Csapda – összegezte a vasárnapi népszavazásról alkotott véleményét lapunknak adott interjújában Gyurcsány Ferenc.  A miniszterelnök úgy véli, a megválaszolandó kérdések nem egyesítik, hanem megosztják a nemzetet, a referendum nem ad, hanem elvesz valamit. Ráadásul nem is arról szól, mint amit első olvasatban gondolnánk: ez a kérdés nem a hazáról, hanem a hatalomról szól – mondja Gyurcsány, ám azt is hozzáteszi, sok embernek nehéz szembenéznie ezzel a ténnyel.

Bujtor István:

Szinte meg sem száradt a tinta Kondor Katalin rádióelnök lapunkhoz eljutatott levelén, melyben a "Dagadó ügynökbotrány – Most jön a java" cím? cikkünk rá vonatkozó részét sérelmezte, amikor is újabb ügynökbomba robbant. A szakma koronázatlan királyként ismert Molnár Gál Péter (MGP) színikritikusról, a Népszabadság emblematikus szerzőjéről derült ki, hogy szó szerint jelentős személyiség. Vagy legalábbis évtizedeken keresztül az volt. MGP lebukásával elmondható, hogy a közélet szinte minden szegmenséből – politika, média, élsport, rockkultúra, színház – kerültek elő titkosügynökök. Kivéve egy területet: az egyházak világa továbbra is átvilágítatlan maradt. Egy MDF-es politikus minapi nyilatkozata szerint azért nem szabad átvilágítani az egyházi vezetőket, mert az "az egész intézményrendszer összeomlásához vezethet". 

A magyar emberek tehetségesek és szerethetőek, de a vezetőik tehetségtelenek és ellenszenvesek – talán így summázható Julian Rubinstein amerikai szerző nemrég megjelent, A Viszkis rabló balladája cím? könyve. A "kívülről" jött ember – az egyik legsikeresebb fiatal amerikai tényfeltáró újságíró – a Viszkis történetéből nemcsak az amúgy szenzációs sztoriját írta le, némi bűnözői romantikával vegyítve, hanem egyből látleletet állított ki a rendszerváltás utáni Magyarországról is, méghozzá az amerikai újságírás hagyományának megfelelő könnyed, de lényegre törő stílusban, szórakoztatóan.

"Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök" – állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a "fontos ember" a kormányzatban. Egy kormány közeli forrásunk úgy érvelt: "Valóban nincsenek kevesen a különböző pozícióban levő személyek, de sokan sincsenek. Úgy lehetne fogalmazni: éppen elegen vannak." 

– Az első emlékem Önről egy 1998-as eseményhez kapcsolódik. A Déli pályaudvarnál tartott az MSZP egy antifasiszta tüntetést, ahol meglepett egy fiatalember felszólalása. Megkérdeztem Kiss Pétert, aki akkor ügyvezető alelnök volt, hogy ki ez a srác. Kiss azt válaszolta, hogy szép jövő előtt áll a szegedi fiú, ha végre lediplomázik. Az életrajzából úgy tűnik, hogy polgári családból származik, mégis miért és hogyan lett balos? – Orvoscsaládból származom, de ízig-vérig baloldali, értelmiségi családból. Akikre visszaemlékszem, a négy nagyszülőre, édesapámra, édesanyámra, mindannyian a napi gondolkodásmódjukban is baloldaliak voltak. Édesapám igazi néporvosként, családi orvosként dolgozik. 5-6 éves koromtól a legkisebb faluba, a roma telepekre is követtem őt, és szembesültem, hogy az ő foglalkozásában mit jelent a "mérkőzés" a nyomorral. Egyébként a jellemrajzomhoz talán a székely gyökerek is hozzájárulnak. Ja és lediplomáztam a jogon.

Fokozódik a viták hevessége az egyház-finanszírozás témakörében. A tradicionális felekezetek már "apartheid politikáról" beszélnek, és Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, míg a kormányoldal úgy tesz, mintha meglepte volna a súlyos pénzmegvonások nyomán fellángolt heves egyházi tiltakozás.

Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre. Mindenesetre az ellenzék vezetői igyekeznek a pánikhangulatot elkerülni, és folyamatosan azt kommunikálják, hogy természetesek az új szocialista vezetés kezdeti sikerei, hiszen – ahogy Orbán Viktor nyugtatta a jobboldali tábort – "minden új kormány hivatalba lépésekor az első száz napnak megvan a sajátos karaktere, az emberek reménykednek".

Az acélszürke és a tengerkék színek domináltak a szocialista kongresszuson. A szervezők különösen büszkék voltak arra a "csúcsszuper" vetítőre, amely egyszerre háromfajta mozgóképet tudott vetíteni a majd\' negyvenméteres vászonra. "A világon száz – ebből három Spielbergnek –, de az országban csak egy van belőle" – mondogatták. Korábban az MSZP-gyűlések anakronisztikus stílusjegyeket viseltek magukon, méghozzá a szocreál és futurizmus egyvelegét. Mára a szocreál eltűnt, és maradt a tetőtől talpig high-tech, amely ugyan profizmust sugall, de – lakberendezők állításai szerint – a személytelensége a magánszférában nehezen elviselhető. Manapság elsősorban az üzleti világ alkalmazza a tudás-hatalom-pénz uralmát kifejező stílust.

"Nem diktatúra ez, hanem rend. Végre rend" – magyarázta egy szocialista politikus, miért volt nehéz érdemi információt szerezni még szerdán, a kormányfőválasztás estéjén is az új kormány tagjainak listájáról. Mivel korábban éppen az jellemezte az MSZP-t, hogy alegtöbb hír idő előtt kiszivárgott a pártból, elképzelhető, hogy a Gyurcsány-kormány egyik új tulajdonsága a "helyes információgazdálkodás" lesz. Az, amit a szocialisták mindig is irigyeltek a Fidesszel kapcsolatban. A második újításnak az új miniszterelnök offenzív médiapolitikája tűnik. Az a stílus, amit korábban ugyancsak minden szocialista politikus irigyelt Orbán Viktoréktól. Mára a baloldalon is a médiaképesség lett az egyik varázsszó. 

A Szálasit éltető Bácsfi Diána és az általa képviselt neonáci ideológia ismételt megjelenése kapcsán a szocialisták önvizsgálatra szólították fel a Fideszt a Demokrata cím? lappal ápolt közeli kapcsolatuk miatt. A kormánypártok szerint a hetilap vitatható szerepet tölt be a hungarista eszmék terjesztésében. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki nemrégiben részt vett az említett orgánum születésnapi gáláján, azzal védekezik: a kormánypártok a hungarista tüntetés ügyét arra használják fel, hogy politikai riválisait besározzák, és összemossák a radikális antikommunizmust a fasizmussal. 

Már csak öten vannak versenyben a legnagyobb kormánypárt elnöki tisztjéért, mert Szili Katalin házelnök a héten visszalépett a jelöléstől. A "talpon maradt" politikusok több régiót is végiglátogató politikai kampányturné keretében igyekeznek megszerezni az MSZP küldötteinek bizalmát. A jelöltek egyébként nyilvánosságra hozták az elnöki programjukat, melyekből többek között megtudhattuk, hogy Jánosi György "fekete báránynak" tartja magát, míg Toller László pécsi polgármester ezzel a meglepő állítással igyekszik meggyőzni párttársait: "jól tudjátok, hogy nem tartozom az egyszer? esetek közé". Az elemzők továbbra is Hiller Istvánt tartják az esélyesnek. 

– Fél órával ezelőtt jött ki a teremből a két koalíciós párt vezérkara az egyeztető tárgyalásról. Nem tűntek valami jókedvűnek, még a kincstári mosoly is hiányzott az arcokról. Mi a baj? – Nincs okunk a rosszkedvre, talán csak elgondolkodtunk. Jó hangulatban zajlott a tárgyalás, minden rendben van.– Mit mondhat el a tartalmi részről? – Mivel a korábbi információkkal ellentétben a köztársasági elnök csak szeptember 27-én nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet, megváltozott a koalíciós pártok menetrendje is. 

2004. augusztus 18., szerda: Medgyessy Péter a tervezett kormányátalakítás kapcsán meglátogatta az SZDSZ-frakciót. A liberálisok egyébként válságos állapotban voltak a belső ügyeik folytán, több forrásunk is azt állította: Kuncze Gábor pártelnök már lemondásra készült. A frakcióülésen a miniszterelnök ragaszkodott az SZDSZ-es Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leváltásához, míg a frakció – mindössze egy-két képviselőt leszámítva – éppen az ellenkezőjéhez ragaszkodott. Elhangzott a jelszó: nem Csillag-, hanem Medgyessy-ügy van.  Medgyessy az MSZP-frakcióban pedig azt hangsúlyozta: kisebbségben nem kormányozik, ha kell, kooperatív a jövőt tekintően. Ezt többen úgy értelmezték, hogy ha kell, átadja a helyét másnak. Este ötkor Medgyessy még kőkeménynek tűnt. Mindezek dacára bejelentette, hogy leváltja Gyurcsány Ferenc sport-, Burány Sándor munkaügyi és Csillag István gazdasági minisztert. Kuncze erre kijelentette: az SZDSZ-nek elfogyott a bizalma.

Politikai primadonna, aki lottó ötöst jelent nekünk, és fél év múlva majd eltűnik, vagy új kihívó, akit nem szabad félvállról venni – így foglalhatnánk össze a Fidesz dilemmáját Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Két hónap alatt az új miniszterelnök vezényletével az MSZP "feljött" a Fideszre. Mindenesetre az ellenzék vezetői igyekeznek a pánikhangulatot elkerülni, és folyamatosan azt kommunikálják, hogy természetesek az új szocialista vezetés kezdeti sikerei, hiszen – ahogy Orbán Viktor nyugtatta a jobboldali tábort – "minden új kormány hivatalba lépésekor az első száz napnak megvan a sajátos karaktere, az emberek reménykednek".

– Stumpf István történelmi vereségnek nevezte a szocialista párt EP-választási eredményét. Ön minek nevezné?– Súlyos presztízsveszteségnek, mert nem tudta a párt mozgósítani a saját stabil szavazói táborát, amely szerintem 1,5-1,7 millió fő. Mindössze egymilliót tudott megmozgatni. Ez mutatta az MSZP belső gyengeségét.– Ez a párt kampányának volt köszönhető, vagy egyszerűen most nem lehetett ezeket az embereket mozgósítani?– Halmazati hatás van. A pártban tapasztalható egy hosszú ideje elhúzódó vezetési válság, amely összekapcsolódik egy programhiánnyal, és kétségtelen, hogy a kormány kétéves politikájának bizonyos megtorpanásai is elkedvetleníthették a szocialista választókat.

– Ön szerint miért ennyire bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán, hiszen hol azt mondják, hogy akár 2-2 képviselőt delegálhat az MDF és az SZDSZ, hol pedig azt, hogy nem biztos ezen pártok ötszázalékos eredménye. Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország?

– Ön szerint miért bizonytalanok a politológusok és elemzők az úgynevezett kispártok EP-választásokon való szereplése kapcsán? Ennyire kiszámíthatatlan Magyarország? 

– Körülbelül hány emberrel találkozott az eddigi kampányállomások során? – Hatvannégy városban jártam tavaly május óta, amikor a Fidesz pártból szövetséggé alakult, és több tízezer emberrel volt alkalmam találkozni. – Tapasztalatai szerint milyen kérdések izgatják az embereket az unióval kapcsolatban? – Ha ironikusan fogalmazhatok, két szélső pont között mozog az érdeklődés: az egyik az, hogy nyithatok-e cukrászdát Bécsben, a másik, hogy nyithatok-e Kőbányai világost Bécsben. De komolyra fordítva a szót, sajnálatosnak tartom, hogy sokan keveset tudnak az Európai Unió működési mechanizmusáról, akár a tanácsról, akár a bizottságról, akár a parlament tevékenységéről. Pedig sokak napi életét befolyásolja, hogy mostantól fogva nem egy parlament, hanem kettő hoz az életünket befolyásoló, irányító törvényeket és rendeleteket.