Az amerikai–magyar kapcsolatok az elmúlt hetekben a kitiltási ügy kapcsán a figyelem középpontjába kerültek, így könyve – bár természetesen ezzel a napi aktualitással nem foglalkozik – segíthet a párbeszéd és egymás jobb megértésében. Személyesen is kért tanácsot öntől a kormányfő?
– Nem. Megtisztelő, hogy a könyvem eljutott a miniszterelnök úrhoz, de ezen túlmenően személyesen nem kerestek meg tanácsokért. Nagykövetként a szokásos diplomáciai úton küldöm a jelentéseimet, amelyek elsősorban Írországgal és az Európai Uniót érintő kérdésekkel foglalkoznak. Nincs személyes tanácsadói szerepem a Miniszterelnöki Hivatalban.
A most zajló vita – különösen az azt kísérő némely reakció – felhívta a figyelmet arra, hogy milyen mély félreértések és előítéletek rögzültek Amerikával kapcsolatban a magyar közvéleményben. Pedig ezek a kapcsolatok szinte egyidősek az Egyesült Államokkal. Hogyan fedezte fel egymást a két ország?
– Magyarországon előbb ébredt fel az érdeklődés az Egyesült Államok iránt, mint viszont. Az amerikai politikai berendezkedés már a reformkorban élénk érdeklődést váltott ki idehaza. Több magyar utazó járt a tengerentúlon, akik beszámolót készítettek élményeikről, köztük Bölöni Farkas Sándor és Haraszthy Ágoston. Az akkoriban induló lapokban is rendszeresen megjelentek Amerikával kapcsolatos hírek, szinte mindig pozitív kicsengéssel.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »