hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A királyok újra ászok
Van-e még adujuk az európai uralkodóknak?

2002. 01. 13.
Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát. A várakozásokkal ellentétben az intézmény, különösen a királyi családok fiatal tagjainak a népszerűsége a kilencvenes évek óta egyre növekszik, az ifjú hercegeket a hollywoodi sztároknak kijáró rajongás kíséri milliók részéről. Kik ők, és milyen szerepet játszhatnak még az egységesülő kontinens jövőjének alakításában?



Henri luxemburgi nagyherceg, János Károly spanyol király és fia Fülöp herceg, trónörökös Fotó: Reuters

A "királyok Európája" nemcsak fogalom: a leányait gondosan kiválogatott trónörökösökhöz férjhez adó hajdani Viktória királynőnek köszönhetően, akit "Európa nagymamájának" is neveztek, kontinensünkön a mai uralkodócsaládok mind rokonságban állnak egymással. Gyakorlati hatalmuk elé az alkotmány korlátokat állít, ám megmaradtak feudális címeik és előjogaik. Uralmuk forrása nem evilági: "Isten kegyelméből" uralkodnak, személyük a földi, állami joghatóságok számára sérthetetlen, utódlásukat kizárólag a vérségi, dinasztikus kapcsolatok határozzák meg, elhívásuk pedig az, hogy népük felett uralkodjanak.

A tíz európai monarchia szoros kapcsolatban áll az Európai Unióval: hét közülük (Belgium, Dánia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Hollandia és Svédország) tag; Lichtenstein, Norvégia és Monaco pedig, ha formálisan nem is része az EU-nak, gazdasági és politikai szempontból szintén az integráció céljait követi.

A legkisebb monarchia, Lichtenstein egyben a legrégibb is: jogilag a francia forradalom következtében széthullott középkori szent Német-római Birodalom egyetlen változatlan formában megmaradt tagja. Létezése mintegy jelképezi is a francia forradalom befejezetlenségét, hiszen a forradalom volt az, ami, úgy tűnt, visszafordíthatatlanul felszámolja a feudális Európa jelképeit, a dinasztiák uralmát. Ennek ellenére az emberi és polgári jogok nyilatkozatának több elve a mai napig nem érvényes az európai uralkodókra. A nyilatkozat első pontja kimondja, hogy az "emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak". A demokráciában nincsenek tehát születésből származó előjogok, senkit nem illet meg származásából eredően sérthetetlenség. A nyilatkozat alapján senki nem hivatkozhatna arra, hogy politikai, jogi hatalma természetfeletti eredetű. A népfelség elve kimondja, hogy "minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik". A mai uralkodók címeikben mégis hivatalosan megőrizték az ősi istenkirályság eszméjét idéző "Isten kegyelméből" való uralkodás kiváltságát, amely nem veszi figyelembe az emberi alkalmasságot, képességeket, csak a vér szerinti születést, és élethosszig tart.

A forradalom legfontosabb dokumentuma kimondja azt is, hogy "a társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi képviselőjét". Több mint 200 év elteltével ezt a követelést sem sikerült maradéktalanul megvalósítani: tovább él a sérthetetlenség középkori elve, amely kimondja: az uralkodót államfői funkciójában nem lehet megvádolni, sem beperelni, és senki nem kérheti rajta számon a cselekedeteit.

A középkori hagyomány él tovább az uralkodói címekben is. A puritánabbja, mint a belga uralkodó, az egyszer? "Őfelsége, II. Albert, a belgák királya, Belgium hercege" megszólításra hallgat. Ennél hangzatosabb a lichtensteini miniállam uralkodójának titulusa: "Ő hercegi fensége, II. János Ádám, Isten kegyelméből Liechtenstein uralkodó hercege". 



II. Arthur király?



Károly herceg az első, és fia Vilmos, a második számú trónörökös Fotó: Reuters

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!