Karl Pfeifer bécsi újságíró az elmúlt években hosszas küzdelmet folytatott azért, hogy megismerje a nyolcvanas években róla készült magyar titkosszolgálati jelentéseket. A III/III-as iratokat csak kis adagokban és hiányosan kapta meg. Az alábbi visszaemlékezés ezek alapján készült, az Open Society Párhuzamos történelem című kutatásának keretében. A hivatkozott III/III-as dokumentumok az intézet honlapján olvashatók Karl Pfeifer dossziéja címen.

A Fidesz kommunikációjában az dominál, hogy száguld az ország a gazdasági vészhelyzet felé, míg a szocialisták azzal replikáznak, hogy kedvezőre fordultak a gazdasági folyamatok, sőt, egyes külföldi elemzők a magyar válságkezelést ajánlják mintául Görögországnak. Az igazság a két álláspont között található?

Számomra ön az angolszász  modell szerinti modern kapitalizmus és a liberális állammodell magyarországi „prófétája". Miként viszonyul ahhoz, hogy a válság azokat az országokat sújtotta leginkább, ahol épp ez a modell valósult meg, így az Egyesült Államokat és Angliát, míg az államkapitalista szisztéma alapján működő, szabadnak nem nevezhető országok, mint Kína, India vagy éppen Szingapúr, virágoznak? A liberális, vagy - az amerikai fogalmakkal élve - neokonzervatív modellnek befellegzett?

A rendelkezésünkre álló történelmi források viszonylag csekély száma ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy a Názáreti Jézus születésének idő­szakában nemcsak a zsidó, hanem a görög–római világot is lázas messiásvárás jellemezte. A Római Birodalomban immár több mint két évtizede csaknem teljes béke honolt, köszön­hetően Augustus uralkodásának, akit alattvalói valóságos földre szállt istenként ünnepeltek.

A 91 éves korában elhunyt Oral Roberts evangélista a huszadik század második felében Billy Graham, Martin Luther King, Pat Robertson és Jerry Falwell mellett a legnagyobb hatású protestáns egyházi személyiség volt. (Öröksége a hit. Hetek, 2009. december 18.) ő volt az első, aki a pünkösdi sátoros istentiszteleteket médiaeseménnyé tette, majd a televíziózás elterjedésével új stílusú, látványos, mozgalmas show-műsorokkal meg tudta szólítani a szélesebb publikumot is. A hetvenes években már olyan ismert volt, hogy világsztárok fordultak hozzá tanácsért, köztük John Lennon és Elvis Presley. Elsőként létesített pünkösdi-karizmatikus teológián alapuló akkreditált egyetemet, a tulsai Oral Roberts Universityt. Tanításából fakadóan sokan gyógyító evangélistának nevezték, ugyanakkor ő maga elutasította ezt a címkét: „Isten gyógyít, nem én” – mondta.

A pénzügyi válság érzékenyen érinti az amúgy is gyakran bizonytalan talajon álló hazai kis- és középvállalkozásokat. Kezelésként legtöbb esetben olyan alapvető kérdések újragondolására van szükség, mint: Kik az ügyfeleink? Miben vagyunk jobbak, mint a piac? Racionálisan működik-e a cégünk? Mindezen segíthet egy alapos audit és egy jó marketingpolitika – mondja Tóth Mihály stratéga, a KERKOM kereskedelmi kommunikációs cég alapítója.

Elindult a lavina Görögországban, miután a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő intézet mellett a Fitch Ratings is BBB plusz kategóriába, vagyis a közepes befektetői sáv felső szélébe sorolta az országot. Az unió vezetői súlyos megszorításokat, azaz a „magyar modellt” ajánlották a görögök figyelmébe.

A mesemondással hírnevet szerzett vajdasági Utasi Árpi után a tizenhat éves nagydorogi Csikó Szabolcs – szintén szokatlan műfajban – szombaton csaknem hazavitte a második szériás Csillag születik tehetségkutató műsor trófeáját. A csillagléttel egy éven keresztül járó havi egymilliós járadékért két tehetséges énekessel és egy freestyle rapperrel kellett megküzdenie a virtuóz „géppuskalábú” néptáncosnak. A zsűri és a közönség egyik kedvencével a táncról, családról, a falusi és a pesti élet szépségeiről beszélgettünk.

Albert Györgyi szeretett beszélgetni, ami újságíró és riporter esetében nem hátrány, egyébként pedig nem is olyan egyszerű. Van a beszélgetésnek egy titka, amit kevesen ismernek: nemcsak beszélni kell tudni, hanem figyelni is. Albert Györgyiről az interjúalanyai is állítják, hogy ismerte ezt a titkot, azért is hagyták, hogy kérdezgesse őket, mert úgy érezték, kiváncsi a válaszukra, és van is türelme végighallgatni.

A magyar film egyik legsokoldalúbb, szinte minden mű­fajba belekóstoló rendezője egy alföldi családi moziból indult. Segédkezett a Rákosi-korszak munkásfilmjeinél, majd önálló rendezéseiben feszegette a rendszer korlátait. Nagy sikerű bohózat, melo­dráma, útkereső értelmiségiek belső lázadásai és az eltiport forradalom háttérben lebegő árnyéka voltak filmjeinek témái, melyeket többnyire a kortárs magyar irodalom jeles alkotá­saiból írt filmre. Véleménye ma is az, hogy a hagyományos történetmesélés, az érthető és átélhető karakterek vonzása minden műfaji kaland és technikai bravúr dacára utóbb visszatér a mozgókép világába.

Hajnal háromkor csörög a vekker, négykor találkozunk, majd indulás Tiszacsegére. Kint mínusz 10 fok, s napközben sem lesz melegebb – ígéri a meteorológia. A Hites Adakozók Hálózatának (HAH) csapata nem sokat törődik az időjárással, immár tradíció, hogy minden év decemberében karácsonyi segélyakciókkal igyekeznek tettekben is demonstrálni a szeretetet. Most épp a Tisza menti kisvárosban fogják megajándékozni a rászorulókat.

Sosem volt kérdés, hogy a nők szerepet játszanak a férfiak életében, hiszen már a történelembe is bevonult a mondás, hogy „Keresd a nőt!” Minden fontos férfi mellett egy fontos nő áll, akár Madame Curie-ként, akár Nancy Reaganként. Ma már nehezebb ilyen párokat találni a hírességek között, pedig nagy szüksége lenne a köznapi házasságoknak is jó példákra.

110 évvel ezelőtt, 1899. december 24-én kezdte meg a Pesti Hírlap Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének közlését. Senki nem gondolta volna, hogy a legolvasottabb magyar regény első mondatait látja azon a karácsonyon.

Lakótelep, balhés szülők, kulcsos vakációk, unalmas hétköznapok és végül kábítószer. Röviden ennyi az életünk első másfél évtizede – mondja Márió, miközben kisebbik fiát figyeli, aki apa kedvéért még szerepel egy kicsit, majd elégedett mosollyal az anyja ölébe fészkeli be magát. Idilli a kép, festeni sem lehetne szebbet. De nem volt ez mindig így.

„Az életben gyorsan változnak a dolgok, és három év nagy idő, különösen a Forma–1-ben. Ezért körültekintőnek kell lennie, mert szinte biztos, hogy a sikerek már nem fognak olyan gyorsan és egyszerűen özönleni számára, mint régen” – elmélkedett Mika Häkkinen azt követően, hogy korábbi legnagyobb riválisa, Michael Schumacher esetleges visszatéréséről kérdezték. Az elmúlt időszak legkiemelkedőbb sajtótémáját szolgáltató ügyben már hetek óta osztogatják tanácsaikat Schumachernek az autósport „királykategóriájának” bölcsei, karrierjének talán legnehezebb döntését azonban az egykori (?) német versenypilótának kell meghoznia: megmaradni egy már befejezett álomkarrier nosztalgiája mellett, vagy kockára tenni mindent – még akár az életét is – a versenyzés révületéért?

A Kreatív Nyelvtanulás kidolgozója Gaál Ottó, aki 27 középfokú állami nyelvvizsgájával a nyelvtanulás egyéni bajnoka Magyarországon. Saját nyelvtanulási tapasztalatára építve hozta létre a Kreatív Nyelvtanulás programját 1991-ben. A módszer 10 év kutatómunkájának eredménye, és az a különlegessége, hogy segítségével a tanulók egyedül is megtanulhatnak folyamatosan beszélni. Tanulás közben ugyanis állandóan a célnyelven kell megszólalni.

Egy belvárosi idegen nyelvű újságárusnál egy amerikai turista az aznapi újságot kérte angolul. Az eladó magyarul válaszolt: „Csak kettő után érkezik.” Látván a turista értetlenkedését, hangosan artikulálva megismételte: „NEM ÉR-TI? KET-TŐ U-TÁN.” A párbeszéd többször is elhangzott, és már mindketten elég idegesek voltak, amikor segítségükre siettünk.  Az eladó zavartan megjegyezte: „Már régóta tanulok angolul, jól is értettem, amit mondott, csak nem mertem neki válaszolni.”

„Gasztronómiáról építeni olyan, mint a történelemről főzni.” Van egy hely azonban, ahol az épület kapcsolja össze azokat az ízeket, amelyek addig a történelem színpadán csak külön-külön szerepeltek. Úticélunk az óbudai Symbol étterem.

Tudta-e, hogy a középkorban a parasztok természetbeni adójukat, akár gombában is leróhatták a királynak? No és hallott-e már arról, hogy az erdei gyümölcsökből – kökény, som – készült finomságokat nemcsak élvezeti értéke, de komoly gyógyhatása miatt is érdemes fogyasztanunk?