Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Magyarország számára az euró nem egy „választható opció”, hanem hosszú távon vállalt kötelezettség. Amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz 2004-ben, ezzel együtt azt is vállalta, hogy idővel bevezeti a közös valutát. A kérdés tehát elvileg nem az, hogy lesz-e euró, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett.
Az Orbán-kormány ugyanakkor a nagyobb fokú gazdaságpolitikai önállóság érdekében ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy hazánknak nincs szüksége az euróra.
A hazai lakosság körében azonban az euró bevezetése igen népszerű, mintegy háromnegyede támogatja az eurózónához való csatlakozást. Bár a forint az utóbbi időben sokat erősödött, a korábbi időszakok leértékelődése ennyire lerombolta a hazai valutába vetett bizalmat.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.05.08. (XXX/19)
