A napokban tárgyaltak Kairóban a gázai újjáépítési programról. Ennek a segélyakciónak is Norvégia a diplomáciai kezdeményezője. Nem ábrándultak ki a Közel-Keletből, miután az oslói békefolyamat az elmúlt húsz évben kudarcot vallott?
– Először is pontosítanék: a kairói találkozónak Egyiptom volt a házigazdája, ehhez csatlakozott Norvégia mint a donorkonferencia elnöke, és egyben az Európai Unió mellett a Palesztin Hatóság legnagyobb anyagi támogatója. Természetesen Norvégia számára már történelmi hagyomány a közel-keleti ügyekben való részvétel, mióta a kilencvenes évek elején kezdeményezője és házigazdája volt az oslói békefolyamatnak.
Bizonyos mértékben mindenki csalódott amiatt, hogy húsz év elteltével sem elérni, de még csak megközelíteni sem a közel-keleti végleges békemegállapodást. Az oslói szerződés egy lehetőséget kínált, amit a feleknek nem sikerült megragadni, és azóta drámai események történtek a térségben. De azért ne feledkezzünk el arról, hogy akkor ültek le először közvetlenül egymással tárgyalni a palesztinok és az izraeliek, és az oslói folyamatban fogalmazódott meg először a kétállami megoldás is.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2014. 10. 17. (XVIII/42)
