hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Halálba küldi népét
Szaddám haditerve

2003. 03. 24.
Szaddám védelmi tervének három célja lehet – véli Amir Taheri, a párizsi székhely? Politique Internationale szerkesztője. Az első a szövetségi erők előrehaladásának a lehetőségek szerinti lassítása. Szaddám ezt azzal próbálja elérni, hogy egy katonaszökevényeket is magába tömörítő menekülthullámot akar elindítani a Kuvaittal határos, sűrűn lakott déli tartományokban. A hétvége során a Szaladin elnevezés? negyedik hadtest alakulatait az iráni határ közelébe vonták, annak ellenére, hogy abból az irányból nem fenyeget támadás. A határ lezárásával Szaddám az állítólagos menekülteknek csak dél felé hagy menekülési útvonalat, mely a szövetségi erők irányában van.



Bagdadi férfi. Az élő pajzs része Fotó: Reuters

Annak érdekében, hogy a lakosság körében pánikot keltsen, és ezzel arra kényszerítse őket, hogy Kuvait felé meneküljenek, bizonyos mértékig vegyi fegyverek bevetésével is megfenyegetheti őket, vagy ténylegesen be is vethet ilyeneket. Terve az, hogy a szövetségi csapatokat elárasztja a több százezernyi, törődést igénylő, megfélemlített iraki polgári lakosság.

Szaddám haditervének a második célja az, hogy leghűségesebb erőit az állandó hadsereg egységei mögé rejtse. Bizonyos értelemben Szaddám ágyútölteléknek használja fel az iraki hadsereget, és azt 

reméli, hogy az állandó hadsereg fogja elszenvedni az elkerülhetetlen veszteségeket, egyúttal jelentős veszteségeket okozva a szövetségi erőknek.

Szaddám harmadik célja pedig az, hogy a lehető legnagyobb mértékűvé tegye a polgári veszteségeket, és ettől reméli, hogy sikerül sokkolnia a világ, és különösen az Egyesült Államok közvéleményét, ez által még nagyobb ellenállást váltva ki a háborúval szemben. 

Ez ad magyarázatot arra is, hogy miért helyezte Szaddám a legnagyobb értékeit sűrűn lakott területekre. Városokban, mecsetekben, kórházudvarokon és iskolai játszótereken helyezte el a légvédelmi fegyvereit, a nehéztüzérségét és a tankjait. Szaddám parancsnokai előtt kijelentette: "Meglátjuk, hogy hány irakit lesznek képesek a támadók megölni." 

Szaddám négy katonai övezetre osztotta fel az országot, és minden övezet élére az egyik rokonát vagy bizalmasát állította. Annak ellenére, hogy a négy vezetőből kettő tábornoki rangot visel, egyik sem tudhat katonai karriert a háta mögött, még sorkatonai szolgálatot sem töltöttek be. Szerepük a politikai ellenőrzés, és annak biztosítása, hogy az állandó hadsereg ne tegyen önálló hadmozdulatokat (beleértve a rendszer megdöntésére irányuló mozgalmat is). A Szaddám által meghirdetett parancssorozatból még a védelmi minisztert, a hadsereg vezetőjét és a nemzet húsz legjelentősebb tábornokát is kizárták.

Ezek az előkészületek rávilágítanak arra, hogy milyen szűk Szaddám támogatói bázisa, ő maga pedig harminc év uralkodás után is inkább tűnik törzsfőnöknek, mint egy nemzet vezetőjének.

A kurd területeket, illetve a mosuli és a kirkuki olajmezőket is magába foglaló északi részek a rezsim második számú vezetője, Izzat Ibrahim al-Duri parancsnoksága alatt állnak. 

Szaddám észak felől nem vár jelentős támadást, mivel Törökország megtagadta hozzájárulását az amerikai és a vele szövetséges csapatok területén történő áthaladásához. Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért vonták ki nemrégiben Kirkukból a Köztársasági Gárda hadosztályát is magába tömörítő elit alakulatokat, és rendelték őket a Bagdadtól délre eső területekre.

Szaddám unokatestvérének, Ali-Hasszan al-Majidnak az irányítása alatt állnak azok a déli területek, ahol a háború kezdetén a harcok legnagyobb részére sor kerülhet. Majid "Vegyész Ali" néven is ismert, a kurdok ezreinek vegyi fegyverekkel történő lemészárlásában játszott szerepe miatt. Az irakiak többsége olyan pszichopatának tartja, aki képes arra, hogy nagyszámú civilt mészároljon le, és ezért a szövetségi erőkre hárítsa a felelősséget.

Irak síita hátországa, a Bagdadtól délre eső terület Szaddám sógorának, Mazban Khader Hadinak az irányítása alatt áll, akinek Karbalában lesz a főhadiszállása, ahol fegyvereinek egy részét Imam Husszein és Hazrat Abbas szentélyeiben helyezte el.

A szövetségi erőknek, miután sikerült a délen lévő káoszból kikeveredniük, Khader Hadi területén kell majd áthaladniuk ahhoz, hogy elérjék Bagdadot. 

A Bagdadot és a tőle északra fekvő Tikrit, Szaddám szülővárosát is magába foglaló terület Szaddám kisebbik fia, Kúsai parancsnoksága alatt áll. Ez csupán egy körülbelül ötezer négyzetkilométeres terület, de a teljes mintegy kétszázezer emberből álló Köztársasági Gárda fogja védelmezni.

Iraki források szerint Szaddám a négyezer megmaradt francia és orosz gyártmányú tankjainak nagy részét erre a területre telepítette, és még több mint háromezer légvédelmi fegyvert és különböző más hatékony gépfegyvert is felállított itt annak érdekében, hogy a katonai zsargonban ismert "darázsfészket" hozzon létre. A terület legsebezhetőbb részeit mély árkok sora jelzi, melyeket a szövetségesek előrehaladásának lassítása céljából terveztek.

A védekezés során Szaddám marad a legfőbb parancsnok, és kizárólagos hatalma lesz a "föld–föld" osztályú rakéták, illetve a támadó repülőgépek használatának az elrendelésében.

Szaddám reméli, hogy taktikája több héttel lelassítja a szövetségesek Bagdad felé való előretörését, mely időszak alatt európai védelmezői az ENSZ Biztonsági Tanácsában azonnali tűzszünetet követelnek majd.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!