Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.

Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.

Mire eljutottak volna odáig, hogy felkérjék miniszterelnök-jelöltnek Bajnait a szocialisták, addigra már nemet is mondott a kormányfő. Emiatt bajba is került az MSZP, mert ha a májusi miniszterelnök-kereséshez hasonlóan burleszkbe illő castingolásba kezdenek, akkor tovább zuhanhat a párt népszerűsége. Több szocialista forrásunk szerint Szekeres Imre, Mesterházy Attila vagy Molnár Csaba neve forog a pártban lehetséges miniszterelnök-jelöltként.

Nem szokványos hatalomváltásra készülnek a Fideszben. Az MSZP a várakozásoknál is rosszabbul áll, a jelenlegi állapotában nem jelent ellensúlyt, miközben Orbán Viktornak nem kell gesztusokat tennie a jobboldalon senkinek, egy erőcsoporttal sem kell kiegyeznie. Információink szerint a nyár azzal telt, hogy elkezdődtek a helyezkedések a Fideszben, de az új kormánynévsor csak egy helyütt található: a pártelnök fejében.

A Margit híd újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez – legalábbis ezt ígérik a felújítást végző szakemberek. Addig is a fővárosiak azon izgulhatnak, hogy a felújítási finisben nem bénul-e meg Budapest közlekedése. A részleteket Horváth Zoltántól, az MH 2009 Konzorcium projektvezetőjétől kérdeztük meg.  A Margit híd rekonstrukcióját az MH 2009 Konzorcium végzi el. Kikből áll ez a konzorcium és mi az ön feladata?– A konzorcium három nagy cég összefogásából jött létre. A konzorcium vezetője a Közgép Zrt., aminek meg­le­hetősen nagy gyakorlata van hídépítésben, hídrekonstrukcióban. Így például ők építik Szolnokon a Tiszán átívelő gyalogoshidat, aminek alig két hete helyezték el az alapkövét. A másik konzorciumi tag az A-Zrt., a harmadik pedig a Strabag MML Kft. Az erők egyesítésére azért volt szükség, mert egy hídrekonstrukció már magában is nagyon bonyolult dolog, de mindezt úgy elvégezni, hogy közben folyamatosan biztosítjuk a villamos-, autóbusz- és gyalogosforgalmat, és ehhez képest rendkívül szűk határidővel dolgozunk, így kiemel­kedően összetett a munka.Bizonyára hatalmas dugók lesznek a híd lezárása miatt. Mit tudnak önök ez ellen tenni?– A kivitelező konzorcium legfeljebb csak annyit, hogy minél gyorsabban dolgozunk. Persze mi is minden alkalommal felhívjuk a figyelmet arra, hogy senki sem számíthat arra, hogy ugyanúgy fog közlekedni Budapesten a Margit híd lezárása után, mint azelőtt. Ha nem változtatnak az emberek a közlekedési szokásaikon, akkor ma még elképzelhetetlen dugókra kell számítani szeptember elseje után. Ezért a fővárosi önkormányzat számtalan közlekedésrendészeti változtatást végzett, de ennek ellenére is elkerülhetetlenek a korábbinál sokkal nagyobb dugók a következő egy évben.A Fővárosi Önkormányzat készíttetett egy tanulmányt, amely szerint az Erzsébet és az Árpád híd a Margit híd korábbi forgalmának csak 30-40 százalékát lesz képes átvenni. Ennél több gépkocsi nem tud átjutni a Dunán a jelenlegi hidakon. Gondolom, ezért is ragaszkodtak ahhoz, hogy az áté­pítés idején a villa­mos­for­galom folyamatosan fennmaradjon a hídon. Viszont azt írta az első sajtóanyagban a főváros, hogy az építkezés idején összesen háromszor kell áthelyezni a villamossíneket a hídon. Ezt hogyan kell érteni?– A híd rekonstrukcióját technikailag rendkívül bonyolulttá teszi, és meg is drágítja, hogy a rekonstrukció idején a busz-, villamos- és gyalogosforgalmat biztosítani kell. Ezért amikor az északi oldalt rekonstruálják, akkor a délire kell átvinni a síneket, majd amikor ezt javítják, akkor az északi oldalra, végül pedig középre. Ráadásul ez nemcsak 2400 méter sín építését jelenti, hanem a híd két oldalán (az ideiglenesen kialakítandó sínek alatt) meg kell erősíteni a híd szerkezetét is. Azt gondolom, hogy ebből bárki megérti, hogy így sokkal drágább az építés, mintha teljesen lezárják a hidat, s a rekonstrukció legvégén kicserélik középen a síneket.A napokban kerékpárosok tiltakoztak amiatt, hogy a déli oldalon nem, hanem csak a híd északi oldalán lesz kialakítva kerékpársáv. Tudom, hogy ezt a döntést nem a kivitelező hozta, hiszen önök azt építik meg, amit a főváros  megrendel. Ráadásul tudjuk, hogy csak néhány évet kell a kerékpárosoknak így kibírniuk, hiszen a főváros tervei szerint a nem túl távoli jövőben a Lánchíd gyalogos- és kerékpároshíd lesz. Azonban az átépítés idején kerékpárosok használhatják a Margit hídon a járdát?– Igen, de csak a KRESZ szabályainak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a járdán a kerékpárokat csak tolni lehet, mivel a gyalogosok közti cikázás rendkívül veszélyes lenne. A  kiadott közlemények szerint egy évig nem lehet majd személygépkocsi-forgalomra használni a Margit hidat, tehát mondjuk jövő augusztusig. Viszont az építkezés csak 2011 tavaszán, nyarán fejeződik be. Tehát a híd használatba vétele után még bő fél évig dolgozni fognak rajta továbbra is?  Mit fognak akkor csinálni?Akkor a műemléki helyreállítást, a korrózióvédelmet és más, ezekhez kapcsolódó feladatokat fogunk elvégezni. A „régi” Margit híd rekonstrukciója a legkorszerűbb technikával fog megtörténni. Így például olyan festékeket alkalmazunk, amelyek legalább 25 éven át fogják megvédeni a híd szerkezeti elemeit. A műemléki helyreállítás után pedig azt mondhatom, hogy a híd szebb lesz, mint amit a budapestiek ismernek. Ugyanis a második világháború után nagyon sok elemet csak leegyszerűsítve, korábbi szép­ségétől megfosztva állítottak elő –, ami  érthető  volt a háború után, amikor az számított, hogy minél gyorsabban lehessen újra közlekedni a hídon. Most viszont helyre fogjuk állítani az egykori míves hídelemeket, a régi kandelábereket és mindazt, amitől a Margit híd Budapest egyik legszebb, leglátványosabb hídja lesz. Addig azonban a buda­pestiektől türelmet és együtt­működést kérünk, és elsősorban azt, hogy értsék meg: az építkezés idején át kell szállni a tömegközlekedésre, ha nem akarnak folyamatosan dugókban ülni. De bízunk benne, hogy a budapestiek ezt meg fogják érteni, s cserébe egy olyan megújult, megszépült és biztonságos Margit hidat kapnak vissza, amire méltán lehetnek majd büszkék a fővárosiak.

Míg 2006-ban a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 1000-1300 milliárdos megszorításokra lángba borult Budapest, addig Bajnai Gordon hasonló mértékű kiadáscsökkentését meglepő nyugalommal, jelentősebb sztrájk nélkül és tüntetésmentesen fogadták a magyarok. Mindkét miniszterelnököt közelebbről ismerő forrásaink szerint ennek többek között oka a két politikus közötti karakterbeli különbség, az IMF-hitel kényszere és a Fidesz reakciója is.

„Nekem valójában esélyt sem adtak, hogy a politikai programomat megvalósítsam”– így értékeli Fodor Gábor a pártelnöksége időszakát. Az SZDSZ leköszönő elnökével arról beszélgettünk, hogy közel húsz év után miért hagyja ott a parlamentet.

Bár három jelölt is megpróbálja elhódítani a liberális pártelnöki széket, mégis úgy tűnik, hogy súlyos, gyakorlatilag megoldhatatlan vezetési válsággal küzd az SZDSZ.

Egyre közelebb kerülnek a szocialisták az általuk évek óta rémképnek tartott lengyel modell megvalósulásához. Az ottani baloldal ugyanis a sikertelen kormányzás, korrupciós ügyek és a párton belüli leszámolások miatt elvesztette a korábbi váltópárti pozícióját. A mostani európai parlamenti választásokon a  kedvező ellenzéki pozíció ellenére is csak 12 százalékot kapott az MSZP lengyel megfelelője, a Baloldali Demokratikus Szövetség.

A két kormánypártnak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a szélsőségek reklámozásán túl nincs mondanivalója a választók számára - állította a Heteknek Dávid Ibolya. Az MDF elnöke nem kívánt azzal foglalkozni, hogy mi történik a pártjával, ha nem jutnak be az Európai Parlamentbe. Mint mondta: egyetlen forgatókönyvvel számol, miszerint képviselőket delegálnak Brüsszelbe.

„Ha jól szerepel a párt, akkor az esélyt jelent arra, hogy az SZDSZ-t gyökeresen megújítsuk. A pártnak olyan lehetősége lesz erre, amire az elmúlt évtizedben sem volt példa, mivel jelentősen átalakulhat a magyar pártstruktúra" - nyilatkozta Fodor Gábor a Heteknek adott interjújában. A liberális pártelnök szerint az SZDSZ-nek a legnagyobb az esélye, hogy a harmadik erővé váljon Magyar­országon.

Bár kommunikációs szempontból nem túl szerencsésnek ítélik meg a szocialisták az ingatlanadó körül kialakult helyzetet, mégis az egész ügyből kedvezően került ki Bajnai Gordon és csapata. Ha nem közelednének az európai parlamenti választások, és nem történt volna meg a pécsi fiaskó, akkor már akár az optimizmus is felütné a fejét a kormánypártban.

A drámai pécsi választási eredmények miatt az MSZP-ben sokan szembenézést sürgetnek a Gyurcsány-korszakkal. A Fidesz politikusai viszont egyre közelebb érzik magukhoz a kormányrúd megszerzését és a kétharmados győzelmet. Nem alaptalanul.

Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.

Ma még nem tudni, hogy Bajnai Gordon ugyanott folytatja-e a kormányzást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta. Ha igen, akkor a szocialisták nem sok időt jósolnak a Bajnai-kormánynak, amelynek még a legoptimistább hívei is szeptemberig látják a jövőjét. Gyurcsány kormányzását állandó viaskodás jellemezte az MSZP vezérkarával, aminek a kormányzás bizonyos szakaszaiban az volt a jellemzője, hogy a miniszterelnök a szocialista politikusokat nem túl jelentős minisztériumok élére delegálta, a hozzá lojális embereket pedig a legfontosabb pozíciókkal bízta meg. 2006-ban egyébként két kormány létezett, az egyik volt a hivatalos, végrehajtásért felelős régi tárcák,  a másik pedig a lényegi döntéseket meghozó úgynevezett kormánykabinet és a fejlesztési tanácsok, illetve az államreform-bizottság által kialakított grémium. Ez utóbbiakban kiemelt helyet kaptak Gyurcsány „emberei”, így Draskovics Tibor, Kóka János, Bajnai Gordon, valamint Szetey Gábor. A kormányzás nehézségei miatt ezek a szervezetek idővel fokozatosan megszűntek. Két olvasata van ennek a folyamatnak. Az egyik szerint az MSZP régi, avíttas „öregei” ellehetetlenítették ezeknek a működését, és a szocialisták „bedarálták” a blairi, modern szociáldemokráciát képviselni akaró, progresszív Gyurcsányt. A másik verzió szerint egyszerűen nem működött a gyurcsányi vízió, a teljesítménynélküliség és olykor a személyek alkalmatlansága okozta ennek a működési modellnek a végét. Mindenesetre az elmúlt évek vesszőfutása azt jelzi, hogy Gyurcsánynak nem sikerült azt a mintát megtalálni, ami stabilitást hozott volna a kormánya működésébe.       Bajnai Gordon első lépései alapján úgy tűnik, hogy ő is arra az útra próbál visszamenni, ami a kormány MSZP-tlenítését jelentené. A miniszterelnök-jelölt nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy nincs baloldali vagy jobboldali válságkezelés, csak válságkezelés létezik. Az MSZP kongresszusán elmondott szónoklatában kijelentette, hogy nem a szocialisták programja, amit meg akar valósítani. Egyébként nem világos, hogy Bajnainak jelenleg Gyurcsány-e az első számú tanácsadója, vagy nem. Ha igen, akkor lehet, hogy a miniszterelnök úgy távozott, hogy valójában maradt. A lapzártánkkor is tartó, színfalak mögötti sakkjátszmákból úgy tűnt, hogy Bajnai igyekszik a kulcspozíciókat (a pénzügyi, a gazdasági és a kancellári) saját embereivel betölteni. Ez még első látásra akár kapóra is jöhetne az MSZP-nek, hiszen a megszorító intézkedéseket egy „külsőssel” elvégeztetve (a mór megtette a kötelességét, a mór mehet) mentesülhet a kommunikációs következményektől, és megőrizheti maradék baloldali arculatát. Így lenne, ha az MSZP-ben nem gondolkodnának sokan azon, hogy még a válságkezelésnek is lehet baloldali karaktere, hiszen nem mindegy, hogy az úgynevezett kisembereknek mekkora terhet kell viselniük a megszorításokból. Az MSZP elnöksége elfogadott egy olyan javaslatcsomagot, amely arról szólt, hogy miként lehetne a kiadáscsökkentő lépéseket kiegészíteni „baloldali karakterű” elemekkel. A szocialisták állítólag nem akarják felpuhítani a Bajnai-csomagot, hanem olyan bevételt hozó lépéseket szorgalmaznának, amelyek a legmódosabbakat sújtanák. (Például a luxusautók súlyadóját megemelnék.)  Szocialista forrásaink szerint, ha Bajnai Gordonnak nem sikerül megtalálnia a hangot az MSZP-vel, akkor nehéz szituációba kerülhet, mivel a terveit elsősorban a szocialista képviselőkkel tudja megszavaztatni. Ha nem képes az MSZP meghatározó politikusait „tettestársaivá” tenni, akkor abba a helyzetbe kerülhet, hogy a szocialista vezetők külső és kritikus zsűrizői lesznek a tevékenységének, és nehéz lesz akaratát a parlamenten keresztülvinni. Különösen úgy, hogy egyre több baloldali képviselő mondogatja, hogy „a 13. havi nyugdíjat vegye el a Fidesz, ne mi”. Jellemző dilemma az MSZP-frakcióban, hogy ha végrehajtják a Bajnai-csomagot, az tovább erodálhatja a párt bázisát, tehát érdemes inkább most kiszállni, mint később, amikor már annyi híve sem lesz az MSZP-nek, mint most.   Bajnai egyik tanácsadója azt állította lapunknak, hogy nagyjából szeptemberig tudja elképzelni, hogy (persze, ha sikerül létrejönnie a Bajnai-kabinetnek) fenntartható a kormányzóképes többség. A jövő évi költségvetés tervezését ugyanis ekkortól kell elkezdeni, nehezen elképzelhető, hogy újabb „népnyúzónak” tartott intézkedésre rá lehet venni a szocialistákat. A Fideszben egyébként azt a forgatókönyvet is el tudják képzelni, hogy ősszel bedobják a törülközőt a szocialisták. „Bajnaira csak azért van szükség, hogy Gyurcsány váratlan lemondása után időt nyerjenek, az üzleteiket le tudják zárni, és felkészüljenek a kampányra” – fogalmazott a Fidesz elnökségéhez közel álló forrásunk. A jobboldali párt egyébként Gyurcsány-klónként tekint Bajnaira, ezért úgy döntöttek, hogy nem adnak neki és kormányának 100 napos türelmi időt, hanem támadják személyét (hiszen évek óta tagja a Gyurcsány-kabinetnek) és programját (aminek vázát szerintük még Gyurcsány Ferenc és Veres János dolgozták ki).

Váratlan, de annál kevésbé meglepő fordulat tematizálja a hazai közéletet, mióta a második Gyurcsány-kormány miniszterelnöke felajánlotta távozását. Lapzártánkig gyakorlatilag két jól körülírható táborra szakadt az új helyzetre rácsodálkozó politikai elit és tulajdonképpen a közvélemény is. Az egyéves mandátumot öröklő szakértői kormány színre lépését az előrehozott választásoktól rettegők siettetik, míg a jobboldalon már gyújtanák az örömtüzeket.

„Körülbelül húsz százalékkal kell több szavazatot szereznie a Fidesznek, mint az MSZP-nek, hogy kétharmados többséget tudjanak szerezni a parlamentben. A jelenlegi mérések szerint ez simán megvolna, ennek ellenére nagyon nehezen képzelhető el ez a forgatókönyv” – nyilatkozta a Heteknek Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója. Márciusban egyébként az intézet szerint a teljes népesség 43 százaléka szavazott volna a Fideszre és 16 százaléka az MSZP-re.

Finiséhez érkezett a tisztújítás a szocialista pártban. Sorra születnek azok a forgató­könyvek, melyek szerint akár fordulat is történhet az MSZP felső vezetésében.

Egymásnak üzengető, és olykor személyeskedő hangvételű konferencián estek egymásnak a magyar közgazdász-társadalom prominensei, akik nemhogy a gyógyírban, de még a diagnózisban sem tudtak megegyezni. Egy angol befektetési bankár sokatmondóan sok szerencsét kívánt Magyarországnak. A vitákból úgy tűnt, hogy három „mumussal" küzd a közgazdász szakma: a szókimondó fiatal közgazdászokkal, a jegybankelnökkel és Bokros Lajossal.