"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«. A Föld korai történetéről egy televízióműsorban is szó volt, ahol az előadásban elhangzott: a Biblia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bolygónknak már Ádám előtt több aranykora lehetett. Mások ugyanakkor szintén a Biblia alapján ragaszkodnak ahhoz a – ma már mosolyt fakasztó – állásponthoz, miszerint a világmindenség plusz-mínusz nagyjából hatezer éves. Szívesen olvasnék erről a témáról többet, mivel érdekel – hobbi szinten – a régészet és a csillagászat is. Tisztelettel: D. András"

Budapesten tartott előadást június közepén Simone Veil, a francia Holokauszt Emlékalapítvány elnöknője. Veil korábban francia miniszter és az Európai Parlament első elnöknője volt, és ma is az egyik legnagyobb köztiszteletnek örvendő közéleti személy Franciaországban. A Francia Intézetben tartott előadásában most először beszélt a koncentrációs táborokban átélt tapasztalatairól magyar közönség előtt. 

A tizenegy éves Galila Bugala a gilói végállomáson szállt fel a 32A jelzés? buszra. Az iskolába igyekvő ötödikes kislány szülei pontosan tizenegy évvel ezelőtt érkeztek Etiópiából. Galila már Izraelben látta meg a napvilágot. Ő volt a hétfői, 1996 óta a legsúlyosabb jeruzsálemi terrortámadás legfiatalabb áldozata. Harminchat órával később még fiatalabbak, egy másfél és egy kétéves kisgyermek testét roncsolta szét a következő gyilkos bombája, szintén Jeruzsálemben. A terrorista autóval érkezett a közeli Ramallahból, Jasszer Arafat fővárosából. Ő volt 2000 ősze, a palesztin terrorhullám kezdete óta a hetvenedik öngyilkos merénylő. Ők hetvenen öszszesen 220 izraelit öltek meg. További 325 izraeli halt meg, és 4152 sebesült meg a gépfegyveres tömegmészárlásokban, késelésekben, lincseléssel végződött emberrablásokban és az útszélről az elhaladó gépkocsikra zúdított lövésektől. 

Sir Winston Churchill és Magyarország címmel tartott Budapesten előadást John Lukacs, az Egyesült Államokban élő világhír? magyar történész. Lukacs profeszszor a kelet-európai rendszerváltás nehézségeire utalva lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy amint a boldogság megragadása feladat egy ember számára, úgy a szabadság is kihívás egy nemzetnek. 

Interjú Kepets Andrással, az Év Könyvkiadója, az Ulpius-ház vezetőjével

A héten az egyik internetes hírportál jóvoltából Magyarországra is eljutott a legújabb apokaliptikus rémület, amely szerint a Földet egy év múlva súlyos, eddig példátlan méret? katasztrófa fenyegeti. A pusztító ezúttal nem a "millenium vírus", nem is a földönkívüliek támadása, hanem a Naprendszer eddig ismeretlen, tizedik bolygója, amely különös űrbeli pályáján 2003-ban elhalad a Föld mellett, miközben hatalmas gravitációs és mágneses túlerejénél fogva szó szerint a "feje tetejére állítja" bolygónkat. A vörös szín? X-bolygót állítólag már közepes méret? csillagvizsgálók is észlelték, ám a témáról szóló amerikai bestseller szerzője inkább ősi jövendölésekre és ma élő parafenomének vízióira alapozza állításait, természetesen feltüntetve a kozmikus apokalipszisre vonatkozó bibliai utalásokat is.

"Ősrobbanásszer?" folyamatokat lát a jobboldalon Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, aki így utalt arra, hogy szerinte az utóbbi napokban "számon sem lehet már tartani, hányfajta kezdeményezés indult meg". Valóban: a héten zászlót bontottak az Áprilisi Ifjak, és a Világgazdaság értesülései szerint formálódik az Orbán Viktort "szellemi-lelki vezérként" pajzsra emelni készülő jobboldali tömegmozgalom is. A legújabb kori magyar belpolitikában új korszakot jelentő mozgósítás a két választási forduló között vette kezdetét.  A "Big Bang" a Testnevelési Egyetemen, majd a Kossuth téren történt. A mozgalmi lendületet a választási kudarc sem törte meg, sőt új célt tűzött a zömmel fiatalokból álló kezdeményezések elé. Ma még nem egyértelmű, hogy az új jobboldali egységmozgalom milyen néven alakul meg (erre vélhetően Orbán Viktor jövő hétre ígért, nagyszabású programadó beszédéből kaphatunk választ), azonban több jel utal arra, hogy az új nemzeti-keresztény kultusz ötletadói között vezető katolikus értelmiségiek fontos szerepet játszanak.

Eddig, úgy tűnik, sikeres volt a terroristák elrettentése a katonai akcióval – állítja a lapunknak nyilatkozó Salom Harari izraeli katonai hírszerzési szakértő. A nyugalmazott ezredes, aki több évtizeden keresztül szolgált elsősorban Ciszjordániában, úgy véli, hogy a világ nem érti, miért létkérdés Izrael számára a most folyó hadművelet sikere.

"Elhatároztam, hogy a nemzetet Don Juan Carlos de Borbón y Borbón hercegre mint utódomra hagyom…" – jelentette be 1969. július 22-én Spanyolország teljhatalmú vezetője, az akkor már több mint három évtizede a király nélküli királyság élén álló Franco tábornok. János Károly herceg elfogadta a felkérést, hogy a Caudillo (parancsnok) örököseként a Nemzeti Front alapeszméihez hűen szolgálja Spanyolország jövőjét. Amikor Franco halála után I. János Károly néven 1975-ben trónra lépett, megnyílt az út Spanyolország nemzetközi tekintélyének helyreállítása előtt. A spanyol katolikus egyház – miután régi törekvése, a monarchiához való visszatérés megvalósult – új célokat keresett és talált Európában. 

Felszállt a füst a Vatikánban: a héten bejelentették, hogy a pápa október 6-án Rómában szentté avatja az Opus Dei szerzetesrend spanyol alapítóját, Josemaría Escrivát. Az ünnepi eseményre több száz ezer zarándokot várnak a Vatikánba. Az Opus Dei "nagyon bátorítónak értékeli II. János Pál pápa támogatását" – nyilatkozta Javier Echevarria, a rend prelátusa a spanyol El Pais cím? lapnak. Elmúlt heti számunkban felidéztük a spanyol köztársaság válságához, majd a véres polgárháborúhoz vezető időszakot. A polgárháború kitörése után a spanyol katolikus egyház nem sokáig habozott, hogy melyik oldalra álljon: a püspöki kar 1937. július 1-jén kiadott pásztorlevelében kommunistaellenes keresztes háborúnak minősítette Franco tábornok harcát a köztársaságot védő baloldal ellen. Az újjáéledő spanyol militáns katolicizmus kínálta az ugródeszkát az Opus Dei alapítójának, hogy mozgalma számára előbb országos, majd nemzetközi tekintélyt építsen ki.

Azt tanácsolom a magyar választóknak, hogy éljenek a szabad társadalomban az állampolgárok számára a jogaik érvényesítéséhez rendelkezésre álló legfontosabb eszközzel: a titkos szavazással – mondta a héten magánlátogatáson Budapesten tartózkodó Tom Lantos. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti társelnöke a Hetek kérdésre kijelentette: a magyarországi szélsőséges jelenségek erősödése is azt jelzi, hogy régi adósság a budapesti Holokauszt Múzeum megnyitása. 

A vatikáni sajtóiroda e heti bejeletése szerint február 26-án közzéteszik az Opus Dei szerzetesrend alapítójának szentté avatási időpontját. II. János Pál 1992-ben avatta boldoggá a spanyol Josemaría Escrivá de Balaguert, akit egy januári konferencián a 20. század legjelentősebb katolikus személyiségeként méltatott. Escrivá mozgalma a spanyol polgárháborút megelőző években bontakozott ki, ezért életművének értékeléséhez célszer? röviden felidézni e viharos korszak történelmét.

A kereszténységen belül az elsőbbségért korán megindult a küzdelem. A püspökök a rivális irányzatokhoz tartozó hívők ezreit vádolták meg eretnekséggel, és ítéltették halálra a császárság hatóságaival – állítja nemrég magyarul is megjelent A kereszténység története cím? könyvében (Európa Könyvkiadó, 2001) Paul Johnson oxfordi történész, aki szerint nem az elterjedt vallások iránt toleráns Római Birodalom volt a keresztényüldözés kezdeményezője. A magukat az apostoli hit letéteményeseinek tekintő püspökök hittársaikat a legképtelenebb vádakkal jelentették fel a világi hivataloknál. A vádirathoz a felszámolni kívánt keresztény irányzatban kerestek olyan befolyással rendelkező embereket, akiket pénzzel vagy fenyegetéssel rábírtak arra, hogy volt testvéreik ellen vallomást tegyenek.

Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát. A várakozásokkal ellentétben az intézmény, különösen a királyi családok fiatal tagjainak a népszerűsége a kilencvenes évek óta egyre növekszik, az ifjú hercegeket a hollywoodi sztároknak kijáró rajongás kíséri milliók részéről. Kik ők, és milyen szerepet játszhatnak még az egységesülő kontinens jövőjének alakításában?

A 2001. esztendo szeptember 11-én véget ért. Vagy éppen akkor kezdodött el. Hiszen mire is emlékszünk az év elso nyolc hónapjából? Jószerivel semmire: fényévnyi távolságra tunnek azok a napok, amikor az Egyesült Államok elnöke még Bill Clinton volt, Izraelt Ehud Barak vezette, a Földmuvelési Minisztériumban pedig Torgyán József tartott sajtótájékoztatót. Blair maradt, Berlusconi visszajött. Milosevics és Szabadi börtönben vár az ítéletre. Indiában a föld indult meg, Tarpán a gát szakadt át. Genovában még az anarchista fiatalok tuntek a Nyugat legfobb ellenségeinek, át is hajtott egyikükön a rendordzsip. Miközben szeptember elején a durbani ENSZ-csúcson etnikai tisztogatással vádolták Izraelt, Mohamed Atta már megvásárolta az egy útra szóló jegyét a Bostonból induló járatra. 

Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás. Külföldről érkezett látogatóként már-már felfoghatatlan az az elszánt, szenvedélyes élni- és tenniakarás, amely az ellenség szóban és tettekben megnyilvánuló, pusztító gyűlölete ellenére ezekben a napokban (valójában több mint ötven éve) jellemzi az izraelieket. Különösen, amikor sokadszor fordul elő, hogy a világ által Nobel-békedíjjal ünnepelt Jasszer Arafat rendőrségének és karhatalmi osztagainak tagjai indulnak az emberirtásra, és a televízióban bemutatott pusztítás felett a palesztinok jelentős része örömünnepet ül. 

Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását. "A Mindenható bosszulja meg a véredet" – mondta Saron megrendülten a knesszetben tartott gyászbeszédében, amelyben megfogadta, hogy a "végsőkig folytatják a harcot" a terroristák ellen.