Teljes eltűnés fenyegeti az iraki vallási kisebbségeket, nemcsak a keresztényeket, de többek között a síita vallású shabaq közösséget és a zoroasztriánus Ahl-e-Haqq csoportot is. Az életüket és vagyonukat fenyegető szunnita Iszlám Állam mellett ugyanis a síita kormány is minden eszközzel igyekszik ellehetetlení­teni őket, ráadásul Kurdisztán, ahová egy jobb élet reményében menekülnek, meg­tagadja tőlük az alapvető emberi jogok gyakorlásának lehetőségét is a Minority Rights Group Inter­national (MRG) össze­fogla­ló riportja szerint.

Csak szünetelt eddig a szerb–albán konfliktus, és egy kicsi szikra is elég, hogy újra lángra lobbanjon a nyílt ellenségeskedés. Egyelőre csak gyújtogatás formájában. Szerbiában, ahol a „balhét” látszólag a szerb–albán Európa-bajnoki selejtezőn megjelent albán zászló indította el. Számos előjele volt már a konfliktus erősödésének. A mérkőzés olyan agresszióhullámot indított el, amelynek célkeresztjében az albán pékségek állnak, de támadás érte a szabadkai dzsámit is.

A világ szegényebb nemzeteit évente legalább egybillió dollárral károsítják meg a természeti erőforrásaikkal való kétes ügyletek, fantom­cégek, pénzmosások és adócsalások – áll a globális szegénységnek és járványoknak hadat üzenő ONE Kampány szeptemberi jelentésében. Ez a pénz pedig túlnyomórészt a leggazdagabb országok zsebébe vándorol.

Több ezer román napszámost kényszerítenek szexrabszolgaságra a munkaadóik Szicíliában. A nőket szörnyű körülmények között tartják fogva, nap mint nap megfélemlítik és szexuálisan bántalmazzák őket. Az eset az olasz sajtóban és a parlamentben is nagy felháborodást keltett.

A független ukrán állam története legnehezebb időszakának parlamenti választására fog sor kerülni október 26-án. A közvélemény-kutatásokat vezető tömörülés, a jelenlegi elnök jobbközép pártszövetsége „Élj új életet!” jeligével kívánja megnyerni a választásokat, ennek jegyében olyan átvilágítási és korrupcióellenes törvényeket fogadtak el, amelyekkel, ha betartják, valóban új élet kezdődhet Ukrajnában. A kérdés csak az, hogy a szándékot a megvalósítás tudja-e követni.

A WHO jelenleg világszerte 9216 megbetegedést tart számon, ebből eddig 4555 végződött halállal. Az Ebola túlnyomórészt három nyugat-afrikai országban tombol: Libériában, Sierra Leonéban és Guineában. Dr. Isabelle Nuttall, a WHO afrikai vezetője szerint 427 egészségügyi dolgozó fertőződött meg, és 236-an haltak meg eddig. A három egymással határos országból terjedt tovább a vírus Nigériára és Szenegálra, ám ez a két állam már hivatalosan is ebolamentes.

Televíziós beszédben nyugtatta Barack Obama az amerikaiakat, hogy nem lehet járványról beszélni az Ebola kapcsán, és felesleges pánikba esni, mert a betegség – az influenzával szemben – nem terjed a levegőben. Mindeközben a kormányzat orvosbiológiai kutatásokért felelős szerve a múlt héten utasítást adott az egyetlen rendelkezésre álló gyógyszer, a ZMapp ipari méretű gyártására. Egyidejűleg gyorsított eljárásban zajlik a GSK vakcinájának a fejlesztése is.

Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát.

Korábbi kormányok már azzal megégették magukat, ha vizitdíjat vezettek be, az a vád érte őket, hogy fizetőssé kívánják tenni az egészségügyet. Ehhez képest érdekes igazán, hogy a Fidesznek most „zokszó nélkül” sikerülhet becsatornázni fizetős szolgáltatásokat az állami egészségügyi rendszerbe. A kritikusok „gazdag” és „szegény” betegek igazságtalan megkülönböztetését vetítik előre. Az elképzeléseket kidolgozó Magyar Kórházszövetség szerint azonban szó sincs erről, végre kezelhetők lesznek a magyar egészségügy alapproblémái.

Eldőlt a szakközépiskolák sorsa: jövőre a szakiskolákkal együtt egy „homogén szakképzési intézményrendszerbe” olvasztják be őket, az NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) fennhatósága alatt. A kormány növeli a szakmunkások tömegét, visszavágja a gimnáziumi érettségizők s így a diplomások számát is.

Szeptemberben jelent meg Németországban  Udo Ulfkotte könyve Megvásárolt újságírók - Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát? címmel. A szerző 17 éven át volt a legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója a Közel-Keleten, és az újság politikai szerkesztőjeként is dolgozott. Az olvasók nem, főnökei azonban tudták, hogy kezdettől fogva kapcsolatot tartott a német hírszerzéssel is. Most a nyilvánosság előtt leplezte le önmagát és számos vezető kollegáját. Könyvében részletesen dokumentálta azt, miként korrumpálják a titkosszolgálatok, a lobbiszervezetek és a nagyvállalatok a tömegmédiát. Udo Ulfkotte a magyar sajtóban először a Heteknek mondta el történetét és azt is, miért nem tartja hitelesnek a nemzetközi sajtóban Magyarországról megjelenő képet.

Az 1956-os magyarországi forradalomról már az események idején, s azt követően pedig különösen sok publikáció, cikk és könyv született Franciaországban: részben magyar, részben francia szerzők tollából a legkülönbözőbb politikai-ideológiai nézetek jegyében. A már akkor is az évtizedek óta franciaországi száműzetésben élő, nagy tekintélyű, magyar származású újságíró és történész, Fejtő Ferenc volt az első, aki a francia újságolvasók és a szellemi élet elé tárta a magyar forradalom „igazságát”.

Négy év alatt mintegy 3 millió dollárnyi gyémántot bányászott Afrikában egy magyar cég. Nem is akárhol: a korábban véres polgárháborúja, manapság pedig a pusztító Ebola-vírus miatt hírhedt Sierra Leonéban hallhattunk róla a hírekben. Kapitány János, a TransWorld Diamond Zrt. vezérigazgatója mindezekkel együtt azt mondja, a nyugat-afrikai ország az egyik legjobb befektetési terep – és nem csak gyémántbányászok számára. Volt miről beszélgetnünk.

A magyar emigráció rádiós műsorai Amerikától Új-Zélandig a kultúra és a nyelv ápolása mellett politikai motivációval és feladatvállalással születtek meg és működtek az évek során. Az 1956-ban elmenekült értelmiségiek, politikusok, szabadság-harcosok hihetetlen gyorsasággal alakították meg szervezeteiket, és kapcsolódtak be a rádiós életbe. A helyi jellegzetességektől függetlenül mindegyik kontinens adásaira jellemző, hogy a magyarság ti-pikusan az ’56-os generáció hangján szól még ma is. Lapunknak az ausztrál állami multikulturális rádió brisbane-i szerkesztője, Szalisznyóné Gárdonyi Lili mondja el kivándorlásának történetét.

Nem valószínű, hogy az Ebola képes lesz annyi áldozatot szedni, mint a krónikus magány, mely ugyanúgy lehet a korai halál okozója, mint naponta tizenöt szál cigaretta elszívása, valamint kétszer olyan veszélyes, mint az elhízás. Egyre többen vélik úgy, hogy századunkban a magányosság korát éljük, az emberiség létezése óta az első kísérletet tesszük arra, hogy minél kevesebb társadalmi interakcióval éljünk teljes életet, erre azonban, ha nem figyelünk, mentális és fizikai egészségünket is ráfizethetjük.

A technológiai újítások epicentrumának számító amerikai Szilícium-völgyben új folyamatok kezdenek kirajzolódni. Egyre több kritika éri az ifjabb generációt, ugyanis úgy tűnik, hogy legújabb kezdeményezéseik sokkal inkább öncélúak, mintsem közhasznúak.

„A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérde­kesebb speczialitása.” – nyilatkozta Jókai Mór 1893. február 15-én, amikor a szolgáltatás a világon elsőként megszólalt Magyarországon.

Az őszi hónapok beköszöntével a mozgás, túrázás mellett szezonális gyümölcsök fogyasztásával is kiválóan erősíthetjük  immunrendszerünket. Különösen ilyenkor érdemes odafigyelni a vitamin- és ásványi anyag bevitelre. Amilyen gyakran csak lehet, kerüljön az asztalra tipikus szezonális zöldség és gyümölcs, például a kék szilva, mely az őszi gyümölcskosár üde színfoltja.

Az életemben volt egy periódus, amikor egyáltalán nem olvastam. Most fél év alatt körülbelül tizenöt könyvet olvastam el, úgyhogy megint rákaptam az ízére.” „A kislányomnak szoktam olvasni, minden nap olvasok neki esti mesét.” „Viszonylag mindenevő vagyok, valamikor cím alapján választok, de olyan is van, hogy ismerőseim ajánlanak” – avat be olvasási szokásaiba Zoltán, Judit és Erika. Az olvasás szeretetén túl az is közös bennük, hogy mindhárman vakok.

Ausztria leglátogatottabb turistaparadicsoma Salzburg tartomány, melynek fővárosa Salzburg, 1997 óta a világörökség része. Földünk egyik legszebb városát a sajtok, a sör, a Mozart Kugel és A muzsika hangja városának is tartják. A város környékén pedig melegebb időben több száz bicikli- és gyalogostúra lehetőség, míg ősztől kezdődően a téli sportok szerelmeseit várják a helyiek.