hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Sasok a nagy folyó mentén
Birodalmak a Közel-Keleten

2003. 03. 24.
Az ókori Közel-Kelet, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó köze az emberi történelem kezdete óta birodalmi vetélkedés tárgya. A Dániel könyvében feljegyzett négy birodalom közül kettő (a babilóni és a méd-perzsa) itt jött létre, de hiába próbált Nyugat felé terjeszkedni, Egyiptomnál és Kis-Ázsiánál tovább nem jutott. Nagy Sándor birodalmának kezdeménye ugyan a Balkán-félszigeten jött létre, mégis Keleten vitte véghez legnagyobb hódításait. A legutolsó világbirodalom, Róma viszont hiába próbálta tartósan megvetni lábát az Eufrátesz mentén, törekvése kudarcot vallott. Napjainkban sokan találgatják hogy vajon az Egyesült Államok lesz-e az első birodalom az emberiség történetében, amely mind a Nyugatot, mind a Keletet képes lesz tartósan befolyása alá vonni.



Az amerikai 101-es légideszant katonái Kuvaitban Fotók: Reuters

Alexandrosz álma



A "világbíró" Nagy Sándor mindössze tizenhárom év alatt végrehajtott hódításait (i. e. 336–323) már a kortársak is az egész világ meghódítási kísérleteként értékelték. Az athéniak a következő szavakkal vezették be egyik ekkoriban hozott rendeletüket: "Alexandrosznak, a thébaiak legyőzőjének, egész Ázsia és a lakott világ többi részei leigázójának, aki a helléneket az őket körülvevő félelmekből és nagy veszélyekből [megszabadította]…" Azt persze az athéniak is tudták, hogy nyugaton Makedónia és Egyiptom, keleten a Gangesz-folyó még nem az egész lakott világ, de a görögök mindig is híresek voltak nagyotmondásukról… 

Nagy Sándor egyik életrajzírója, Sir William Tarn szerint a makedón hadvezér valóban nem kisebb dologról álmodozott, mint az egész világ meghódításáról, és az emberiség egyesítéséről. A nemzeti királyságból világbirodalmat teremtő Alexandrosz keleti hadjárata eleinte a perzsák elleni bosszúhadjáratnak indult. Az ókori történetíró, Arrianosz szerint Perszepoliszban ("a perzsák városában") felgyújtotta Xerxész palotáját, ezzel jelezve, hogy boszszút állt Athén felgyújtásáért. (Más írók szerint részegen csinálta, amire egy kurtizán adott neki ötletet.) Ekbatanából visszaküldte a szövetséges görög csapatokat, s ettől kezdve személyes háborút vívott, melynek célja a Kelet teljes meghódítása, és a két világ politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális egyesítése volt. Alexandrosz nem értett egyet mesterének, Arisztotelésznek barbárokkal kapcsolatos elveivel, s "úgy akarta összekeverni az emberek életmódját, mint egy menyegzői vegyítő edényben a bort" – írja a római kori Plutarkhosz "Ale-xandrosz szerencséjéről" írott művében. 

De vajon megelégedett-e Nagy Sándor azzal, hogy csapataival egészen a Gangeszig jutott el? Aligha. Egy másik ókori történetíró, a szicíliai Diodórosz érdekes adalékot szolgáltat ehhez, mikor beszámol arról, hogy a hadvezér váratlanul bekövetkezett halála után a sátrában talált feljegyzések (hüpomnémata) között megtalálták egy nyugati hadjárat tervét, amely gyakorlatilag Hannibál Itália elleni támadásának ismert útvonalán hódította volna meg a Földközi-tenger nyugati medencéjét. Ha Alexandrosz terve megvalósul, a makedón csapatok Észak-Afrikán keresztülvonulva kelnek át Hispániába, majd onnan Gallia déli részén és az Alpokon átmasírozva rohanják le Itáliát, végül az Adriai-tengeren áthajóznak Épeiroszba, így jutva el útjuk végállomására: Makedóniába. Hogy a görög támadás veszélye valóban fennállhatott, azt mutatja, hogy még a római történetírás atyja, Titus Livius is felteszi a "történelmietlen" kérdést: mi lett volna, ha Nagy Sándor megtámadja Itáliát? Válasza persze egyértelm?: a rómaiak – ha nehezen is – legyőzték volna félelmetes ellenfelüket, hiszen ekkor már ők is kiváló hadvezérekkel rendelkeztek.



Róma és a Közel-Kelet 



Róma nemzeti költője, Vergilius, Juppiter szavain keresztül térben és időben határtalan uralmat ígért Rómának: "Nem lesz ettől kezdve határ térben, sem időben, / vég nélkül kapják birodalmuk." Az udvari poéta lelkes szavaiban az Augustus kori hivatalos propaganda tükröződik vissza. A princeps kőbe vésett életrajza, amely mindmáig hirdeti tetteit, e szavakkal kezdődik: "Az isteni Augustus tettei, amelyekkel a földkerekséget a római nép hatalma alá hajtotta…" A "földkerekség" a valóságban az Atlanti-óceántól a Taurus-hegységig, illetve a mai Szírián és Izraelen át a Vörös-tengerig húzódó hatalmas földterületet jelentette. A történetíró Livius józanabb a költőnél, mikor pontosan leírja a birodalom határait: "Hát Gades [a mai Cádiz] és a Vörös-tenger között nem az óceánig húztuk meg határainkat, amely a földkerekséget körülölelve határolja?" Igaz, rögvest utána azt is hozzáteszi: "és az egész emberi nem a római nevet tiszteli mindjárt az istenek után". Ez a mondat természetesen éppen úgy túlzás, mint a fentebb idézett athéni rendelet Nagy Sándorral kapcsolatos nagyzoló kijelentése.



Római katona síremléke Zeugmában, az Eufrátesz mentén 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!