hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hitük a terror
A Hamasz alapokmánya és az iszlám radikalizmus

2004. 03. 29.
Korábban rendszeresen lehetett hallani azt az érvet, hogy egyes terrorista szervezetek csak "álcaként" használják politikai-gazdasági célú bűncselekményeik leplezésére az iszlám jelszavakat, és "visszaélnek" az alapvetően toleráns vallás eszméivel. Most Ahmed Jaszin meggyilkolása után az Izraelt elítélő nyilatkozatok (Franciaországtól a Vatikánig, Kairótól Budapestig) cáfolhatatlan tényként kezelték, hogy a sejk hiteles muzulmán vallási vezető volt, és meggyilkolását ezért nem lehet a terrorizmus elleni harc részének tekinteni. Ha fellapozzuk a Jaszin sejk által alapított Hamasz alapokmányát, egyértelmű, hogy ez utóbbi megközelítés sokkal közelebb áll a tényekhez. A sejk halálát követő reakciók az arab világban is azt jelzik, hogy a Hamasz és az al-Kaida által képviselt muszlim radikalizmus ma már az iszlám főáramlatához tartozik.



A Hamasz oktatási intézményei a dzsihád utánpótlását nevelik Fotó: Reuters

A tudósok sokat vitatkoztak azon, hogy a hitetlenek elleni fegyveres dzsihád eszméje az iszlám alapítójának, Mohamednek a tanítása volt, vagy csak később, a külső támadások (keresztesek, tatárok, britek stb.) elleni védekezésként alakult ki az eredetileg a békés meggyőzés eszközének tekintett – és szóval vagy tollal végzett – dzsihád erőszakos formája.
(Még egyszer a dzsihádról, Hetek, 2001. október 5.)

Akár eredendően része volt az iszlámnak a fegyveres harc, akár nem, a huszadik században, de különösen 1979 (Khomeini ajatollah iráni forradalma) után egyértelműen megerősödött a muzulmán valláson belül a radikalizmus. Az első világháború után megindult kísérletek az arab társadalmaknak a nyugati értelemben vett nemzetállamokká történő átalakítására rendre kudarcot vallottak. A nacionalizmus nem bizonyult elegendő erőnek az olyan újonnan kreált államok stabilizálására, mint Szíria, Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia vagy Irak – állítja Yossef Bodansky, az Amerikai Kongresszus Terrorizmus-ellenes Bizottságának vezetője.

Bodansky szerint a régióban élő értelmiségiek arra számítottak, hogy az államiság elfogadása az arabok és a muzulmánok között a modernitás és haladás első megjelenési formája lesz. Nem így alakult: hiába ültettek arab vezetőket ezen államok élére, ők képtelenek voltak széles körben támogatott, legitim vezetőkké válni. A legtöbb arab nemzetállam ma is a diktatúra különböző típusait testesíti meg. Uralkodó elitjeiket a korrupció és a Nyugattal való elvtelen összejátszás miatt általában országuk közvéleményének megvetése övezi.

A csalódás nyomán az arab-muzulmán tömegek újra az iszlám, méghozzá annak tradicionális és militáns értelmezése felé fordultak. Ennek előfutára az egyiptomi alapítású Muzulmán Testvériség volt, amely 1928-as megalapításától kezdve a szunnita iszlamisták központi szervezete lett. "A muzulmán tömegek ez által belesodródtak a hitvalláson alapuló politika világába" – írja Bodansky A béke drága ára című, hamarosan magyarul is megjelenő könyvében. "Ez alatt olyan aktuálpolitikát kell értenünk, amely a Mohamed prófétát követő első négy kalifa katonai tettein és a történelmi iszlám társadalompolitikai tételein nyugszik. Ez a politika kizárólag a vallási alapú jogtudományt használja fel a döntéshozatal és a politika kialakításának kérdéseiben. Arra törekszik, hogy visszatérjen az iszlám eredeti és tiszta tartalmához – egy mindent felölelő életmód keretében, amely lefedi a nyugatiak által az állam és az egyház között felosztott szférák teljes körét. Azt követelik, hogy a vezetők térjenek vissza iszlám gyökereikhez. De mivel ezek a gyökerek elutasítják az államiság modern gondolatát, az iszlámhoz való visszatérés alapvetően megkérdőjelezi az egyes uralkodó elitek legitimitását és hatalomgyakorlását is."

Kizökkent világ

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!