Hongkongi tudósok közelebb jutottak az ázsiai gyilkos tüdőgyulladás kórokozójának azonosításához. A súlyos, akut légzési szindrómának (SARS) elkeresztelt titokzatos tüdőgyulladás eredetét egyelőre nem ismerik, de a tudósok szerint vírus okozza a megbetegedést. Mivel a kórokozó a térségből érkező légiutasokon keresztül a többi kontinensre is átterjedt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) globális figyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy a járvány immár a Föld minden táján veszélyforrást jelent. Eddig több száz embernél diagnosztizálták a betegséget, amely halálos áldozatokat is követelt már, ám ezek száma egyelőre csak lassan kúszik felfelé.

Hongkongi tudósok közelebb jutottak az ázsiai gyilkos tüdőgyulladás kórokozójának azonosításához. A súlyos, akut légzési szindrómának (SARS) elkeresztelt titokzatos tüdőgyulladás eredetét egyelőre nem ismerik, de a tudósok szerint vírus okozza a megbetegedést. Mivel a kórokozó a térségből érkező légiutasokon keresztül a többi kontinensre is átterjedt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) globális figyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy a járvány immár a Föld minden táján veszélyforrást jelent. Eddig több száz embernél diagnosztizálták a betegséget, amely halálos áldozatokat is követelt már, ám ezek száma egyelőre csak lassan kúszik felfelé.

Szaddám védelmi tervének három célja lehet – véli Amir Taheri, a párizsi székhely? Politique Internationale szerkesztője. Az első a szövetségi erők előrehaladásának a lehetőségek szerinti lassítása. Szaddám ezt azzal próbálja elérni, hogy egy katonaszökevényeket is magába tömörítő menekülthullámot akar elindítani a Kuvaittal határos, sűrűn lakott déli tartományokban. A hétvége során a Szaladin elnevezés? negyedik hadtest alakulatait az iráni határ közelébe vonták, annak ellenére, hogy abból az irányból nem fenyeget támadás. A határ lezárásával Szaddám az állítólagos menekülteknek csak dél felé hagy menekülési útvonalat, mely a szövetségi erők irányában van.

Orosz megítélés szerint az Irak elleni támadásnak nemcsak a politikai, hanem a környezeti kockázatai is jelentősek – állítja a lapunknak nyilatkozó Alekszej Jablokov, az Orosz Környezetpolitikai Központ elnöke.

– A nemzetközi jog értelmében Magyarország melyik oldalon áll az iraki konfliktus tekintetében?– Nem így vetődik fel a kérdés, hiszen a nemzetközi jogban nem oldalak vannak. Az iraki konfliktus megértéséhez tudni érdemes, hogy létezik egy ENSZ-határozat, a 678-as számú, amely Kuvait Irak által való lerohanása után felhatalmazta az adott országokat, hogy fellépjenek a béke  kikényszerítése érdekében. Nem írták körül azt, hogy kik jogosultak fellépni, csak azt mondták: jogos Irakkal szemben az az akció, amely helyreállítja a térségben a békét, és leszereli az agresszort. Ezt követően született egy újabb határozat, a 687-es számú, amely – egyébként nem helyezte hatályon kívül az előbb említettet – új kötelezettségeket állapított meg az akció és a fegyverszünet megkötése után. Kimondta, hogy Iraknak le kell szerelnie a tömegpusztító vegyi és biológiai fegyvereket. 

Jelentős érdeklődés mellett számolt be szerdán Medgyessy Péter kormányfő az iraki konfliktussal kapcsolatos álláspontjáról az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt. Az ellenzéki képviselők több ponton is bírálták a kormány álláspontját, a kormánypárti politikusok támogatásukról biztosították Medgyessyéket.  A bizottsági meghallgatásra a tervek szerint kedden került volna sor, de Medgyessy Péter George Bush éjszakai – az iraki elnöknek ultimátumot adó – bejelentésére hivatkozva összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, és eseménytorlódás miatt lemondta a bizottsági meghallgatást. Németh Zsolt kedden ezt a megfutamodás jeleként értékelte. 

Nyugdíjba vonul Szalay István egyházügyi államtitkár. Utódjáról folyamatos totózás zajlik, befutónak pillanatnyilag egyik elődje, a Horn-kormányban e tisztséget betöltő Platthy Iván tűnik. Lapunk azonban úgy tudja: a lobbik harcában óránként változik a helyzet.