hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nettó befizetők lehetünk az Európai Unióban
Agrárkáosz várható?

2003. 05. 26.
Magyarország minden ígéret ellenére nettó befizető lehet az EU-ban, vagyis több pénzt fizethetünk, mint amennyit kapunk. Az elmúlt tizenegy év ugyanis nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az EU-s pénzek kiosztását lehetővé tennék. Az intézmények létrehozásáról szóló magyar tervek határidejét az Európai Bizottság szakértői megvalósíthatatlannak tartják. Amennyiben a baljóslatú előjelek valósággá válnak, azért a rendszerváltás óta valamennyi kormányt felelősség terheli majd.



2004-től nemcsak a kaszát kell megfenni az aratáshoz, hanem az ötvenoldalas űrlapot is pontosan ki kell tölteni Fotó: Somorjai L.

Évente kétszázmilliárd forinttól eshet el a magyar állam, mivel 1992 óta nem hozta létre az úgynevezett Kifizető Ügynökséget. Az EU-költségvetés több mint felét kitevő agrár- és vidékfejlesztési támogatások lehívásához az unió előírja egy nemzeti kifizető intézmény létrehozását, amely kapcsán többszörös biztonsági garanciákat követel. Az intézmény létrehozásáért nem az unió, hanem a tagállamok felelősek, de az intézményt Brüsszel szigorú szabályok szerint akkreditálja. 

Az intézmény működésének sajátossága, hogy az uniós támogatásokat a tagállamok költségvetése megelőlegezi a gazdáknak, az unió pedig a következő évben fizeti vissza a támogatások összegét a tagállamnak. De csak szigorú ellenőrzések után. Az ellenőrzések során hibásnak ítélt támogatásokat az unió nem fizeti vissza a tagállamnak, ami hiányt okoz a költségvetésben. A hiányt – mint mindig – az adófizetőkkel fizetteti meg a tagállam. Görögország esetében például tavaly a támogatások mintegy 25 százalékát nem fizette vissza Brüsszel, és a Magyarországnál fejlettebb hivatali kultúrával rendelkező Ausztria is csak a támogatások felét tudta igénybe venni a kezdeti években az intézményrendszer hiányosságai és a gazdák felkészületlensége miatt.

Magyarországon a mezőgazdasági tárca Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal néven kívánja létrehozni a kifizető intézményt. A hivatalt megalapítani és több száz fős képzett ügyintézővel feltölteni önmagában sem egyszer? feladat, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az unió az ellenőrzések és hatásvizsgálatok miatt úgynevezett Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) létrehozását írja elő a hivatalon belül. A rendszer feladata, hogy a termelők közvetlen támogatásra szóló igényléseinek adatait sorról sorra összevesse az állatnyilvántartás, a földnyilvántartás és a gazdaregisztrációs adatbázisban szereplő információkkal, és kijelölje az ellenőrizendő gazdákat. Ha ez a rendszer nem működik, illetve az unió nem hitelesíti, akkor az ország nem kapja vissza a támogatásokat. Az IIER lényege, hogy a pénzek kiosztásánál semmiképpen ne történhessen korrupció, jogosulatlanul senki se juthasson támogatásokhoz. 

A rendszer működéséhez komoly informatikai bázisra és szoftverre van szükség, és a termelőkre is komoly feladatokat ró, hiszen többek között minden évben meg kell adniuk a megművelt földterületük nagyságát és elhelyezkedését, a termesztett növényeket, az általuk tartott állatokat, a termelt tej mennyiségét. Mindez a magyar gazdáknak egy nagyon aprólékos, mintegy negyven-ötven oldalas igénylési űrlap kitöltését jelenti.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az úgynevezett IIER kiépítésére elkészített projektet az Európai Bizottság által felkért szakértő cég, az IPSC-MARS 2003. április 17-ei jelentése az alábbiak szerint minősítette: "A megadott időkeret nem realizálható (…) a komplett rendszer fejlesztési ideje minimum két-három év." Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországnak igen kevés az esélye arra, hogy két-három éven belül hozzájusson az EU-pénzekhez. 

Ez azonban még nem minden: veszélyben vannak az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatások mintegy 20 százalékát kitevő vidékfejlesztési támogatások is. Legalábbis ez derül ki egy, lapunk birtokába jutott, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által ez év februárjában készített ellenőrzési jelentésből. Az említett dokumentum az alábbi következtetéseket vonja le: az illetékes minisztérium "nem tud hozzájutni a Strukturális Alapok forrásaihoz, ha nem teljesíti időben az intézményrendszerre előírt követelményeket. Ebben az esetben Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Unió költségvetésé-nek." Ez a megállapítás tehát a fentebb említett kifizető ügynökség és az IIER létrehozását takarja. A KEHI-jelentés tízoldalas hiánylistát közöl az el nem végzett teendőkről. 

Tavaly a koppenhágai csúcsértekezleten az EU felajánlotta a csatlakozó országoknak azt a lehetőséget – köztük a Sapard hivatal létrehozásában sereghajtóként vizsgázott Magyarországnak –, hogy egyszerűsített kifizetési rendszert hozhassanak létre. Magyarország azonban a Bruxinfó brüsszeli hírügynökség információja szerint nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. A Bruxinfó idei, május 14-ei híre szerint az EU-diplomaták számára még mindig nem világos a jövőbeli agrárkifizető ügynökség struktúrája, a felelősségi területek megoszlása és a vezető posztok betöltése. Brüsszelben nem titkolják, hogy növekvő aggodalommal szemlélik a hiányzó döntések halogatását. Kevesebb, mint tizenkét hónap van hátra a csatlakozásig, és Magyarországon a Sapard-rendszer már egyszer "bebizonyította", hogy a mezőgazdasági intézményépítés nem tartozik az erősségei közé – vélik illetékesek.

A Sapard-rendszer egy olyan előcsatlakozási alap, amelyet azért hoztak létre Brüsszelben, hogy a csatlakozni kívánó országok ezen keresztül tanulhassák meg a vidékfejlesztési támogatások lehívását. Magyarországon azonban – az eltelt három év alatt – a Sapard-alapból kifizetés nem történt. 

Egy, a Heteknek nyilatkozó szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar agrárlobbi – amely gazdasági erejével meghatározza a mindenkori agrárminisztérium mozgásterét – nem érdekelt a szigorúan ellenőrzött uniós agrárkifizetési rendszer bevezetésében. A rendszerváltás óta a magyar agrártámogatásokat – évi mintegy 150-200 milliárd forintot – komolyabb ellenőrzési és a felhasználás hatékonyságát mérő monitoring rendszer nélkül fizették ki, a legfőbb kedvezményezettek pedig nem a gazdák, hanem a kereskedők, a feldolgozók és az úgynevezett integrátorok. Ezzel ellentétben az EU-ban a támogatások kétharmadát közvetlenül a termelők igényelhetik, így a csatlakozást követően az agrárlobbi elesik az eddig könnyen megszerzett támogatási pénzektől. Ezt a változást késleltetik immár tizenegy éve, és megpróbálják a végsőkig, 2004 májusáig elhúzni – állítja a szakértő.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!