a gázai, utána pedig a ciszjordániai zsidó falvak felszámolásának programját. Mindkét szavazás különös vonása volt, hogy az ellenzék támogatására volt szükség a kormányoldal "rebellis" képviselőivel szemben.

– George Bush elnök a múlt héten Brüsszelben azt mondta, hogy hosszú távon senki nem élhet békében és biztonságban, ha a Közel-Kelet továbbra is gyilkos ideológiák és tömegpusztító fegyverek után törekvő terroristák bölcsője lesz. Ön szerint melyek ma a legnagyobb veszélyforrások a térségben?– Miután Arafat meghalt, egy új korszak kezdődött el. Olyan új lehetőség tárult elénk, amelyet nem akarunk kihasználatlanul hagyni. Felcsillant előttünk a remény, amelyet szeretnénk továbbadni a gyermekeinknek és az unokáinknak is. Ehhez azonban először is békét és nyugalmat kell teremtenünk a térségben. Ahhoz pedig, hogy béke és nyugalom legyen körülöttünk, a palesztinoknak, elsősorban Abbász úrnak, stratégiai döntéseket kell hozniuk arról, hogy felszámolják a terrorista szervezetek infrastruktúráját. Abbász úr ezt meg tudja tenni, de egyelőre nem látjuk benne a hajlandóságot erre. Szeretnénk hinni, hogy így tesz majd – minél előbb, annál jobb.

"Nem fogadjuk el azt a hamis képet, amely a nyugati világot az idealista Egyesült Államokra és a cinikus Európára osztja fel" – ezzel a békéltető kijelentéssel indult el George W. Bush amerikai elnök három országot érintő európai útjára. Bár vannak, akik egyfajta Canossa-járásként igyekeznek beállítani Bush tárgyalásait a Donald Rumsfeld által nemrég még "a régi Európa" országai közé sorolt államok vezetőivel, az engesztelő hangvétel és a barátságos gesztusok kölcsönösek voltak. Javier Solana, az unió külpolitikai biztosa szerint a "feszültségek elmúltak", és ideje "a jövő felé fordulni". A mosolydiplomácia ellenére a vitatott kérdések többségében továbbra is szakadék választja el az amerikai és az európai álláspontot. A kontinens lakóit is hidegen hagyják a "transzatlanti egység új korszakáról" szóló hangzatos mondatok: egy felmérés szerint az európaiak 76 százaléka elutasítja azt, ahogy szerintük Bush a nemzetközi kapcsolatokat kezeli.

Tíz percen múlott a pápa élete az elmúlt héten, amikor február 1-jén éjszaka fulladási rohamok miatt váratlanul kórházba kellett szállítani – mondta Stanislaw Dziwisz püspök, II. János Pál személyi titkára az Inside the Vatican cím? amerikai katolikus magazinnak. Bár a hivatalos szentszéki közlemények bizakodóak a pápa egészségével kapcsolatban, újra felerősödtek a találgatások az elővigyázatosságból továbbra is kórházban tartott egyházfő esetleges lemondása körül, amelyekhez Sodano bíboros-államtitkár, a vatikáni hierarchia második számú személyiségének egy talányos nyilatkozata is hozzájárult. Egy német napilap, a Die Welt eközben idézi a Gemelli-klinika egyik orvosát, aki szerint a "pápa eddig a keresztúton haladt. Immár ennek vége: most ő maga függ a kereszten."

A Viszkis rabló balladája (alcíme: Igaz történetek bankrablásról, jéghokiról, erdélyi szőrmecsempészetről, fusizó rendőrökről és megtört szívekről) könyvsiker lett Amerikában és Magyarországon is. Az Ambrus Attila történetén keresztül a kilencvenes évek Magyarországát bemutató művet azonban csak az olvasók fogadták egyforma szeretettel az óceánon innen és túl. A kritikák Amerikában 2004 egyik legjobb elsőkönyves bemutatkozásaként írtak Julian Rubinstein művéről. Itthon egy hónapon belül a harmadik kiadás fogyott el, ennek ellenére a Viszkis történetét hallgatással (Frei Tamás műsora az üdítő kivétel volt), vagy ami még rosszabb, gyanúsításokkal fogadták. Aki elolvassa a könyvet, megérti, miért. Mint a Heteknek adott interjúból kiderül, a magyar fogadtatás Julian Rubinsteint sem lepte meg.

A régészet és a zsidó történelem szempontjából kiemelkedő felfedezésnek nevezte a jeruzsálemi Óváros közelében fekvő Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor megtalálását Suka Dorfman, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója. Limor Livnat izraeli oktatási miniszter a helyszínen tartott zártkör? bemutatón a Jerusalem Post tudósítása szerint arról beszélt, hogy "hihetetlenül izgalmas látni, amint a történelem fokozatosan feltárja magát" a Dávid Városának nevezett térségben kilenc éve megindult kutatás során. 

Kevés nagykövet van, akinek az arcát, mondatait és gesztusait évekkel később is könny? felidézni. A négy és fél évi diplomáciai szolgálat után most leköszönő budapesti izraeli nagykövet asszony, Judith Várnai-Shorer azonban biztos, hogy ezek közé tartozik majd. Mosolyogva szervezte a fogadásokat, nyilatkozott a sajtónak, tárgyalt és lobbizott, akkor is, amikor naponta érkeztek otthonról a rettenetes hírek a legújabb merényletekről. Dolgozott, és ha kellett, elszántan küzdött Izraelért – és Magyarországért is. Azért, hogy a két nép között a múlt terhei ellenére olyan barátság jöjjön létre, amellyel mindketten csak nyerhetünk. Kevesen tudták azt, hogy a Shorer házaspár az embert próbáló diplomáciai munka mellett mennyi szeretettel és gondoskodással igyekezett megteremteni nyolcéves kislányuknak, Micinek betegsége ellenére a felhőtlen gyermekkort. A sors kegyetlen fordulata, hogy éppen most, amikor a sikerrel végzett diplomáciai küldetés után arra készültek, hogy több idejük jut a kislány ápolására, elveszítették őt. Az alábbi interjú egy nappal az előtt készült, hogy Michal otthonában békésen elaludt. Szerkesztőségünk ezúton is együttérzését fejezi ki Judith Várnai-Shorernek és családjának.

"Az igaz történet, amelyből a legenda kialakult" – ezzel a bátor ígérettel hirdetik a legújabb történelmi akciófilmet, amelyet július elején mutattak be az Egyesült Államokban. A főhős nem más, mint a lovagok lovagja, a kelta-brit mondák győzhetetlen alakja, Artúr király. Bár az elmúlt években napvilágot láttak olyan hírek, hogy történelmi bizonyítékokat találtak Artúr feltételezett szülőhelyén, az angliai Cornwallban található Tintagel kastélyban, a király alakja továbbra is a mítoszok ködébe vész. Így a rendező, Antoine Fuqua kezét nem kötötte semmi, amikor filmvászonra vitte Artúr "igaz történetét". Az elkészült m? ezért inkább arról szól, hogy milyennek szeretnék az alkotók látni mai szemmel a nagy királyt, aki egy új kor hajnalán uralkodott. Az eredmény egy művészi szempontból legjobb esetben közepes film, amelynek egyetlen figyelemre méltó újdonsága az, ahogy Artúr szembefordulását ábrázolja az addig hűségesen szolgált Rómával és a saját – keresztény – hitével.

Ha Puskást nem rúgják le a németek az első mérkőzésen, ha Sebes Gusztáv nem cseréli meg a két szélsőt az utolsó pillanatban, ha nem rendeznek hajnalig tartó rézfúvós felvonulást a magyarok szállodája előtt a döntő előtti éjszakán, ha az angol bíró megadja az egyenlítő gólunkat a 88. percben, ha… Ötven év távlatából is nehéz belenyugodni abba, hogy a négy éven keresztül veretlen Aranycsapat diadalmenete éppen a Nyugat-Németország ellen 3–2-re elveszített berni világbajnoki döntőn szakadt meg, 1954. július 4-én. Ez a vereség több volt, mint egy fájdalmas sportkudarc. A döntő után Budapesten három napon át tartottak az utcai zavargások, míg a "berni csoda" Németországban a háború utáni időszak első büszke pillanatát jelentette. Az évforduló kapcsán Rainer M. János történésszel, az 1956-os Intézet igazgatójával a labdarúgás és a politika különleges viszonyáról beszélgettünk.

"Több, mint jelképes" – mondta George W. Bush amerikai elnök Magyarország iraki részvételéről a Fehér Házban, a Medgyessy Péter miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. A magyar kormányfőwashingtoni látogatásának a híre bejárta a világot, bár ez nem annak volt köszönhető, hogy Medgyessy Péter – amint Bush fogalmazott – "határozott hangon" felvetette a vízumkérdéssel kapcsolatos problémákat, hanem annak, hogy az amerikai elnök itt kommentálta először a dél-koreai túsz kivégzéséről szóló iraki híreket. Abban mindkét politikus egyetértett, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok erősek.

Már-már úgy tűnt, hogy nyugvópontra jutnak a Mel Gibson Passió-filmje körül fellángolt viták, ám egy, a Vatikánból keltezett hír ismét tiltakozásra késztette az egyik legbefolyásosabb zsidó jogvédő szervezetet. A Rágalmazás-ellenes Liga aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy II. János Pál pápa a tervek szerint októberben boldoggá avatja Anne Catherine Emmerich nővért. A 19. században élt német apáca a látomásai alapján készült írásaiban a zsidókat rendszeresen "gonosz", "kegyetlen" és "átkozott" emberekként említi. Látomásai Gibson elmondása szerint "csodálatos képekkel" gazdagították őt. A Passió elkészítése során, egy "új világot nyitva meg" előtte. Az antiszemita felhangok mellett azonban a kritikusok Emmerich nővér misztikus vallási élményeit és kijelentéseit is inkább a spiritizmus, mintsem a keresztény inspiráció tárgyköréhez sorolják.

A kereszténység hajnala egy pünkösdi nap volt Jeruzsálemben. Azóta közel kétezer év telt el. Milyen ma a kereszténység és milyen lesz huszonöt év múlva? Egy, a kereszténység világméretű helyzetéről nemrég megjelent kutatás megállapításai szerint a világ lakosságán belül a muzulmánok és a független karizmatikusok aránya növekszik a leggyorsabban. Ha azonban az összkereszténység helyzetét tekintjük, a jelenlegi trendek folytatódása esetén a pünkösdi megtapasztalásokat elutasító felekezetek hanyatlása miatt 2025-ben száz emberből kevesebb lesz a keresztény, mint az elmúlt száz évben bármikor.

Nem csak az elveszett frigyládának próbáltak az elmúlt évszázadokban sokan nyomába eredni, a Biblia további rejtélyei is kitartóan foglalkoztatják kutatók és kalandorok fantáziáját. A jövő hónapban tudományos expedíció indul az Ararát hegyére, hogy Noé bárkájának a feltételezett maradványait vizsgálja. Mások arra igyekeznek választ keresni, hogy mi történhetett a diaszpóra után eltűnt zsidó törzsek egyikével. Mióta 1800 évvel ezelőtt az egyik legismertebb egyházatya, Irenaeus azt írta egy művében, hogy a történelem végén fellépő Antikrisztus Dán nemzetségéből fog származni, ezt a törzset számos néppel próbálták már azonosítani. Az elveszett törzs nyomait újabban a hajdani spártaiak és a kelták leszármazottai között vélik felfedezni.

– Professzor úr! Néhány napja a Magyar Tudományos Akadémián elmondott beszédében – amelynek szerkesztett változata a Hetek elmúlt heti számában jelent meg – Ön azt állította, hogy a világtörténelem egyetlen eseménye sem annyira jól dokumentált, mint a holokauszt, beleértve a magyarországi zsidóságot ért pusztulást. Budapesten csupán tíz éve, az ötvenedik évfordulón nyílt először tudományos igény? kiállítás a holokausztról. Igaz, azóta sikerkönyv lett Magyarországon Kertész Imre Sorstalansága, de több tízezer példányban fogytak el a holokausztot tagadó könyvek is. Eleget tudnak-e ön szerint a fiatalok a Soáról? Milyen eszközökkel lehet leghatékonyabban küzdeni az antiszemita előítéletek ellen?

A világsajtó vezető hírei közé került Móse Kacav izraeli államfő budapesti látogatása, miután az első tudósítások szerint ő lett volna a célpontja a palesztin származású magyar orvos által tervezett terrortámadásnak.

1834. május 30-án alapította XVI. Gergely pápa az elődjéről, a korai egyház egyik kiemelkedő egyházvezetőjéről, Nagy Szent Gergelyről elnevezett kitüntetést. Bár a hivatalos vatikáni rangsorban ez csupán a negyedik legrangosabb elismerés, Orbán Viktor ennél magasabb pápai kitüntetést nem kaphatott volna.  A legtekintélyesebb lovagi kitüntetések ugyanis csak katolikus személyiségeknek adhatók, a volt kormányfő pedig köztudottan református vallású. A Nagy Szent Gergely Lovagrendet megalapító XVI. Gergelyt egyháztörténészek az újkor egyik legkonzervatívabb pápájának tartják. Egyik bullájában a lelkiismereti szabadságot "őrült eszmének" nevezte, és Metternichtől kért Habsburg-sereggel verette le az "Ifjú Olaszország" nemzeti függetlenségért küzdő mozgalmát.