Ahogy az antirasszizmus majdhogynem vallási szintre juttatott mozgalma tovább tombol a világon, és már tizenöten meghaltak a tüntetők közül, az ember alig hisz a szemének, amikor egyre többen a rendfenntartó szervek felszámolását is követelik. De vajon jó megoldás-e a legnagyobb káosz kellős közepén a rendőrség leépítése?

Amikor még az elnök is kellő komolysággal kezeli a brutálisan meggyilkolt George Floyd ügyét, vajon miért most robban ki ekkora népharag? Miért tüntetnek együtt magyar celebek, ausztrál kommunisták, Black Lives Matter anarchisták és német emberi jogi aktivisták? Úgy tűnik, egy szűk réteg egyetlen csettintéssel be tudja lobbantani a társadalomban feszülő ellentétek szikráit, s így sokan marxista felforgatók aktív vagy passzív kiszolgálóivá válnak.

A szórakoztatóipar és a szakirodalom alapján ismertek a szovjet hírszerzési technikák. Kevesebb szó esik viszont arról a felforgató tevékenységről, amelynek gyökere Kínáig ér, és máig rombol a nyugati társadalmakban.

Amikor a tudomány már azt hitte, mindent tud, új betegségek rengették meg a világ társadalmait. A spanyolnátha sokkja után a biofegyverkezés és a nemi betegségek korunk egyik legérzékenyebb politikai kérdésévé torzultak.

Európának a mai arculatát is meghatározza a forradalom évszázada. A vérontás mellett kitörő újabb pestisjárványok, illetve a kolera, tífusz és más kórságok éppen ezért döntő jelentőségűnek bizonyultak az öreg kontinens történelmében.

A 17–18. századi történelmet is drasztikusan befolyásol­ták járványok. A pestis újabb hullámai Európa politikai helyzetét forgatta föl és városokat pusztított el; a sárgaláz pedig Napóleon „amerikai álmait” oszlatta szerteszét.

2020 nem is kezdődhetett volna markánsabb hírrel: meghalt a világ első számú terroristája, akinek kezéhez százezrek vére tapad. Kászim Szulejmáni gonoszsága és hatékonysága mellett az al-Kaida és az Iszlám Állam vezérkara is szégyenkezve bújhat el.

Az Uniót meglepte, a német belpolitikát pedig egyenesen sokkolta a Kereszténydemokrata Unió elnökének lemondása. De talán helyesebb lenne azt mondani, hogy Annegret Kramp-Karrenbauert (AKK) megbuktatták. A látszólagos okok egészen a náci múlttól való félelemig juttatják az olvasót, ám ennél többről van szó. Egyrészt felrobbant a nagy német kormánykoalíció; szinte kizárt, hogy a következő választásokon a CDU/CSU-blokk az SPD-vel fogjon össze; és esélyt kaphatnak akár a Zöldek is, hogy hatalomközelbe kerüljenek. Még fontosabb viszont, hogy Merkel hatalmának megrendülése és befolyásának zsugorodása nem csak németföldön okozott hatalmi vákuumot – uniós szinten a Macron által fémjelzett hatalmi blokk vette át az aktívabb szerepet. A németeknek, úgy tűnik, elege lett ebből, és gondoskodtak arról, hogy a gyengekezű AKK eltávolításával potensebb vezetés jöjjön a posztmerkeli Berlinben.

Már az ókorban számos hatalomnak kellett megküzdenie kisebb-nagyobb intenzitású járványokkal, amik nem ritkán teljesen átírták egy adott város, nép vagy hadjárat történelmét. A mai helyzet fényében érdemes áttekinteni, milyen politikai következményekkel jártak korábbi korok ragályai.