A svéd választók két markáns üzenetet közöltek a vasárnapi szavazással: nem kérnek a jóléti államot megnyirbáló gazdaságpolitikából és a szinte korlátlan letelepedési lehetőséget kínáló bevándorlási politikából sem. Az előbbi reformot a svéd szociáldemokraták hirdették meg, míg az utóbbit a programjukat a bevándorlás radikális korlátozására építő jobboldali svéd demokraták. Így ez a két párt tekintheti magát a választások győztesének, ami távolról sem jelenti azt, hogy hajlandók lennének együttműködni, sőt. Stefan Löfven, a harmincegy százalékot szerzett baloldali párt vezetője – annak ellenére, hogy a természetes szövetségesnek tekintett zöldekkel és egy további kisebb baloldali párttal együtt sem érik el az ötven százalékot – kizárta az együttműködést a Svéd Demokratákkal, akik szintén elfogadhatatlannak tartják azt, hogy az új kormánypárt tovább akarja növelni a bevándorlóknak nyújtott kedvezményeket.
A svédek 2006-ig hetven éven át folyamatosan a baloldalt tartották hatalomban, és nyolc évnyi kísérletezés után most visszatértek a „svéd modellhez”. A szociáldemokraták a társadalmi biztonságot kínálták a kampányban: garantált munkahelyeket az iskola elvégzése után kilencven napon belül az érettségizőknek és diplomásoknak, a szociális háló újbóli megerősítését, és a tehetősek adóterheinek visszaállítását arra a szintre, ahol a jobbközép kormányzása előtt voltak. A választók azzal is kifejezték nosztalgiájukat a korábbi balközép irány mellett, hogy nem szavaztak bizalmat az új erőként fellépő Feminista Párt számára, amely nem érte el a négy százalékos parlamenti bejutási küszöböt.
Az elmúlt két ciklusban a liberálisokkal és a Centrum Párttal közösen kormányzó jobbközép Mérsékelt Párt hiába ért el jelentős sikereket a gazdasági válság átvészelésében (a két százalék körüli gazdasági növekedés és a GDP alig több mint egy százalékát kitevő költségvetési hiány európai mércével jó teljesítménynek számít), ennek árát – többek között az oktatásra és a kórházi ellátásra fordított kiadások csökkentését, valamint a társadalmi különbségek növekedését – a svéd választók már nem akarták tovább vállalni. Az iskolai rendszer magas színvonalára büszke svédeket szó szerint megrázta az, amikor tavaly decemberben az OECD oktatási jelentése az általános iskolás tanulók körében jelentős teljesítménycsökkenést mutatott ki.
Szintén a jobbközép koalíció ellen hatott a bevándorlási politikájuk, amellyel kapcsolatban éppen a választások előtt jelentették be, hogy további könnyítéseket terveznek. Idén Svédországba több mint 127 ezer bevándorlót várnak, akik közül a többség – 80 ezren – politikai menedékjogot kér. A skandináv állam – bár földrajzilag a válságövezetektől az egyik legtávolabban fekvő ország – vonzó európai célpontnak számít a Szíriából, Eritreából, Szomáliából, Afganisztánból, Irakból bevándorlók számára.
„Mi vagyunk az egyetlen svéd párt, amely hajlandó szembenézni a bevándorlás problémáival” – nyilatkozta a Heteknek a Svéd Demokraták külügyi igazgatója. Kent Ekeroth szerint ennek köszönhetik látványos választási sikerüket, amellyel négy év alatt közel megháromszorozták támogatóik arányát. Már a májusi európai parlamenti választáson jól szerepeltek, de most az akkori tíz százalékos eredményüket is felülmúlva 13,1 százalékkal a harmadik helyet szerezték meg.
„Több mint egy évtizede hangsúlyozzuk, hogy a szabadjára engedett bevándorlás nagyon sokba kerül Svédország számára, gazdasági, biztonsági és nemzeti szempontból egyaránt” – mondta Ekeroth. „A választók azt látják, hogy miközben sokkal kevesebb pénz jut oktatásra, egészségügyre, a többségében harmadik világból érkező bevándorlók azonnal részesülnek a svéd jóléti állam lehetőségeiből. Emellett az embereket aggasztja az is, hogy a bevándorlók tömeges megjelenése évszázadok óta békés, idilli vidéki közösségeket dúl fel. Bár az országos média igyekszik ezt elhallgatni, a helyi lapok beszámolnak arról, hogy egyes helyeken milyen agresszívan lépnek fel az adófizetők pénzéből támogatott bevándorlók, akik láthatóan meg sem kísérelnek beilleszkedni a svéd társadalomba. És akkor nem is beszéltünk még a biztonsági kockázatokról” – állítja a Svéd Demokraták képviselője, aki azonban egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy megvalósíthatják az általuk javasolt bevándorlási reformot. A párt kilencven százalékkal szeretné csökkenteni a bevándorlási kvótát, ám erre ellenzékből nincs esélyük. Biztatónak látják azonban, hogy új választóikat kifejezetten a politikai centrumból sikerült megnyerniük. „A Mérsékelt Párt tíz százalékot vesztett, és a felmérések szerint ennek a tábornak a fele – közel öt százalék – ránk szavazott. A növekedés másik fele a baloldalról jött. Az emberek azt látják, hogy a két nagy párt egyike sem mer szembenézni a bevándorlás problémáival” – nyilatkozta Ekeroth, aki szerint nem a Svéd Demokraták, hanem éppenséggel az összes többi párt képvisel szélsőséges álláspontot ebben a kérdésben.
2014. 09. 19. (XVIII/38)
