A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették. Tavaly szeptember 18-ára esett az őszi újév napja, pontosan egy héttel az Amerikát ért terrortámadás után. Azóta már nemcsak Izraelben, hanem nemzetközi méretekben is a terror leküzdése áll az első helyen a politikusok határidőnaplójában.

Tolerancia. Valóban fontos erény, a kérdés csak az, mire irányul. Hazánkban az utóbbi hónapokban zajló felvonulások (melegfelvonulás, Budapest Parádé), illetve a média bizonyos műsorai (Mónika Show, Claudia, illetve a leendő Big Brother) is mind arra "tanítanak", toleráljuk embertársaink nézeteit, szexuális beállítottságát, szokásait, hiszen ettől lesz a világ élhetőbb… Írásunk abba ad betekintést, tényleg az ígért paradicsom felé vezet-e mindez. 

Amikor eldöntöttük, hogy nyaralásunk színhelyéül a címben felsorolt városokat választjuk, még nem gondoltuk, milyen kalandok várnak ránk. Úti célunk Törökország volt. Meglepetéseink mindjárt a magyar határ után megkezdődtek: Jugoszláviában arcátlanul magas autópályadíjak, autópálya nélkül. Belgrádig komoly életveszélyben van az autós: tíz-húsz kilométerenként, vagyis minden jelentősebb bokorban az út szélén vadonatúj Peugeot 307-esekben feszítő közeg méri a sebességet, és büntet kegyetlenül. Alkudni is lehet náluk, csakúgy, mint az autópályadíjak esetében: a kulcsszó a fifti-fifti, avagy "polá-polá".  A magyarok által kissé lenézett Bulgáriában azonban már kellemesen csalódunk. Üdítően hat a mérsékelt úthasználati díj is, hiszen egész Bulgária területére mindössze húsz eurót kértek. Mivel sietünk, Szófiát nagy ívben elkerüljük (szó szerint: a tranzitot hatvan kilométeres körgyűr? vezeti el a várostól).

Zseniális kereskedők? Korukat évszázadokkal meghaladó gazdasági szakemberek? Netán a szociális Európa első úttörői, s a kontinens első multinacionális konszernjét felépítő, kitűnő vállalkozók? Avagy éppenséggel a sötét középkor értékrendjének legvégső védelmezői? A reformáció ádáz ellenségei és a keresztény hit dolgainak a Földön élt talán leggátlástalanabb kufárjai? Alighanem a történelemből jól ismert, híres augsburgi sváb kereskedőcsalád, a Fuggerek esetében a fenti kérdések mindegyike jogos és indokolt. Cikkünkben a Fuggerek, a középkor hírhedt bankárainak hétköznapjaiba nyújtunk egy rövid bepillantást.

Történelem és emlékezet ellentmondásos viszonyban áll egymással: nem minden emlékezet válik történelemmé, de minden történelem az emlékezetre épül. A Bibliával is egybehangzó tudományos megfigyelések szerint egy generáció sorsát meghatározó esemény általában negyven évvel megtörténte után válik "történeti ténnyé". A zsidóság második világháború alatt elszenvedett tragédiája, amit szimbolikusan az "egészen elégő áldozat" bibliai kifejezésével holokausztnak nevezünk, már csaknem ötven éve ellenáll a historizálódásnak, megrekedve az emlékezet és történelem határa közti senki földjén. 

A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész. A nemzetközi szerzőpáros a menny történetéről szóló művében azt dokumentálja, hogy az elmúlt négyezer év során minden nemzedéket élénken foglalkoztatott a Szentírásban elszórtan található, ám összességében jelentős számú utalás a "Mennyei Jeruzsálemre", "Isten országára", ahol – Jézus szavaival – "bőséges a jutalmuk" azoknak, akik odajutnak. Lapunk előző számában arról írtunk, miként váltak világhírűvé a Biblia szerzőinek gondolatai, látomásai a túlvilágról az ókorban. 

"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb". A utahi egyetem professzora, Colleen McDannel és a németországi Paderborn Egyetem vallástörténésze, Bernhard Lang nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy feltérképezze: milyen hatással voltak az elmúlt kétezer év történelmére, kultúrájára és közgondolkodására a mennyről szóló zsidó–keresztény tanítások és hagyomány. Az eredmény egy tudományos alaposságú, mégis lebilincselő könyv, amelyből persze jóval többet lehet megtudni a túlvilágról gondolkodó emberekről, mint magáról a mennyről.

"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«. A Föld korai történetéről egy televízióműsorban is szó volt, ahol az előadásban elhangzott: a Biblia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bolygónknak már Ádám előtt több aranykora lehetett. Mások ugyanakkor szintén a Biblia alapján ragaszkodnak ahhoz a – ma már mosolyt fakasztó – állásponthoz, miszerint a világmindenség plusz-mínusz nagyjából hatezer éves. Szívesen olvasnék erről a témáról többet, mivel érdekel – hobbi szinten – a régészet és a csillagászat is. Tisztelettel: D. András"

Emléktáblát avattak a tapolcai Csányi utcában vasárnap, a város mintegy nyolcszáz zsidó lakosa deportálásának évfordulóján. Tapolca első holokauszt-emléktáblájának felavatásán Dr. Grüll Tibor történész, a Szent Pál Akadémia tanára beszélt a város és az ország közelmúltjának tragikus és sötét hónapjairól, és azok máig tartó következményeiről.

A Time magazin amerikai kiadásának június 23-ai száma címlapon foglalkozik az apokalipszis témakörével. A cikksorozat kiindulópontját ezúttal nem egy hollywoodi "világvégefilm", hanem az az Amerikában bestsellerré vált könyvsorozat adja, amelynek tizedik része a napokban került az üzletekbe. Tim LaHaye hetvenhat éves amerikai prédikátor olyan sztárírókat körözött le, mint Tom Clancy és Stephen King, amikor a bibliai Jelenések könyvét alapul véve regényfolyamba kezdett Földünk utolsó napjairól. LaHaye részletes beszámolót ad egy apokaliptikus korról, amelynek előszele napjaink politikai és társadalmi jelenségeiben már érzékelhető is – véli az amerikai prédikátor.

Május 30-án este nyolc órakor a Szent István Bazilikában hálaadó misére került sor az elmúlt négy évért, amelynek végén imádkoztak a magát reformátusnak valló Orbán Viktor volt miniszterelnökért és családjáért is. A szertartást Kemenes Gábor nagykovácsi plébános vezette, aki elmondta, hogy a misét egy névtelen katolikus hívő rendelte meg. Az esemény sokakban megütközést keltett, mivel a miséről vallott katolikus és református felfogás homlokegyenest ellentétes egymással.

"Az állam és az egyház szétválasztása már megtörtént. Ezért most már az állam és az egyház együttműködését kell megvalósítanunk" – hallhattuk gyakran az elmúlt években. Sokan megkérdőjelezték az állam ideológiai semlegességének, illetve az állam és az egyház szétválasztásának elveit, mint amelyeknél már létezik korszer?bb, modernebb államelmélet is. Újra olyan állam igényét fogalmazták meg, amelyet valamiféle keresztény eszmeiség járna át.

Előzetes eszmei-elvi megfontolások helyett, bevezető gyanánt álljon itt egy megtörtént eset, amely a címben megjelölt téma bonyolultságát példázza, és szerénységre inti azt – elsősorban a cikk szerzőjét –, aki ezzel a kérdéssel foglalkozván hajlamosnak mutatkozik az elhamarkodott ítéletalkotásra is. Hozzávetőlegesen úgy két évvel ezelőtt Kereszténydemokrata Néppárt-i gyűlésre invitáltam egy távoli település lakóit. Helyi szervezet, vagyis megfelelő előkészítés híján kevesen jöttek, de igen aktívan vitatkoztak. S megjelent a falu plébánosa is. 

Kiújultak a világsajtóban a pápa esetleges lemondásáról szóló találgatások, miután a közelmúltban két tekintélyes bíboros is utalt II. János Pál idő előtti visszavonulásának lehetőségére. Egy ilyen döntés ugyanakkor komoly egyházjogi és teológiai kérdéseket is felvet.

A héten az egyik internetes hírportál jóvoltából Magyarországra is eljutott a legújabb apokaliptikus rémület, amely szerint a Földet egy év múlva súlyos, eddig példátlan méret? katasztrófa fenyegeti. A pusztító ezúttal nem a "millenium vírus", nem is a földönkívüliek támadása, hanem a Naprendszer eddig ismeretlen, tizedik bolygója, amely különös űrbeli pályáján 2003-ban elhalad a Föld mellett, miközben hatalmas gravitációs és mágneses túlerejénél fogva szó szerint a "feje tetejére állítja" bolygónkat. A vörös szín? X-bolygót állítólag már közepes méret? csillagvizsgálók is észlelték, ám a témáról szóló amerikai bestseller szerzője inkább ősi jövendölésekre és ma élő parafenomének vízióira alapozza állításait, természetesen feltüntetve a kozmikus apokalipszisre vonatkozó bibliai utalásokat is.

"Föl, gyermekek, tanulásra…" (Ady Endre) "A történelem legfőbb tanulsága, hogy a népek és kormányok soha semmit nem tanultak belőle" – írta százötven évvel ezelőtt Hegel. Nem volt igaza, hiszen éppen az ő szellemi öröksége példázza, mekkora hatást gyakorolhat a történetírás az utókorra. Többek közt a hegeli történetfilozófiának köszönhetjük a történelem raszszista-nacionalista interpretációját, amely a napóleoni háborúk és a hitleri birodalom összeomlása közötti időben szinte egyeduralkodóvá vált Nyugat-Európában, s ami nélkül a nácizmus létre sem jöhetett volna. 

"Ősrobbanásszer?" folyamatokat lát a jobboldalon Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, aki így utalt arra, hogy szerinte az utóbbi napokban "számon sem lehet már tartani, hányfajta kezdeményezés indult meg". Valóban: a héten zászlót bontottak az Áprilisi Ifjak, és a Világgazdaság értesülései szerint formálódik az Orbán Viktort "szellemi-lelki vezérként" pajzsra emelni készülő jobboldali tömegmozgalom is. A legújabb kori magyar belpolitikában új korszakot jelentő mozgósítás a két választási forduló között vette kezdetét.  A "Big Bang" a Testnevelési Egyetemen, majd a Kossuth téren történt. A mozgalmi lendületet a választási kudarc sem törte meg, sőt új célt tűzött a zömmel fiatalokból álló kezdeményezések elé. Ma még nem egyértelmű, hogy az új jobboldali egységmozgalom milyen néven alakul meg (erre vélhetően Orbán Viktor jövő hétre ígért, nagyszabású programadó beszédéből kaphatunk választ), azonban több jel utal arra, hogy az új nemzeti-keresztény kultusz ötletadói között vezető katolikus értelmiségiek fontos szerepet játszanak.

Ronald Mallett amerikai fizikus a napokban bejelentette, hogy sikerült olyan időgépet készítenie, amelynek segítségével egy kis anyagi részecske visszatérhet a jövőből. Mallett úgy véli, ősszel be is mutathatja időgépét a nagyobb nyilvánosságnak, mivel kísérletei rövidesen befejeződnek.