A rendszerváltást követő tizenöt évben nem voltak antiszemita megnyilvánulások a határon túli magyarok körében. Ez természetes is, hiszen a jogaikért küzdő kisebbségekként a határon túli magyarok sorsközösséget éreznek minden más, tradicionális értékek alapján szerveződő (nemzeti vagy vallási) kisebbségi közösséggel és annak tagjaival. Más kisebbségek elleni megnyilvánulásokkal ugyanis magyar kisebbségi közösségként való fennmaradásuk jogalapját, végső soron saját kisebbségi létüket kérdőjeleznék meg, esetleges antiszemitizmusukkal elsősorban saját magukat gyengítenék.

Léteznek-e Magyarországon oligarchák? Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Széles Gábor, az ország leggazdagabbnak tartott üzletemberei összehasonlíthatók-e például az orosz milliárdosokkal? Az általuk irányított üzleti körök mekkora befolyással bírnak a magyar közéletre? Lehet-e azt mondani róluk, hogy "politika fölött álló" személyekké váltak, akiknek mindegy, hogy milyen színezet? kormány van hatalmon, az állammal akkor is kitűnő kapcsolatokat ápolnak? 

Aki beesett arcú, öltönyös-nyakkendős-szemüveges egyénnek képzeli az egyetemi professzorokat, első pillantásra nehezen mondaná meg Hanan Eshelről, hogy ő is közéjük tartozik. Fején kipa, lábán edzőcipő, kitűrt kockás inge lobog a szélben. Pedig a Tel Aviv-i Bar-Ilan Egyetem tanszékvezető régészprofesszora, aki több mint húsz éve ás, kutat, publikál Kumránról. Néhány üdvözlő szó után zuhogó esőben vágunk neki rögvest a barlangoknak, ahol hatvan éve az első holt-tengeri tekercseket felfedezték. Hegynek fel, hegynek le, mindenünk csurom víz, tetőtől talpig sárosak vagyunk – én majdnem leestem egy szakadékba, két amerikai kolléga a dzsekijével húzott ki –, de Hanan csak megy elöl, és fáradhatatlanul magyaráz.