Morvay Péter

1575 Cikk

2014. 11. 28. (XVIII/48)

Az idő Irán szövetségese

Az idő Irán szövetségese

Újra meghosszabbították a nagyhatalmak és Irán között zajló atomtárgyalások határidejét, miután a végleges megállapodásra kitűzött november 24-ei dátumra nem sikerült tető alá hozni az egyezményt. Bár Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megfogalmazása szerint „ha nincs egyezmény, az jobb, mint egy rossz alku”, az elemzők szerint az újabb haladékkal Irán járt jobban.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 12. 05. (XVIII/49)

Netanjahu új lapot kért

Netanjahu új lapot kért

„Egy országot nem lehet úgy vezetni, hogy az ellenzék a kormányon belül működik” - mondta Benjamin Netanjahu, miután egyértelművé tette, hogy előrehozott választásokon akarja megerősíteni pozícióját, előreláthatólag 2015 márciusában. Ezzel a harmadik Netanjahu-kormány alig 20 hónapos kormányzás után szűnik meg, ami még a szokottnál sűrűbb izraeli választási naptárban is szinte rekord rövidnek számít. Az ellenzék szerint az előrehozott választás kizárólag arról szól majd, hogy a választók végleg hazaküldik-e a veterán kormányfőt.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 12. 05. (XVIII/49)

Mekka felé

Új ökumenizmus bontakozik ki a keresztény világ és az iszlám között. Az angolszász sajtóban „kriszlamizmus”-ként emlegetett jelenségre Ferenc pápa isztambuli látogatása hívta fel a figyelmet, ahol a Kék mecsetben Mekka felé fordulva imádkozott. Az iszlám felé történő nyitás azonban nem korlátozódik csupán a katolikus egyházra, több evangéliumi keresztény vezető is szövetséget keres a muzulmán világgal. „Ma világtendencia a vallási pluralizmus, ami a különbözőségek helyett a vallások közösségét hirdeti” - mondta a Hetek kérdésére Cris Putnam amerikai valláskutató, aki úgy látja, hogy az egyházi vezetők befolyásuk növelése érdekében egyre inkább készek félretenni alapvető vallási nézeteiket is.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

2014. 11. 21. (XVIII/47)

Legyenek óvatosak Amerikával!

Legyenek óvatosak Amerikával!

Ellenkultúrát képviselő forradalmár - így jellemzi magát Twitter-profiljának nyitó oldalán Dr. Michael L. Brown amerikai vallástörténész, rádiós műsorvezető és számos sikeres könyv szerzője. Több műve magyarul is megjelent, köztük a teológiai antiszemitizmus történetéről írt könyve. Beszélgetésünkben Herzl Tivadartól indultunk és John Lennonon át Russel Crowe-ig jutottunk el.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 18 percElőfizetőknek

2014. 11. 21. (XVIII/47)

Baltás gyilkosok Jeruzsálemben

Baltás gyilkosok Jeruzsálemben

Négy rabbi és egy rendőr halt meg az egyik nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, ahová két palesztin terrorista tört be pisztollyal, késekkel és baltákkal felfegyverezve. A mészárlás - amelynek további nyolc sebesültje is van - még a sokat tapasztalt izraeli katasztrófa-elhárítókat is megdöbbentette: „Minden vérben úszott, a padsorok közötti vörös tócsákban imakönyvek hevertek” - idézte fel egyikük a látványt. A támadás az utóbbi hetek késeléses és autós merényleteinek sorában az eddigi legsúlyosabb volt. A terrorakciót világszerte elítélték, de az Európai Unió továbbra is Izraeltől vár engedményeket a palesztinok javára.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 11. 14. (XVIII/46)

Walesa: Magyarország fél bátor lépéseket tenni

Walesa: Magyarország fél bátor lépéseket tenni

1980-ban sokan dobogó szívvel hallgattuk a külföldi rádióadások híreit a gdanski sztrájkokról, majd a Szolidaritás mozgalom megalakulásáról. Láttuk a képeket, amelyeken egy harcsabajszú fiatalember kikényszerítette a hatalom képviselőitől, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek vele, és engedélyezzék a független szakszervezetek megalakulását. Az álom másfél év után, egy fagyos reggelen véget ért. 1981. december 13-án Jaruzelski tábornok szovjet tankok élén szükségállapotot hirdetett ki. Budapest és Prága után Gdansk és Varsó is az eltiport szabadságvágy jelképe lett. De a vereség csak átmeneti volt: tíz évvel később Lech Walesát választották az új, független Lengyelország elnökének. A rendszerváltás hősével Budapesten beszélgettem, abból az alkalomból, hogy a Parlamentben átvette az Antall József Tudásközpont által adományozott Visegrad Bridge-díjat.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2014. 11. 14. (XVIII/46)

Hogyan taktikázik Magyarország a két nagyhatalom között?

Hogyan taktikázik Magyarország a két nagyhatalom között?

Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy kitörhet-e új hidegháború Oroszország és az Egyesült Államok között. A kérdés természetesen elsősorban geopolitikai szempontból fontos, ám közvetve érinti Magyarországot is. Összeállításunkban arra keressük a választ, mennyire befolyásolja az Orbán-kormány mozgásterét, külföldi megítélését a nagyhatalmi tömbök közötti konfliktus, illetve lehet-e olyan tudatos nyugati stratégia, amely megpróbálja Magyarországot leválasztani Oroszországról, akár annak árán is, hogy belpolitikai válságot gerjeszt a kormány befolyásolására.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 6 percElőfizetőknek

2014. 11. 07. (XVIII/45)

Magyarics Tamás az amerikai–magyar kapcsolatok 200 évéről

Magyarics Tamás az amerikai–magyar kapcsolatok 200 évéről

„Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban” – így reagált a Hetek kérdésére Magyarics Tamás Amerika-szakértő a sajtóhírre, miszerint Orbán Viktor éppen az ő könyvét tanulmányozza az amerikai külpolitika mélyebb megértéséhez. A 2011 óta Írországban nagykövetként szolgáló Magyarics több mint 700 oldalas könyve, Az Egyesült Államok külpolitikájának története címmel szeptemberben jelent meg. A kötetből is kiderül, hogy Washington nem tekintette, és ma sem tekinti érdekszférájának Magyarországot, bármennyire szerettük volna ezt például 1956-ban: „A közép-európai térség önmagában soha nem volt fontos az amerikai politika számára. Mindig akkor értékelődött fel a régió, amikor a geopolitikai érdekek is szerepet kezdtek játszani” – mondja Magyarics Tamás.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 10 percElőfizetőknek

2014. 10. 31. (XVIII/44)

Évek óta gyűlt a panasz

Évek óta gyűlt a panasz

Ha a gigabájt alapú sarcot csak az amerikai beutazási-tilalom botrány „fedősztorijának” találta ki a kormány – mint azt többen feltételezik –, akkor azzal csak olajat öntöttek a tűzre. Azonban míg a netadó ügyében pusztán magának tehet szemrehányást a hatalom, hogy a világsajtó a véleményszabadságot törvényekkel korlátozó harmadik világbeli államokkal emlegeti egy sorban, a vízumgate esetében a történet több dimenziós. A Hetek amerikai források segítségével igyekezett megérteni, mit akar az ügyben az Egyesült Államok.

Morvay Péter / Belföld /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2014. 10. 22. (XVIII/43)

„Tudom, kik sározzák Magyarországot”

„Tudom, kik sározzák Magyarországot”

Szeptemberben jelent meg Németországban Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott. Az olvasók nem, főnökei azonban tudták, hogy kezdettől fogva kapcsolatot tartott a német hírszerzéssel is. Most a nyilvánosság előtt leplezte le önmagát és számos vezető kollegáját. Könyvében részletesen dokumentálta azt, miként korrumpálják a titkosszolgálatok, a lobbiszervezetek és a nagyvállalatok a tömegmédiát. Udo Ulfkotte a magyar sajtóban először a Heteknek mondta el történetét és azt is, miért nem tartja hitelesnek a nemzetközi sajtóban Magyarországról megjelenő képet.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 10 percElőfizetőknek

2014. 10. 10. (XVIII/41)

Stockholm a palesztinokra építi diplomáciai kampányát

Stockholm a palesztinokra építi diplomáciai kampányát

Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd. Vannak, akik az anticionista európai baloldal zászlóbontásaként értékelték a bejelentést, míg mások szerint csupán arról van szó, hogy Svédország önálló világpolitikai szereplő kíván lenni, és ehhez a fellépéshez kellett egy olyan bejelentés, amelyről előre lehetett tudni, hogy bejárja a világsajtót.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 10. 17. (XVIII/42)

Norvégiára mindenütt odafigyelnek

Norvégiára mindenütt odafigyelnek

„Ahol válság van a világon, ott felbukkan egy norvég is” – így jellemezte egyszer Geir Lundestad, a Nobel Intézet elnöke a nemzetközi konfliktuskezelésben kiemelkedő szerepet játszó skandináv ország aktivitását. Tény, hogy Norvégia nemcsak a közel-keleti békeközvetítésben játszott kiemelkedő szerepet, hanem a világ más térségeiben – Dél-Amerikától a Csendes-óceánig – is közvetített egymással háborús viszonyban álló felek között. Hogy miért vállalja Norvégia az ezzel járó erőfeszítéseket és költségeket? Többek között az ország protestáns tradíciója miatt, ami célul tűzi ki, hogy „békesség legyen a földön” – mondta lapunknak Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete, aki az utóbbi hetekben a civil szervezetek és a kormány közötti vita kapcsán többször szerepelt a nyilvánosság előtt. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy miért van Norvégiának méretéhez képest kiemelkedően nagy szerepe és tekintélye a nemzetközi életben.

Morvay Péter / Háttér /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2014. 10. 17. (XVIII/42)

Rakéták után segélylicit

Rakéták után segélylicit

Az egy főre jutó nemzetközi segélyek tekintetében eddig is a Palesztin Hatóság kapta a világon a legnagyobb támogatást, ám most abszolút összegben is az első helyre kerültek, miután a kairói donorkonferencián újabb 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel a részt vevő országok. (Ez az összeg mintegy 1300 milliárd forint, ami az idei évre tervezett magyar költségvetési hiány másfélszeresének felel meg, és 330-szorosa a viták kereszttüzébe került magyarországi civileknek szánt Norvég Alapnak). Elemzők szerint a pénzáradat csak megerősítheti az eddig vallott palesztin stratégiát, hogy reformok és gazdasági programok helyett továbbra is a legjobb hozamú befektetés az Izraellel szembeni konfrontáció és terror.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Hollywood és a mártírok vére

Hollywood és a mártírok vére

„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni. Kiszolgálják a célközönséget, hogy piacot nyerjenek, más nem számít” – állítja Mark Rutland amerikai vallástörténész, az Oral Roberts Egyetem (ORU) volt igazgatója, aki szerint az Egyesült Államokban ma nincs senki, aki morális vezetőként Billy Graham helyére léphetne, de úgy látja, hogy – bár sokat kopott a hagyományos értékek vonzereje – ma sem választanának meg elnöknek olyan jelöltet, aki ateistának vallja magát. Mark Rutlanddel Budapesten beszélgettünk. Előzetes az Új Exodus magazin őszi számában megjelenő interjúból.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 10. 03. (XVIII/40)

Netanjahu: Irán az igazi Iszlám Állam

Netanjahu: Irán az igazi Iszlám Állam

„Azért jöttem Jeruzsálemből, hogy a népem, Izrael népe nevében szóljak, azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell néznünk, … és leleplezzem azokat az arcátlan hazugságokat, amelyek erről a pódiumról hangzottak el országom és az azt védelmező bátor katonák ellen” — így kezdte az ENSZ őszi ülésszakán elmondott beszédét Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Mahmúd Abbász palesztin és Hasszán Roháni iráni vezető felszólalására utalva. „Van egy mondás, miszerint ha nem állítunk meg egy hazug embert 24 órán belül, a hazugságai ténnyé válnak. És ez történt Netanjahuval” — üzente vissza Száeb Erekát palesztin főtárgyaló.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 09. 19. (XVIII/38)

Jólét, bevándorlók nélkül

Jólét, bevándorlók nélkül

„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója. Kent Ekeroth annak kapcsán beszélt erről, hogy a Jobbik szócsöveként működő neonáci hírportál az európai „jobboldali radikálisok” újabb nagy sikereként számolt be arról, hogy a Svéd Demokraták (SD) több mint tizenhárom százalékos eredménnyel a harmadik legnagyobb párttá váltak Svédországban. A választáson a szociáldemokraták győztek, így a baloldalnak nyolc év ellenzéki lét után sikerült visszatérni.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 09. 19. (XVIII/38)

Függetlenséggel az egységért

Függetlenséggel az egységért

Kurdisztántól Texasig a világ számos pontján figyelnek a skót függetlenségről szóló népszavazásra azok a pártok és mozgalmak, amelyek a nemzet nélküli etnikumok és kulturális-politikai közösségek érdekeit képviselik. Egyedül a brüsszeli központú Európai Szabadság Szövetség (European Free Alliance, EFA) 40 különböző autonómia törekvést tart nyilván, és ezekben a politikai szempontból kockázatosnak tekintett kelet-európai igények nincsenek is benne. Az utóbbi években egyértelműen felerősödtek a függetlenségi mozgalmak, de kérdés, hogy a folyamat Európa balkanizálódásához vezet – amint azt George Robertson volt NATO-főtitkár prognosztizálta – vagy éppen ellenkezőleg: a „népek Európájához”, egy sokszínű, de egységes unióhoz , ahogyan az EFA alelnöke, a baszk autonóm parlament volt tagja, Lorena Lopez de Lacalle állította lapunknak.

Morvay Péter / Háttér /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2014. 09. 12. (XVIII/37)

Nem maradt ellenségkép nélkül a NATO

Nem maradt ellenségkép nélkül a NATO

Új életet próbáltak lehelni a NATO-vezetők walesi csúcstalálkozójukon a katonai szövetségbe, amelyet sokan a huszadik század letűnt relikviájának tekintenek. Ehhez kapóra jött Vlagyimir Putyin „újorosz” politikája, amely két évtized után újra ellenségképet kínál a NATO számára, valamint az Iszlám Állam, amely jelenleg ugyan kívül esik a szövetség területi illetékességén, de fenyegetései és leplezetlen brutalitása miatt szintén alkalmas az összefogás indoklására. A csúcstalálkozó nyomán valóban új lendületet kapott az Észak-atlanti szerződés Szervezete - legalábbis, ami a retorikát illeti.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2014. 05. 09. (XVIII/19)

Gdanski ács fia lett Európa elnöke

Gdanski ács fia lett Európa elnöke

Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik. Most Herman Van Rompuy utódjaként az Európai Tanács elnöke (az unió nem hivatalos első számú vezetője) lesz, míg Federica Mogherini olasz külügyminiszter Catherine Ashton bárónő helyére lép az unió külügyi főképviselőjeként. Bár a 2009-ben a Lisszaboni Szerződés alapján létrehozott pozíciókhoz járó feladatkörök nem változnak, az új tisztviselők személyisége elődeikéhez képest több színt hozhat a nemzetközi életbe.

Morvay Péter / Külföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

Henry Kissinger elemzése korunk legnagyobb válságáról

Henry Kissinger elemzése korunk legnagyobb válságáról

Tavaly nyáron New Yorkban egy gálavacsorán nemzetközi katonai és hírszerzési vezetők beszélgettek arról, hogyan zajlik majd a Szíria elleni katonai csapás, amely elkerülhetetlennek látszott, miután az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be ellenfeleivel szemben. A vacsorán ott volt Henry Kissinger is, aki egy darabig hallgatott, majd csendben meg-jegyezte, hogy szerinte Oroszország váratlan ajánlattal áll elő a válság megoldására, miután Moszkvának ugyanúgy érdeke elzárni a tömegpusztító fegyvereket a terroristák elől, mint Washingtonnak. Két hét múlva pontosan ez történt, amiből két következtetés adódik: vagy azért, mert – ahogyan erről sokan meg vannak győződve – a világpolitikát ma is Kissinger mozgatja a színfalak mögött, vagy mert a 91 éves veterán diplomata reálisabban látja az eseményeket, mint számos szakember.

Morvay Péter / Hit és értékek /Olvasási idő: 11 percElőfizetőknek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2026 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!