– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a szélsőjobboldali, illetve hungarista szervezetek? – A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kötelessége, hogy az alkotmányos rendre, az ország biztonságára fenyegetést jelentő mozgalmak, tevékenységek ügyében vizsgálatot folytasson, ezeket ellenőrizze. Ez az, amit általában extrémista tevékenységnek neveznek.  Az extrémizmusnak több válfaja lehet; a politikai természetűtől az egyházi kereteket, formákat igénybe vevő vagy ezt kihasználni próbáló szélsőségekig terjedhet a skála. Az extrémizmus vizsgálatakor az NBH a mindenkori kormányoktól függetlenül végzi a munkáját. A magam részéről legalábbis nem tapasztalom, hogy a szélsőségek vizsgálatának lenne olyan módja, amely esetleg egy jobbközép kormányhoz, vagy amelyik a balközéphez kötődik. Egyébként ugyanazok az emberek végzik ezt a munkát most is, mint a kormányváltás előtt.

– Emlékeim szerint anarchistaként kezdted a pályafutásodat, ma pedig az egyik mértékadó napilap munkatársa vagy. Punk voltál? Hogyan jutottál el idáig?– Punk nem voltam. Németországban éltem több évet, ott ismertem meg az anarchizmus eszméjét. Tíz éven keresztül baloldali anarchista voltam, de ennek a baloldaliságnak nem volt köze az államszocialista, marxista-leninista őrülethez. 1992-93-ban radikálisan eltávolodtam a baloldaliságtól is és az anarchizmus legnagyobb részétől is, és libertárius lettem, ha ezt így leegyszerűsítve lehet mondani. Piacpárti, államellenes, liberális, szélsőségesen individualista. És az utóbbi néhány évben veszem észre magamon, hogy közeledem afelé, amit az Egyesült Államokban neokonzervatív érvelésnek neveznek. A Magyar Rádiónál kezdem hírszerkesztőként, aztán a Magyar Narancsnál, illetve az Élet és Irodalomnál folytattam. Ma a Népszabadság munkatársa vagyok.

Interjú Árpa Attilával, az RTL Klub egykori kreatív igazgatójával

Kevesen értik Magyarországon, hogy mennyire kardinális kérdés az, hogy sikerül-e uniós színvonalon létrehozni azt az intézményt, amely lehetővé teszi az EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások fogadását. A legutóbbi kormányszóvivői tájékoztató jól szemlélteteti az aránytévesztést. Míg a hazánk uniós csatlakozásának sikeréhez egyik legfontosabb intézmény létrehozását szokásos, szürke módon jelentették be, addig egy ehhez képest jelentéktelenebb ügyben, hogy hol lesz az úszó-Eb helyszíne, ábrákkal, pontos határidők feltüntetésével, légifelvételekkel tarkított, látványos és kreatív bemutatót tartottak. Pedig az úszó-Eb helyszínén felépetendő uszodakomplexum csupán 7 milliárd forintba kerül az államnak, viszont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jó működése évi 200 milliárd forint bevételt jelenthet a magyar agráriumnak.

Magyarország minden ígéret ellenére nettó befizető lehet az EU-ban, vagyis több pénzt fizethetünk, mint amennyit kapunk. Az elmúlt tizenegy év ugyanis nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az EU-s pénzek kiosztását lehetővé tennék. Az intézmények létrehozásáról szóló magyar tervek határidejét az Európai Bizottság szakértői megvalósíthatatlannak tartják. Amennyiben a baljóslatú előjelek valósággá válnak, azért a rendszerváltás óta valamennyi kormányt felelősség terheli majd.

Lapunk információ szerint óriási a felháborodás rendőri körökben a kedden történt rendőrgyilkosság kommunikációja kapcsán, mivel a "hétköznapi nyomozók" szerint a golyóálló mellénynek nem szabadna az éles helyzetekben dolgozó, úgynevezett "forró nyomos" rendőrök eszköztárából hiányoznia. Mint mondták: olyan ez, mint az ejtőernyősnek az ejtőernyő, az újságírónak a diktafon, vagy éppen az orvosnak a szike. Kriminálpszichológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendőrgyilkosság a bűnözők újabb lélektani fordulatát, mondhatni "gonoszabbá" válását jelzi, hiszen az elmúlt tizenhárom évben rendőrt bevetés közben nem gyilkoltak meg.

Tocsik-per, Várhegyi-per, metróper. Néhány nagy port kavart ügy a közelmúltból, melyek közös jellemzője, hogy tárgyalásaik különböző szakaszában egymással szöges ellentétben álló ítéletek születtek. Ez a tény pedig erősen rontja az emberek jogbiztonságba vetett hitét, ami már csak azért is sajnálatos, mert a szakemberek szerint az elmúlt években javultak a bíróságok mutatói: gyorsabb lett az ítél-kezés, és az esetek 90 százalékában a másodfokú bíróság helybenhagyja az első fokú döntést.

Minden idők legunalmasabb kongresszusa – értékelte lapunknak egy "mezei" választmányi tag az MSZP legutóbbi kongresszusát. S annyiban igaza is volt, hogy tét csak egy-két poszt esetében, és izgalom csak a párt felső köreiben volt némileg tapasztalható. Összegezve: lényegi változás nem történt. Konfrontációt csak Jánosi Györgytől, erős kritikát pedig Horn Gyulától hallhattunk. A választmányi tagoknak a folyosói beszélgetések során mindenkiről volt egy "kis rossz szavuk". De csak egy kicsi, és többször kiderült, hogy a kritikus éppen a "sajátját" – a saját támogatottját – bírálja.  Kovács László pártelnök és Jánosi György választmányi elnök beszédének feléig bírták a küldöttek a büfé nélküli létet. A mozgalmi életet kedvelők, mármint a büfébe ingázók aránya a hátsó sorok irányában exponenciálisan növekedett. A kávé ingyen, a sör hideg volt. A legkitartóbbnak persze a párt szűkebb vezetéséhez tartozók bizonyultak, akik a több órás ülésezés alatt helyükön maradtak – az első sorokban.

– A nemzetközi jog értelmében Magyarország melyik oldalon áll az iraki konfliktus tekintetében?– Nem így vetődik fel a kérdés, hiszen a nemzetközi jogban nem oldalak vannak. Az iraki konfliktus megértéséhez tudni érdemes, hogy létezik egy ENSZ-határozat, a 678-as számú, amely Kuvait Irak által való lerohanása után felhatalmazta az adott országokat, hogy fellépjenek a béke  kikényszerítése érdekében. Nem írták körül azt, hogy kik jogosultak fellépni, csak azt mondták: jogos Irakkal szemben az az akció, amely helyreállítja a térségben a békét, és leszereli az agresszort. Ezt követően született egy újabb határozat, a 687-es számú, amely – egyébként nem helyezte hatályon kívül az előbb említettet – új kötelezettségeket állapított meg az akció és a fegyverszünet megkötése után. Kimondta, hogy Iraknak le kell szerelnie a tömegpusztító vegyi és biológiai fegyvereket. 

Míg a fő áramlatot jelentő Kunczéék az SZDSZ elkisgazdásodásától óvtak, addig a rebellis Fodorék a liberális párt elfideszesedésére hívták fel a figyelmet. Röviden így foglalható össze az SZDSZ hétvégi kongresszusának a pulpitusról elhangzott, nem túl hízelgő üzenetváltása. A SZDSZ tagjainak jót tehetett a kormányváltás, mivel a kongreszszus előtt sorakozó autók "minősége" az országgyűlési választások előtti helyzethez képest igencsak feljavult. A korábbi kis és közepes szürke átlagautókhoz képest már felsőkategóriás járgányok is (újra) megjelentek a kongresszuson, igaz, árulkodó a fejlődés mibenléte: sok a BIT-es, azaz az állami rendszám. No persze, a miniszteri és államtitkári Audik is szépen mutattak a Dorottya udvar előtti placcon. Tehát már a kapuban látszik: kormányon az SZDSZ. 

Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület "baráti kör" tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai "hőzöngőknek" tartják. A második világháborút követően Szálasi – akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek – gondoskodott utódjáról. Az emigrációban élő hungaristák pedig gondoskodtak arról, hogy nyilaskeresztes mozgalom a mai napig létezzen Magyarországon – derült ki Tóth Tibor történészszel, a magyar nyilaskeresztes mozgalom kutatójával készített interjúnkból. 

Interjú Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkárával, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala vezetőjével.

Szabaddemokrata és szocialista politikusok egyaránt a közlekedésfejlesztési csomagot emelték ki elsőként mint a legfontosabbat a két párt fővárosban megkötött koalíciós szerződéséből. Bőhm András, az SZDSZ frakciójának vezetője szerint a Városháza működésében nem történik különösebb változás, míg Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint egy sor vitás kérdés megoldásával zökkenőmentesebb működés várható.

Magyarországon még nem tapasztalt méret? kommunikációs hadjárat veszi kezdetét december 1-jétől az uniós csatlakozás mellett. A Hetek birtokába került szakértői anyag, amely A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája (KS) címet viseli 254 oldalon keresztül mindenre kiterjedően taglalja azt, hogy az elkövetkezendő hónapokban mire számíthatunk. Az EU-propaganda a gazdasági várakozásokat hűteni, a közösséghez való tartozást viszont érzelmileg gazdagítani szeretné. A kampányszlogenek is erre rímelnek: "Az EU-tagság rólad szól", "Az EU eszmék és értékek közössége", "Gazdagítjuk az EU-t" – csak néhány a tanulmányban szereplő agitatív gondolatok közül.

Nagy manőverbe kezdett az MDF, hogy mérsékelt jobbközép párt voltát, a Fidesztől különböző politikáját sulykolja a közvéleménybe. Dávid Ibolya elnök vezényletével elmozdították a frakció éléről – a kritikusai által a Fidesz vazallusaként aposztrofált – Balsai Istvánt, és helyére Herényi Károlyt választották meg. Politológusok szerint rövid távon sikeres lehet a szocialisták azon törekvése, hogy "engedik" megerősödni az MDF-et a Fidesz rovására, egy túlzottan erős MDF azonban kiütheti az SZDSZ-t a "királycsináló", a mérleg nyelve pozícióból, ami hosszú távon mégis az MSZP helyzetét nehezítheti meg. 

– Medgyessy Péter még a választás előtt a szocialista párt olyan "intézményének" nevezte Önt, akinek segítségére feltétlenül számít. Nem telt bele sok idő, és tényleg szüksége lett a segítségre: a kémügy kirobbanásakor állítólag Ön oldotta meg a koalíciós válságot. – Nem válságról beszélnék, hanem rendezésről, de semmiképpen sem kémügyről. Engem is váratlanul ért az SZDSZ bizalmatlansága Medgyessy Péterrel szemben, amit azért tartottam elfogadhatatlannak, mert a miniszterelnök múltja ismert lehetett előttük, többek között egy MIÉP-képviselő parlamenti felszólalásából, valamint egy lapinterjúból. Nem volt tehát olyan újdonság, ami indokolttá tette volna az SZDSZ eljárását. Azzal sem vetettek számot, hogy az MSZP részéről Medgyessynek nincs alternatívája, s lemondásával új választások kiírására kényszerültünk volna. De először az MSZP-frakció rendkívüli ülésén javasoltam bizalmi szavazást, s kiderült, hogy a képviselőink egyöntetűen támogatják a miniszterelnököt. Ezután kellett meggyőzni a szabaddemokratákat. Kérkedés nélkül megállapítható, szerepem azért lehetett fontos, mert számomra egyetlen pillanatra sem volt kétséges, hogy Medgyessy Péter jó miniszterelnök. 

Tragikus, hogy a magyar televíziózás jelen pillanatban főleg a kereskedelmi gagyi gyártására képes, a köztévé pedig válságban van – vélekedett lapunknak adott interjújában Sükösd Miklós médiaszociológus, a Közép-Európai Egyetem docense. A kutató szerint a túlélőshow-k azt sugallják, hogy a semmiért te is lehetsz sztár, nagymenő. A szereplők semmit nem csinálnak reggeltől estig, mégis országos sztárok lettek. Ez a világkép nagyon káros a fiatalok számára, hiszen azt sugallja, hogy befektetett energiamennyiség, tanulás, munka nélkül is sikeressé, országos hírűvé válhat az ember.

Legutóbb áprilisban tett meg ilyen hosszú utat Orbán Viktor. Ötvenöt település öt hét alatt, nyolcezer kilométer, és sokezres tömegek mindenütt. Ezúttal azonban elmaradt a jól végzett munka öröme. Pedig most sem fektetett kevesebb energiát a választási turnéba az exkormányfő, de míg áprilisban kimutathatóan javult a látogatások nyomán a jobboldal eredménye, addig az októberi eredmény szempontjából előfordulhatott, hogy ártott némely településen a látogatáskor még több ezer fős hallgatóságot vonzó beszéd. Úgy látszik, meghallgatták Orbán Viktort, de nem elég sokan hallgattak rá. 

Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint nem az itteni helyzetnek szól a döntés.