Hazafi Zsolt

– Mennyire tükrözik a kormány álláspontját a szabad demokrata Gusztos Péter drogpolitikai javaslatai? – Gusztos képviselő hozzánk hasonlóan elutasítja a liberalizációt, de a drogfogyasztó büntethetőségét tovább kívánja enyhíteni a szabálysértés irányába. Ez valójában bújtatott liberalizáció lenne, hiszen ha azt mondjuk, hogy nem engedélyezzük a fogyasztást, de valójában nem is büntetjük, akkor a "tűrt" kategóriába helyeztük a drogfogyasztást. Ezt a gondolatmenetet mi elutasítjuk. Gusztos Péter ez irányú álláspontja nem tükrözi a koalíció álláspontját. Számunkra nem vonzó a holland példa, ahol a könny? drogok használatát nem engedélyezik, de nem is tiltják, és ebből fakad a lágydrogok szabadabb használata. 

Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke. Szerinte mánia az, hogy minden iratot nyilvánosságra kell hozni, ami egyszerűen nem lehet érdeke a Magyar Köztársaságnak, mert vannak olyan ügyek, melyek változatlanul sértenék az ország érdekeit.

A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet. 

– Az elmúlt hetekben vihart kavart Kósáné Kovács Magda lapunknak adott interjúja. Ön szerint a politikus asszony, aki az előző ciklusban mindenki nagy megelégedésére vezette az Országgyűlés Vallásügyi Bizottságát, miért bírálta ilyen élesen a Vatikánt?

Interjú Gábor György vallásfilozófussal– Európában, így Magyarországon is elkezdődött a Passió cím? film vetítése. Mintha az öreg kontinensen nem okozna akkora konfliktust a film, az alkotás utáni érdeklődés és "hisztéria" is kisebbnek tűnik. Mi lehet ennek az oka?– Egyrészt, mert nagyon rossz film. Vallási művészetben Európa gazdagabb tradícióval rendelkezik, mint Amerika. Gondoljuk csak végig Giottótól kezdve Michelangelóig, Bachtól Händelig. Gibson ettől a szinttől nagyon messze elmarad. A film európai szemmel sem művészi, sem intellektuális szempontból nem érdekes.

"Magyarország nem szeretne az EU és a NATO, Európa és Amerika között választani" – hangoztatta Kovács László külügyminiszter minap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral való találkozását követően. A kijelentés rávilágít arra a dilemmára, amely előtt a "kisebb" közép-kelet-európai országok állnak, ha Európában – a madridi terrorcselekmény hatására – megváltoznak a politikai erőviszonyok. 

Jobb lenne, ha a különböző felekezetek a híveik adományából finanszíroznák a hitéletüket – ebben foglalható össze az SZDSZ új egyház-finanszírozási koncepciója, melyet Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti listavezetője ismertetett a párt hétvégi sajtótájékoztatóján. Ezzel újra felkavarta az állóvizet eme érzékeny ponton, amely a rendszerváltás óta megosztja a közvéleményt.

Szabaddemokrata politikusok szerint a szocialista párt retteg a volt politikai rendőrség iratainak nyilvánosságra kerülésétől. A szokatlanul súlyos kritikát az váltotta ki, hogy a szocialista házelnök nem nevezte ki Gyekiczki Andrást, Kuncze Gábor egykori kabinetfőnökét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesévé, hanem új pályázatot ír ki.

"A szocialista párt elnöksége Medgyessy Péter részvételével folytatott hétórás vita után egyhangúlag döntött az EU-választási lista vezetőiről.(...) Az elnökségi ülésen végig részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök, aki minden programját lemondta emiatt. Horn Gyulát eredetileg nem hívták meg az elnökségi ülésre, de menet közben az elnökség számára egyértelművé vált, hogy szükség van rá. A volt miniszterelnök kora délután csatlakozott az ülés résztvevőihez. Információink szerint az elnökségi ülés végig konstruktív hangvétel? volt. Szinte minden jelen lévőt meglepett Lévai Katalin jelöltsége. Értesüléseink szerint Horn Gyula irányítja politikailag a kampányt, és részt vesz majd a párt választási bizottságának ülésein is." – adta hírül a Népszabadság szerdán, "Kovács, Horn, Lévai – a szocialisták döntöttek arról, kik vezetik az európai parlamenti választási listájukat" cím? cikkében.

"Évtizedek óta foglalkozom a HIV- fertőzöttekkel, kezdetben a tizenéves kis hemofíliások évekig tartó szenvedései voltak a legborzalmasabbak számomra. Szerencsére ma már a vérkészítmények útján nagyon csekély a fertőzés aránya.  Különösen sajnálom azokat a betegeimet, akiknél nagyon későn mutatták ki a vírus jelenlétét. Ha korábban az osztályra kerültek volna, több ideig éltek volna" – mondja Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa.  Az AIDS krónikus betegség, melynek során – átlagban 10 év alatt – olyan súlyos mértékben károsodik az immunrendszer, hogy életet veszélyeztető, súlyos szövődmények alakulnak ki. A halál az ő esetükben – Bánhegyi doktor kifejezését használva – definitív, azaz jelen pillanatban ebből a betegségből senkit nem lehet kigyógyítani. Egyes fertőzöttek három év alatt jutnak el a végső stádiumba, másoknál 15 év alatt sem "megy előre" a betegség. A modern, kombinált gyógyszerekkel sokaknál sikerül ezt az időt viszonylag hosszú időszakra elhúzni.

Tizenöt éve, november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elnevezés első hallásra egy a sok unalmas szervezet közül. Mindjárt más, ha megnézzük hogy az akkoriban többnyire teljesen ismeretlen szereplőkből mi lett azóta. Stumpf István, a szervezet elnöke az Orbán-kormány kancellária minisztere volt. Kövér László alelnök ugyancsak a miniszterségig vitte. Mindketten a hazai jobboldal prominensei. Gyurcsány Ferenc alelnökből a baloldali kormányban lett miniszter. Mások ma közjogi méltóságok legközelebbi tanácsadói, míg megint mások az egyházi életben vagy a gazdaságban futottak be valóban jelentős karriert. 

Mintegy harminc-harmincöt egykori kormánytag neve került szóba érintettként első körben az úgynevezett Mécs-bizottság vizsgálatai során. Később tízfősre zsugorodott a lista: az ő esetükben volt biztosan bizonyítható az együttműködés az egykori állampárt titkosszolgálatával. Az említett bizottság körüli feszült légkörben a testület kormánypárti tagjai nem kívánták nyilvánosságra hozni a neveket és tevékenységüket. Ezt egyébként bármikor megtehetnék, hiszen a titokgazda feloldotta a titkosítást, ezért az általuk megismert információk nem tekinthetők államtitoknak, tehát bármelyik bizottsági tag őszintén elmondhatná, hogy kiről mit hallott és olvasott. Mécs Imre elnök ma sem kívánja ezt megtenni. Úgy gondolja, maguk az érintettek – akik megkapták a dokumentumok hiteles másolatát – ugyanakkor előállhatnának és elősegíthetnék a múlt rendszer működésének megismerését. "Beszélhetnének. Még nem késő, megtehetik" – mondja a politikus. Mécs Imrével, az 1990 utáni kormánytagok állambiztonsági érintettségét vizsgáló bizottság volt elnökével beszélgettünk.

Tóth Károly a bizottsági terem előtt, egyik kezében az elmaradhatatlan füstölgő cigarettájával, másikban egy mobillal adja a jelentést: "A fideszesek már itt vannak, de a meghívottak lent a kapuban vacognak, mert nem gondoskodtak nekik belépőről. Intézkedtem, Demeterék ezt is nekünk köszönhetik. Simon még nem ért ide, siessetek."  Az utolsó szóból derül ki, hogy vélhetően Wiener György szocialista alelnökkel beszélt, aki a kezdésre egy dugó miatt nem ért ide. Úgy tűnik, nincs szerencséje a bizottsággal, már az előző ülésre sem volt tökéletes az "érkezése". Éppen vizsgáztatott a Debreceni Egyetemen, kérte ugyan a fideszes elnököt, hogy ne aznap legyen ülés, de kérése teljesítetlen maradt. Az ülésen, melyet a kormánypárti oldal puccsot emlegetve hagyott ott, kilenc ellenzéki személyt hallgattak meg – köztük olyan "nagyágyúkat", mint Orbán Viktort vagy Pintér Sándor. A Fidesz egy szuszra "kimentette" politikusait a bizottságból.

Vélhetően nagy örömmel töltötte el Gyurcsány Ferencet, hogy rövid időn belül kétszer is szembe találkozott Orbán Viktorral, a jobboldal első számú szimbólumával. Egyrészt rátapintott az Fidesz ideológiájának fő tézisére, s válaszra méltatták, másrészt a világhír? magyar atomtudós, Teller Ede temetésén ő képviselte Magyarországot, és nem Orbán. 

Interjú Lánczi András politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, a Konzervatív Kiáltvány cím? könyv szerzőjével.

A Kulcsár-ügyben zajló kommunikációs csata a héten az ügy kivizsgálására hivatott parlamenti bizottságra is kiterjedt. A szocialisták szerint a Fidesz immár nem szeretné, hogy kiderüljön az igazság, mert maga is érintett. Az ellenzéki párt viszont azt állítja, az MSZP egy olcsó trükkel akarja meghiúsítani a vizsgálatot. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy az Orbán-kormány idején egyetlen ellenzéki kezdeményezés? bizottságot sem engedtek felállni. A rendszerváltás óta érdemben működő tizenhat parlamenti vizsgálóbizottság közül egyébként tizennégynek jobboldali – MDF-es vagy fideszes – és két szabaddemokrata elnöke volt, szocialisták még soha nem vezettek vizsgálóbizottságot. Az MSZP-frakció a héten tett kísérletet arra, hogy a brókerbizottság vezetését végre "megszerezze". 

Interjú Bajomi-Lázár Péterrel a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének adjunktusával, aki az elmúlt hónapokban az Észak-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Karán tanulmányozta az Egyesült Államok sajtóját.

– A parlament első napján az ellenzék azonnal szóba hozta az Ön utódja, Gyurcsány Ferenc sajtóban számtalanszor citált üdülővásárlási ügyét. Kiss Péter kancelláriaminiszter – mondhatni – megvédte Gyurcsányt. Ön – egyes vélemények szerint– az elmúlt időszakban nyilatkozataival támadta utódját. Mi erről a véleménye?– Soha nem beszéltem személyekről, ráadásul Gyurcsány Ferenccel személyesen jó a kapcsolatom. Én elvekről szóltam. Engem az MSZP jövője izgat. A választó végtelenül egyszerűen ítél, és ezt messzemenően figyelembe kell vennünk. A kérdés nevezetesen, hogy egy-egy miniszter árt-e vagy használ a kormány és párt iránti bizalom megerősítésében. Ez azért is fontos, mert a nekünk tavaly bizalmat szavazó társadalom fog ítélkezni rólunk jövő júniusban az európai parlamenti választásokon és a 2006-os országgyűlési választásokon is. 

"A kormány nem kommunikációs hibákat követ el, hanem láthatóan nem tudja, merre menjen" – vélekedett lapunknak György Péter, az ELTE Médiatanszékének vezetője annak kapcsán, hogy az MSZP-n belül egyre többen vetik fel, hogy kommunikációs hátrányba került a legnagyobb kormánypárt. Új jelenség, hogy egyre növekszik a politikai show-k száma.