Demos Magyarország néven jött létre az első baloldali politikai "agytröszt". Az ilyen jelleg? vállalkozásokat az angolszász országokban think-tank-nek nevezik, és céljuk, hogy a nagypolitika számára "gondolatcsomagokat" készítsenek elő. 

Orbán Viktor populista, autoriter vezető, hataloméhes, igazi "szélkakas", míg Gyurcsány Ferenc politikai szerencselovag, puccsista, aki a kormányzás helyett kapkod, dilettáns, csak összezavarja a dolgokat. Így jellemezhetnénk a két fő politikai oldal vezetőjének "arculatát", ha hitelesnek fogadnánk el az egymásról kialakított képüket.

Hősöknek tartja Kondor Katalint, Hollós Jánost és a rádiókuratórium fideszes tagjait a jobboldali közvélemény azért a küzdelemért, mellyel megakadályozzák, hogy a Magyar Rádiót a baloldal újra "megkaparintsa". Megsüvegelik őket, mert a konzervatív táborban elevenen él az a vélemény, miszerint a magyar sajtó kilencven százalékban baloldali-liberális, és csak tíz százalékban jobboldali, miközben a társadalomban nem ilyenek ezek az arányok. Legutóbb az Orbán Viktor sorvezetőjének szánt, szerényen csak zsinórmértéknek minősített Szent István-tervben utaltak arra, hogy a médiaegyensúlyt szükséges a jobboldal javára billenteni. Némi képmutatás azért tetten érhető, hiszen a "töpörödő", baloldalinak tartott sajtó mellett kezd kirajzolódni egy többszereplős, erős, magántulajdonú konzervatív sajtóbirodalom képe is. 

Pozitív várakozások, csalódott szobakiadók és még csalódottabb üzlettulajdonosok. Bár vannak, akik azt mondják, hogy mesterségesen gerjesztik a válságot. Ilyen a balatoni nyár. 2004-ben 9 százalékkal csökkent a balatoni vendégek és 13 százalékkal a vendégéjszakák száma, idén – még a szezon elején – a belföldi vendégforgalom 3 százalékos emelkedésére számítottak a szakemberek. Hogy a várakozásuk teljesül-e, az majd csak a csúcsidő után derül ki. 

– Az Önök cége a legnagyobb balatoni ingatlanfejlesztő. Miként hozzák összhangba azt, hogy a tó az ország egyik védjegye, minden magyar érzelmileg kötődik hozzá, miközben Önök – logikusan – kőkemény üzletemberek, és a gazdasági életben a racionalitásé, érzelemmentes döntéseké a terep, és leginkább a profit számít? – Valóban, a Balaton olyan, mint a foci, amihez mindenki ért Magyarországon, amelyről mindenkinek van valami véleménye. Mi is úgy gondoljuk, hogy nemzeti kincs a Balaton, és sajnos nem azon a helyen áll ma, amely az adottságai alapján megilletné. Tisztában vagyunk azzal, hogy üzletileg akkor lehetnek sikeresek a Balaton környéki beruházások, így a mieink is, ha a tó a régi fényében tündököl majd, ha minőségi szolgáltatások lesznek a tóparton. 

– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat! 

Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül – bár dolgoznak rajta a minisztériumokban – a gyakorlatban még egy sem valósult meg. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a késést mindössze technikai jellegűnek nevezte, amely semmilyen kárt nem okoz a határon túli magyarok számára. A baloldali külpolitikus szerint "egyetlen kormány sem tett annyit a Kárpát-medencei magyarságért, mint a jelenlegi; míg Orbán csak szimbolikus érték? magyar igazolványt, és sok üres lózungot adott, addig a Gyurcsány-kormány bevezeti a nemzeti vízumot, és valóságos támogatást nyújt a határon túl élő magyarok számára.

Igazi magyar sikertörténet, avagy eddig soha nem látott színvonalesés, "zsebrádiózás". Ez a két pólusa annak, ahogy a Magyar Rádió pártdelegáltjai értékelik Kondor Katalin elmúlt négyévi rádióelnöki tevékenységét. Talán nem nehéz kitalálni, hogy a kedvező vélemény Szadai Károlytól, a kuratórium fideszes elnökhelyettesétől ered, míg az utóbbit Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált elnök fogalmazta meg. A pártdelegáltak nem csak ebben képtelenek közös nevezőre jutni: lapzártánkig az sem derült ki, hogy ki tekinthető a leköszönt Kondor Katalin utódjának. A szocialisták által "viktoriánusnak" tartott, ezért elutasított Hollós János vagy a baloldal által javasolt Gőblyös János, akiről a javaslattevők sem tudják, hogy valójában elfogadta-e a kinevezését.

– Kalandos az élettörténete, hiszen 1967-es, magánrepülőn történő disszidálása óta bejárta a világot, dolgozott például Ausztriában és Iránban, Nigériában és Svájcban. A rendszerváltás után hazajött, és alapított a Balaton-felvidéken egy prosperáló pincészetet, és egyáltalán nem mellékes, hogy számon tartják mint a száz leggazdagabb magyar egyikét. Mindig lehangolóan beszélt a politikusokról, a közelmúltban mégis politikára adta a fejét, a most alakult Magyar Gazda és Polgár Párt elnöke lett.

– A közelmúltban jelent meg – Berta Pállal közösen írt – Harmadik háború cím? kémregénye. A könyv vajon nyári szórakoztató olvasmány, avagy fontos üzenetet is hordoz?– Nem akartam afféle izgis lektűrt írni, de ha az lett, annak külön örülök. Szerzőtársammal rengeteg jó sztorit gyűjtöttünk össze benne, ezért – legalábbis reményeim szerint – kellemes olvasmány. De én inkább – ha fogalmazhatok így – a háttérre vagyok büszke. Hiszen bemutatjuk az Európában és a világban jelenleg is zajló különös háborút. Ugyanis, bár látszólag úgy tűnik, hogy béke van, folyamatos hadiállapot részesei vagyunk.

Közvetve ugyan, de súlyos állítást fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc. Nevezetesen azt, hogy a jobboldalt csak akkor érdekli a törvényesség, ha a politikai ellenfeleik kikészítése a célja. A miniszterelnök ugyanis az Apró–Gyurcsány érdekkör vagyongyarapodását vizsgáló bizottság ülésén elmondta, hogy az ellenzék által ma vitatott Képviselői Klub működtetési körülményeiről – többek között – tudott Pokorni Zoltán, Áder János és Stumpf István is, a szerződések tartalmára közvetlenül, vagy közvetve rálátásuk volt. E gondolatmenet szerint érthetetlen, hogy ez csak azután lett a jobboldali politikusok számára "érdekes", miután Gyurcsány politikusi pályára lépett. Talán a hidegháborús erőegyensúly fenntartása végett még aznap az Orbán Viktor vagyongyarapodását "ellenőrző" bizottság is ülésezett. 

Három éve alakult meg az MSZP–SZDSZ-kormány. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem sok esélye van annak, hogy ez a formáció 2006-ban tovább folytathatja a kormányzást. Ráadásul, ha jövő héten nem Szili Katalint választja meg az Országgyűlés államfőnek, akkor – ahogy egy Szili-párti szocialista fogalmazott – "már csomagolhatunk is". Tájkép csata előtt.

"Az elmúlt tizenöt évben nem volt soha ennyire lefagyva az MSZP" – vélekedik több szocialista politikus is a párt belső állapotáról. Sommás véleményük szerint a különböző fórumok – például az elnökség és a választmány – súlytalanná lettek, a frakcióülések némelykor egy-két nagyhangú hőbörgő terepévé lettek, az egyetlen "ötletcentrumként" csak a miniszterelnök és szűkebb környezete "működik", de az is jelentős hibaszázalékkal. Hiába dolgozik Hiller István pártelnök napi tizennyolc órát, nem láthatók kézzelfogható eredmények: az MSZP népszerűségi mutatói alacsonyak, kevés a sikersztori, a párt nem húz egy irányba. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy a legtöbben kivárásra játszanak. 

A szocialista küldöttek ugyan Szili Katalin mellett tették le a voksukat az államfőjelölő kongresszusokon, de a szabaddemokraták keménykedése miatt továbbra sem biztos, hogy a házelnök asszony lesz Mádl Ferenc utóda. Sőt, az is megeshet, hogy ha a Fidesz jól sakkozik, akkor megtréfálhatja a veszekedő kormánykoalíciót. 

Gyurcsány Ferenc alaposan meglepte párttársait. Az államfőjelölő kongresszuson azt várták tőle, hogy nyilvánosságra hozza álláspontját a "Szili vagy nem Szili" kérdésben, ehelyett váratlanul reformokat jelentett be. Igaz, az elmúlt években lejáratódott reform kifejezés helyett a miniszterelnök kizárólag a "kis lépés előre" szófordulatot részesíti előnyben. Ellenzéki politikusok beismerésnek vették a bejelentést, mint mondják, kiderült, hogy a kormánypártok az érdemi kormányzás helyett csak dumáltak. 

"Nagy lépés, méghozzá előre" – fogalmazott lapunknak Fodor Gábor szabad demokrata képviselő annak kapcsán, hogy kialakulni látszik az ügynöktörvény végső formája, és a nyilvánosságpárti félelmek ellenére várhatóan nem egy újabb kilúgozott törvényt fogadnak el a képviselők. Mindenesetre a lapzártánk utánra tervezett sajtótájékoztatón elviekben Burány Sándor, az MSZP, és Fodor Gábor, az SZDSZ témafelelőse bejelenti, hogy sikerült a kormánypártoknak megegyezniük az ügynöktörvény részleteiben. 

– A napokban jelenik meg Antalltól Orbánig cím? könyve. Mi indította, hogy könyvet írjon az elmúlt 15 évről?– Nézze, a könyvírásra engem ösztönző barátaim azt állították, hogy nekem kötelességem "élő történelemként" tanúságtételt tennem a rendszerváltást követő eseményekről. Talán szerénytelenség  nélkül állíthatom, hogy az elmúlt másfél évtized magyarországi eseményeinek egyik legismertebb személyisége voltam. Mindig szemben álltam a radikális változtatásokat elkerülni igyekvő törekvésekkel, ezért más szempontból is képes vagyok bemutatni a történteket, mint a jelenlegi politikai elit résztvevői. Közismert, nemcsak baloldalról, hanem jobboldalról is támadtak, hiszen mindkét oldalon féltek az FKGP-től, így egyenlő mértékkel tudom értékelni a politikai paletta résztvevőit. – A könyv címe szerint Antall Józseffel kezdi a beszámolót. Ebből a korszakból mit emel ki?– A könyvkiadómmal, a Magyar Könyvklubbal kötött szerződés értelmében nem árulhatok el részleteket a kötetből, de annyit elmondhatok, hogy több ütközőpont alakult ki a néhai miniszterelnök és köztem. Ami számomra fájdalmas volt, mert kitűnő kapcsolatban álltam vele és idősebb Antall Józseffel, a kormányfő édesapjával, aki korábban az FKGP meghatározó személyisége volt. A Kárpátia Étterem feletti lakásukban számtalanszor találkoztunk, és többször is hosszasan politizáltunk. Antikommunisták voltunk mindannyian.

–Az elmúlt hetek központi témája az új ügynöktörvény vitája. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? – Tizenöt évvel ezelőtt volt aktuális a kérdés, mert egyre régebbi eseményeket kellene valósághűen rekonstruálni. Tartok attól, hogy a pontos feltáráshoz meglévő dokumentációk már nem elégségesek, a "memóriák" pedig halványodnak. Ráadásul egy fura tendencia kezd kialakulni, ami hasonlít az 56-os hősökéhez. A közelmúltban egy 56-os nyilatkozott úgy: lassan már annyian leszünk \'56-osok, mint \'45 után partizánok. Ma úgy tűnik, hogy Magyarországon mindenkit kegyetlenül és embertelenül megzsaroltak, miközben itt mindenki nagy ellenálló volt. Szóval, kevesen őszinték. Eközben zajlik a dolgok összekutyulása. A III/III-as csoportfőnökséget nevezték a belső reakcióelhárításnak, és a kilencvenes évekbeli átvilágítási törvénytervezet eredetileg csak erre vonatkozott volna. A hírszerzés és az elhárítás a rendszerváltáskor jogutóddal átalakult, míg ez a III/III-as csoportfőnökség jogutód nélkül megszűnt. Persze ez sem teljesen igaz, mert a III/III-nak is voltak olyan részlegei, amelyek ma is kellenek. Az NBH alapításakor az egyik ilyen részleget alkotmányvédelmi főosztálynak neveztem el, amely a jobb- és baloldali szélsőségesek elleni munkát végezte. Egy másik megmaradó részleg a kormány operatív védelmét biztosította. 

– Minek tulajdonítja, hogy az MSZP váratlanul, változtatva korábbi álláspontján, politikai célként tűzte ki a III-as főcsoportfőnökség iratainak nyilvánosságra hozatalát?– Nem volt váratlan lépés. A D–209-es botránnyal elkezdődött egy folyamat, amely – Vikidál Gyulán és Novák Dezsőn keresztül Forró Tamásig és Molnár Gál Péterig – egyre gyorsult. Ezek spontán ügyek voltak, de várható volt, hogy egyre több személyről derül ki a titkosszolgálati múltja. Miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai kutathatóvá váltak, a jobboldal beküldött kutatókat, akik értesüléseim szerint 2005 végétől elkezdve, előre megtervezett ütemezéssel jönnek majd ki az újabb és újabb esetekkel – egészen a 2006-os választások kampánycsendje előtti napig. Magyarul: a következő országgyűlési kampány hangulati előkészítésében az ügynökbotrányok fontos tényezők lehetnek. Gyurcsányék úgy döntöttek, hogy megpróbálják kihúzni ennek az ügynek a méregfogát, és mindent borítanak – feltételezve, hogy a nyilvánosságra került ügyekben a jobboldal legalább annyira érintett lesz, mint a bal.